Védje a makrélát, egyen heringet!

A Marine Conservation Society nevű brit jótékonysági szervezet, amely a tengerek megmentésére szakosodott, levette a fogyasztásra alkalmas halak listájáról a makrélát annak nagymértékű túlhalászása miatt.

A Marine Conservation Society, az általa fogyaszthatónak (nem egészségügyi, hanem környezetvédelmi szempontból) minősített halakat felsoroló listájáról a túlhalászás veszélye miatt lekerült a makréla, pontosabban átkerült az alkalmanként fogyasztható halfajtákat felsoroló listára. A döntés előzménye a lassan három éve zajló a vita a makréla-halászásról Izland, Norvégia, A Feröer-szigetek és az EU között. A halállomány az óceán melegedése miatt északra, hidegebb vizek felé kezdett vonulni, így a két szigetország növelni akarta a kifogható kvótamennyiséget, amit az EU visszautasított, végül a két sziget egyoldalú kezdeményezésként megemelte a kvótát 150 ezer tonnára: ezek a döntések veszélybe sodorták az állományok fenntartható halászatát.

2011-ben az Atlanti óceán észak-keleti részén 930 ezer tonnányi makrélát fogtak, míg a kutatók szerint nem lenne szabad 542 ezer tonnánál többet az állomány sérülésének elkerülése érdekében.

A Marine Conservation Society halászati tisztviselője, Bernadette Clarke így nyilatkozott :
"A teljes fogás jelenleg meghaladja a tudományosan javasolt, és a korábban a részt vevő országok által egyeztetett mértéket. A fogás mennyiségéről szóló tárgyalásokon nem sikerült megállapodásra jutni (...) Az állomány jelenleg rendben van, de folyamatosan csökken. A makrélát így az alkalmantént fogyasztandó halak közé soroljuk - nem azok közé, amelyeket nem javaslunk fogyasztani."
A makréla az utóbbi években az Egyesült Királyságban (és itthon is) az egyik legnépszerűbb halfajta, mivel rendkívül egészséges, de kampányolt mellette Hugh Fearnley-Whittingstall is, aki egy egész sorozatot készített halakról, amelyben a makrélát népszerűsítette. Most azonban kénytelen volt változtatni álláspontján:

"Amikor két és fél évvel ezelőtt elkezdtük a kampányt, a makréla fenntartható, egy jól szervezett halászat része volt. Most a politika és a kapzsiság a józan ész útjába áll. Ha az érintett országok meg tudnának állapodni értelmes fogási korlátozásokban, akkor még mindig megkaphatná a fenntartható halászatnak minősülő jelölést. Egy csapásra meg lehetne oldani ezt a kérdést, és mind tiszta lelkiismerettel ehetnénk makrélát. A makrélahalászat politikai problémái ellenére azt gondolom, lehet és kell is enni makrélát. Ahogyan a MCS is tanácsolja, az a legjobb megoldás ha olyan makrélát fogyasztunk, amelyek a part mentén halászó hajók horoggal fognak." Emellett Fearnley-Whittingstall csökkenteni fogja a River Cottage főzőiskolájában és éttermeiben a makréla használatát, ugyanakkor kiemelte, hogy továbbra is támogatja a kisebb helyi halászatokat, akik dél-nyugati vizeken, kézzel, a legfenntarthatóbb módon fognak makrélákat.

Magyarország nem tartozik a legnagyobb halfogyasztók közé, itthon a ponty, a harcsa, az afrikai harcsa a legnépszerűbbek, pedig az ízletes és zsíros makréla egyre több piacon (Budapesten a Nagycsarnokban, a Rákóczi téren, a Budaörsi halpiacon) és hiperben kapható nyersen, vagy füstölve, egészben, de ha követik a MCS utasítását, csak alkalmanként fogyasztják, ami tekintettel a hazai halfogyasztási szokásokra (3,5 kg/év) már meg is valósult.