Honnan tudjuk, hogy mi van a bolti élelmiszerekben? Miért nincs ráírva a lisztre, hogy lisztérzékenyek nem ehetik, de a csokira ráírják, hogy mogyorót tartalmazhat? Mikor keressük a használati útmutatót? Mitől magyar a termék, és miért lehet light a cukorban vagy szénhidrátban gazdag étel? Így igazodjunk el a csomagolt áru leírásán. Szabályok, címkék.

Forrás: [origo]

A Magyarországon forgalomba kerülő élelmiszerek csomagolásán vagy az ahhoz rögzített címkén, magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen és jól olvashatóan kell feltüntetni az ellenőrzéshez szükséges jelöléseket, úgy, hogy azok letörölhetetlenek legyenek. Minden csomagolt élelmiszer címkézésénél, sőt kiszerelésénél és reklámozásánál is uniós szabályok szerint kell eljárni. Fogyasztói szempontból a cél az, hogy a vásárló könnyebben választhasson a rengeteg árucikk közül. A rendelet nem vonatkozik az EU-n kívüli exportra szánt termékekre.

A címkézés nem tévesztheti meg a fogyasztót (nem hazudhat az élelmiszer jellemzőiről, tulajdonságairól vagy hatásáról). Az élelmiszerek jelölésének kötelező adatokat kell tartalmazniuk, de melyek azok?

Az áru megnevezése

A megnevezésnek egyértelműen tájékoztatnia kell az élelmiszer valódi jellegéről, és segítenie kell abban, hogy a termék megkülönböztethető legyen a vele összetéveszthető termékektől.

Az összetevők listája

Az összetevőkhöz tartozik minden olyan anyag, amelyet a termék előállításához felhasználtak, és a kész élelmiszerben is megmarad (akár megváltozott formában is). Ezeket tömegük szerinti csökkenő sorrendben kell felsorolni.

Kivételek: gyümölcs és zöldség, szénsavval dúsított vizek, erjesztett ecetfélék, sajt, vaj, savanyított tej és tejszín (és általában az egyetlen összetevőből álló termékek)

Az összetevők vagy az összetevők csoportjainak mennyiségét százalékban is ki kell fejezni, ha az összetevő megjelenik az élelmiszer nevében (pl. almalé), vagy a fogyasztó azt vagy azokat társíthatja az áru nevével. Akkor is kell a százalékos bemutatás, ha szavakkal, képpel vagy grafikával említik a címkézésen, vagy alapvetően jellemez egy élelmiszert.

Allergén összetevők - glutén, laktóz és társaik

Ha az élelmiszer bármely komponense allergén anyagot vagy abból származó anyagot tartalmaz, és annak jelenléte nem derül ki egyértelműen a megnevezésből (pl. tehéntúró), sem az összetevők felsorolásából, akkor az allergén anyag jelenlétére utalni kell. Eszerint az összetevőket mindenképp érdemes átböngészni, mert ha azok között szerepel az allergiát kiváltó anyag, akkor nem kötelező más módon is feltüntetni a lehetséges veszélyt, ezért nincs külön ráírva a lisztre sem, hogy nyomokban lisztet tartalmazhat. A gluténmentes ételek két csoportba oszthatók: a rendkívül kis gluténtartalmú (100 mg/kg) vagy a gluténmentes (20 mg/kg gluténtartalom alatt) csoportba.)

Tápérték, light és diétás

A tápértékjelölés alapján két termékcsoport van az élelmiszerek között. Az első csoport címkéjén az energiatartalom és a fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalom a kötelező kellék, ebben a sorrendben. Amennyiben a tápértékre vonatkozó adatot a cukor, a telített zsírsavak, a rost vagy a nátrium vonatkozásában határozzák meg, akkor a következő sorrend érvényes: energiatartalom, fehérje-, szénhidrát-, cukor-, zsír-, telítettzsírsav-, rost- és nátriumtartalom. Az adatokat számokban, az adott mértékegységgel együtt kell feltüntetni, 100 grammra vagy 100 milliliterre vonatkozóan (pl.: cukor 10/100 gramm). A vitaminokra és az ásványi anyagokra vonatkozó információkat az ajánlott napi bevitel (RDA) százalékában kell megadni.

A tápérték feltüntetése (energiatartalom; zsír-, szénhidrát-, cukor-, fehérje- és sótartalom) egyelőre csak abban az esetben kötelező, ha a terméken a tápanyag-összetételre és/vagy az egészségre vonatkozó állítás szerepel (cardio, zero-calorie, vitamindús, stb.).

A szabályozás azért volt indokolt, mert a fogyasztó könnyen bedőlhet egy-egy jól pozícionált light feliratnak. Pedig az, hogy csak 0,1 százalék zsír van egy termékben, nem jelenti azt, hogy valóban megfelel a fogyni akaróknak. A tápanyagtáblázatból kiderül, hogy a light gyakran csak egyetlen összetevőre vonatkozik. A csökkentett zsírtartalom tehát takarhat magas cukor- vagy sótartalmat. Így előfordulhat, hogy light üdítőben vagy fagylaltban több a kalória, mint a nem light változatban.

