Egészséges a tojás, a gyümölcs, a tej?

2012.10.24. 13:59

Gyümölcs, tej, tojás - három étel, amellyel kapcsolatban talán a legkülönbözőbb elképzelések láttak napvilágot, legyen szó akár a fogyásban, akár a mindennapi táplálkozásban betöltött szerepüket illetően. Vagy istenítik, vagy méregnek tartják. Cicaharc!!!

Forrás: Táfelspicc

A gyümölcscukor

Piros sarok: Gyümölcsöt fogyasztani óriási hiba, diétában főleg. Ha valaki gyümölcsöt eszik, az abban levő fruktóz azonnal a zsírraktárakba kerül, és semmi nem jut belőle az izmokba.

Kék sarok: A gyümölcs fontos és nagyon jó táplálék, lehetetlen eleget enni belőle, már azzal óriási szolgálatot teszünk magunknak, ha néha beiktatunk egy-egy gyümölcsnapot, arról nem is beszélve, hogy gyümölcslevekkel szuperül lehet fogyni.

Akik a gyümölccsel kapcsolatos vészharangot kongatják, azok általában abból a tényből indulnak ki, hogy a gyümölcsökben elég sok fruktóz van (mint azt a neve is mutatja, tehát, hogy gyümölcscukor). Márpedig a fruktóz nem különösebben egészséges dolog, ami a lebontása sajátos körülményeinek köszönhető. A dolog kémiai részébe nem érdemes belemenni jelen keretek között, legyen elég annyi, hogy míg a glükóz májban történő átalakítása erősen szabályozott a hexokináz nevű enzim által, addig a fruktóznál ez az átalakítás nagyon gyorsan, és szabályozatlanul megy végbe, ráadásul olyan kémiai környezetet teremt a szervezetben, ami a zsírszintézis melegágya. tehát: a gyümölcscukor sokkal könnyebben alakul át úszógumivá, mint bármilyen más szénhidrát (arról nem beszélve, hogy a májnak sem tesz jót a nagy mennyiségű fruktóz-1-foszfát, és a fogyasztása komoly kockázati faktor a májbetegségek kialakításában. Amit a gyümölcs ellenzői nem vesznek figyelembe, hogy van különbség az élelmiszeriparilag előállított, üdítőkbe és egyéb termékekbe tett fruktóz és a gyümölcsökben található fruktóz között. Nem kémiailag, hanem az élettani hatásokat tekintve. Először is: gyümölcsből képtelenség olyan sok fruktózt juttatni a szervezetbe, mint édességekből vagy üdítőből. A gyümölcsökben levő egyéb anyagok, például a felszívódást lassító rostok, illetve a vitaminok (elsősorban az aszkorbinsav) csökkentik a vér húgysavszintjét. Persze ha nagyon sok gyümölcsöt szeretnénk enni, akkor érdemesebb komoly fizikai megterhelés környékére időzíteni, mert ekkor vannak előnyei a magas fruktózbevitelnek. Az azért remélhetőleg ennyiből is kiderül, hogy miért teljes félreértés, amikor valaki gyümölcsnapok beiktatásával szeretne fogyni (sőt: amikor ezeket böjtnapnak titulálja).

Thinkstock

A tojás

Piros sarok: A tojásfogyasztás az egyenes út a különböző szív és érrendszeri betegségekhez, az egekbe repíti a koleszterinszintet, eltömíti az artériákat. Ha nagyon nem bírunk meglenni nélküle, kizárólag a fehérjét szabad enni, különben meghalunk.

Kék sarok: Az egyik legteljesebb táplálék, magas biológiai értékű fehérje- és tápanyagforrás, tulajdonképpen pótolhatatlan.

A tojással szembeni legfőbb érv, hogy túlságosan megemeli a koleszterinszintet, illetve hogy a sárgájában túl sok telített zsírsav található. Az előbbi vádat a kutatási eredmények nem látszanak alátámasztani. A komolyan vehető kutatások vagy semmiféle kapcsolatot  nem találtak a tojásfogyasztás és a magas koleszterinszint között, vagy csak korrelációt, de egyértelmű okozati kapcsolatot nem tudtak kimutatni . Az tény, hogy a vizsgált személyek harmada túlságosan érzékeny a tojásra , de még ezeknek a hiperreszponzív személyeknek sincs különösebb okuk aggodalomra: a szervezet egyéb folyamatai úgy módosulnak az esetükben, ami tulajdonképpen védelmet nyújt.

Dietetikai szempontból a hangsúly elsősorban a túl sok telített zsírra esik. A telített zsíroktól való félelem oka, hogy ha túl sok jut a vérbe, akkor csökkenti a sejtek inzulinrezisztenciáját, tehát azok nehezebben fogják fölvenni a tápanyagot, és a szervezet még azt is zsírrá alakítja, amit egyébként fölhasználhatna - ez a felfogás, noha igen népszerű, az utóbbi években tarthatatlanná vált, hiába is szeretnék a tápkieggyártók és a fitneszipar az ellenkezőjét elhitetni. Ami biztos, ha diétázunk, és fogyni szeretnénk, jó, ha odafigyelünk a tojásra, de elsősorban azért, mert igen magas a tápértéke, és könnyen átszakíthatjuk a napi kalóriaplafont, ha betolunk egy öttojásos omlettet.

Forrás: AFP

A tej

Piros sarok: A tejet igyák a kisbocik meg a kismacskák, semmiféle hasznos dolog nincs már benne, csak antibiotikum és hormonmaradványok, amelyek rákot okoznak. Az ember meg sem tudja rendesen emészteni, még akkor sem, ha nem érzékeny a tejcukorra. Ráadásul a teljes tej zsírtartalma és cukortartalma túl magas a fehérjetartalomhoz képest.

Kék sarok: Nagyszerű kalcium és vitaminforrás, nem véletlenül táplálja vele minden emlős az ivadékát. Kitűnően hasznosuló fehérjeforrás.

A tej és tejtermékek kérdésköre az egyik legkényesebb, és legnehezebben eldönthető meccs, ráadásul erősebb szenvedélyeket képes fölkorbácsolni, mint a tonhalsteak vs. Greenpeace vagy szegedi vs. bajai kérdéskör. És hát körülbelül annyira pontosan eldönthető. A tejben levő hormonmaradványok, rákkeltő anyagok néha már a konteók szintjén mozognak, vannak a hatalmas tejipari cégek, a dollármilliókért megvett élelmiszeripari kutatók, engedélyező szakemberek és a szegény megvezetett vásárlók, akik tulajdonképpen meg sem tudják emészteni a tejet, csak ezt nem veszik észre, mert annyira meg vannak vezetve.

Tény, hogy a tejben levő fehérje javarészt kazein, ami lassú felszívódású, és nehezebben emészthető, és az is tény, hogy a föld népességének csak viszonylag kicsinek tekinthető hányada képes megemészteni a tejet. Az is tény, hogy zsír- és tejcukortartalma miatt egy erősebb diéta esetében vissza kell fogni a fogyasztást, és inkább zsírszegény túróra, cottage cheese-re koncentrálni.

(Egyébként az itthon kapható tejek nagy része olyan gyenge minőségű, hogy ez az igyunk-e tejet kérdés pusztán elméletben merül föl. Ha hozzájutunk jó, házi, teljes tejhez, és nem vagyunk allergiásak, akkor döntsük el, hogy akarunk-e inni, vagy nem. Egyébként ne nagyon. Nem egészségügyi, vagy dietetikai megfontolásból, hanem gasztronómiaiból.)