Mitől lehet mégis light, ha tele van kalóriával?

Mert egy uniós rendelet  szerint bármire rá lehet írni, hogy csökkentett zsír-/cukor-/szénhidráttartalmú vagy light/lite (vagy más, ugyanilyen jelentéssel bíró jelzőt), ha a kiemelt tápanyag mennyiségcsökkentése egy hasonló termékhez képest legalább 30 százalékos. Összehasonlítani csak azonos csoportba tartozó élelmiszereket - a csoportba tartozó több élelmiszer figyelembevételével - lehet (például nem lehet a tejet a vajjal összehasonlítani). Ez a gyakorlat azonban megváltozik, 2014 decemberétől minden tagállamnak kötelezően fel kell tüntetnie minden élelmiszeren a tápértéket. A tápértékjelölésnek tartalmaznia kell az energiatartalmat és bizonyos tápanyag-összetevők mennyiségét, úgymint zsírok, telített zsírsavak, szénhidrátok, valamint külön a cukor- és sótartalomra vonatkozó jelölés.

A diétás termékek esetében a különleges táplálkozási jellemzőket és egyéb információkat is fel kell tüntetni. Ezeknek tartalmaznia kell az összetételt vagy a gyártási módot, az energiaértéket kilojoule-ban (kJ) és kilokalóriában (kcal), a szénhidrát-, fehérje- és zsírtartalmat a termék 100 grammjában vagy 100 milliliterében.

Az 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú italoknál a tényleges alkoholtartalmat térfogatszázalékban kell megadni.

Származási hely

Az eredet vagy a származás helyét kizárólag akkor kell feltüntetni, ha megjelölésének hiánya a fogyasztót megtévesztheti az adott élelmiszer tényleges származása vagy a valódi eredete felől. (például a Győri keksz, amelynek gyártása már nem Győrben történik, ezért a Győri édes esetében fel kell tüntetni a csomagoláson, hogy Székesfehérváron készült). Kizárólag az élelmiszer előállítójának vagy az Európai Gazdasági Térség valamely államában székhellyel rendelkező forgalmazójának neve vagy cégneve és címe a kötelezően feltüntetendő adat. Például elképzelhető, hogy egy francia vajra egy magyar forgalmazó nevét és címét írják. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint nem megfelelő ez a gyakorlat, mivel: "a fogyasztóknak minden esetben joguk van ahhoz, hogy egyértelmű, közérthető információk alapján első ránézésre meg tudják állapítani egy termék származási helyét, és ezen információ birtokában dönthessenek annak megvásárlásáról". Az egyszeri vásárló életében ez hogyan okozhat ez zavart? Úgy például, hogy ha valaki előnyben részesíti a magyar gyártású termékeket, nem biztos, hogy örömmel venné meg a Boci csokit, amelyet már Csehországban állítanak elő, és bár nem jellemző, de akadhat olyan termék, amelyen nem tüntetik fel, csak a forgalmazó adatait.

Magyar, hazai és hazai feldolgozású termék önkéntes alapon

A kormány úgy döntött, hogy 2012 szeptemberétől önkéntes alapon feltüntethető az élelmiszereken a "magyar termék", a "hazai termék" és a "hazai feldolgozású termék" jelölés. A vidékfejlesztési miniszteri rendelet célja a hazai vásárlók jobb tájékoztatása és a magyar termékek kiemelt pozíciójának biztosítása.

A magyar termék minősítés vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar, és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt. A hazai feldolgozású termékek körébe tartozik a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek.

A kormányrendelet azonban nem teszi kötelezővé a kategóriák használatát, mindössze a tájékoztató szöveg önkéntes feltüntetésének szabályairól intézkedik. Nem kötelez arra, hogy védjegyet vagy logót is feltüntessenek, csak szabályozza - az egyébként önkéntes - védjegyek használatát.

Akkor mi a magyar termék tanúsító védjegye?

A trikolór Magyar Termék védjegyet a Magyar Termék Nonprofit Kft. jogelődje, a Magyar Termék Kht. hozta létre. A Kft. 13 hazai céggel összefogva 2006-ban alakult azzal a céllal, hogy közös költségkeret összeadásával segítsen visszaállítani a magyar munkaerő és a magyar termék becsületét. A védjegyét csak olyan vállalkozások igényelhették, amelyek egyetértenek az alapítók szándékaival, és megfelelnek a minőségtanúsító rendszer elvárásaink. A védjegy használati jogát egy független minőségügyi szakértői bizottság többlépcsős bírálatát követően lehet elnyerni. Csak olyan termékkel lehet nevezni a minősítésre, amely végleges formáját Magyarországon nyerte, és a hazai forgalomba hozatal előtt más országban nem került forgalomba.

Forrás: Táfelspicc

Az új védjegyek

Mivel a szeptemberben életbe lépett kormányrendelet szabályozza a védjegyhasználatot, a Magyar Termék Nonprofit Kft. a terméktanúsítási rendszert hozzáigazította a rendelet elvárásaihoz. Szeptember 1-je után már a rendeletnek megfelelően zajlik a termékek tanúsítása és a védjegyek kiadása, azok a cégek, amelyek már korábban megszerezték a védjegyet, egy év türelmi időt kapnak, 2013 októberéig azonban meg kell újítaniuk a tanúsítást.

Génmódosított szervezetek (GMO)

A GMO-t tartalmazó élelmiszerek címkéjén fel kell tüntetni ezt a típusú tartalmat. A címkén a "géntechnológiával módosított" vagy a "géntechnológiával módosított (szervezet neve, pl. csattanó maszlag)-ból előállított" szavaknak egyértelműen szerepelniük kell. A legfeljebb 0,9 százalékos arányban GMO-t tartalmazó élelmiszereket nem kell GMO-ként címkézni, ha az előfordulás véletlen, és technikailag elkerülhetetlen.

Öko és bio

2012. július 1-jétől ezt az uniós ökocímkét kötelező megjeleníteni minden olyan előre csomagolt bioélelmiszeren, amelyet az EU valamely tagállamában állítottak elő, és megfelel a szükséges előírásoknak.

A címkézésen egy ökológiai termék, annak összetevői vagy alapanyagai leírására használható az "öko" és a "bio" kifejezés. Az ökológiai termékek címkéjét könnyen észrevehető módon kell elhelyezni a csomagoláson, és szerepelnie kell rajta az adott termék tanúsítását végző ellenőrző szervre utaló hivatkozásnak, valamint a kötelező feltüntetni az Európai Unió logóját és a termékben használt alapanyagok származási helyét.

Forrás: Táfelspicc

A nettó mennyiség

A nettó mennyiséget a folyadék esetében literben, (cl, ml) más termékeknél kilogrammban (dkg, g) kell megadni.

Kivétel: A darabszám szerint értékesített élelmiszerek (pl. az étrend-kiegészítők jelentős része), ha a darabszám a jelölésen fel van tüntetve, vagy ha a termék kívülről is megszámolható.

(Külön rendelkezések vonatkoznak a darabszámra értékesített termékekre és a felöntőközegben forgalomba hozott szilárd élelmiszerekre (pl. mozarella))

A minőség megőrzésének időtartama - minőségét megőrzi kontra fogyasztható

Ha az élelmiszer három hónapnál rövidebb ideig őrzi meg a minőségét, elég a hónap és nap feltüntetése, tehát elvben összefuthatunk egy egyéves tejtermékkel. A három hónapnál tovább, de 18 hónapnál nem hosszabb ideig eltarthatóaknál a hónap és az év megadása, a 18 hónapnál hosszabb ideig eltarthatóaknál pedig az év jelölése kötelező.

Kivételek: kezeletlen friss gyümölcs és zöldség, borok és legalább 10 százalékos alkoholtartalmú italok, alkoholmentes üdítőitalok, gyümölcslevek és alkoholos italok ötliteresnél nagyobb tárolókban, amelyeket a közétkeztetésbe szánnak, pékáru, cukrászáru vagy cukrászsütemény, amelyet a gyártástól számított 24 órán belül elfogyasztanak, ecet, étkezési só, szilárd cukor, cukrásztermékek, amelyek csaknem kizárólag aromaanyagokat és/vagy színezett cukorféléket tartalmaznak, rágógumi és adagonként csomagolt jégkrém. A rendkívül gyorsan romlandó élelmiszerek esetében a fogyaszthatósági időtartam lejáratát kell feltüntetni, adott esetben a speciális tárolási vagy felhasználási feltételekkel, az előállító vagy csomagoló, nevével és címével.

A minőségét megőrzi és a fogyasztható fogalmak nem azonosak. A minőségét megőrzi annyit jelent, a gyártó adott napig szavatolja a termék általuk biztosított minőségét, a fogyaszthatóság viszont arra utal, hogy az élelmiszer egészségkárosító lehet a megjelölt dátum után.

Felhasználási útmutató

A felhasználási útmutató csak abban az esetben kötelező, ha a vásárló számára nem egyértelmű a felhasználás módja (pl. levesporok, virsli, fagyasztott termékek, stb.)

Új élelmiszerek

Az új élelmiszerek és élelmiszer-összetevők esetében kötelező feltüntetni az összetételt, tápértéket, a rendeltetésszerű felhasználást, olyan anyag jelenlétét, amelynek az egészség szempontjából jelentősége lehet, és olyan anyag jelenlétét, amely etikai jellegű kérdéseket vet fel.