Thompson kokaindiétája igaz vagy hamis?

Hunter S. Thompson a Félelem és reszketés Las Vegasban, a Rumnapló, a gonzó atyja. Író-újságíró, könyvet írt a Pokol Angyalai motorosbandáról és egész életében ivott, szívott és lövöldözött. 67 évesen vetett véget az életének, amelynek folyamatosan része volt az alkohol és a drogok, de valóban túl lehet ezt élni?

Az interneten már egy ideje terjeng az a kép, ami E. Jean Caroll Hunter S. Thompsonról írt életrajzi könyvéből (Hunter: The Strange and Savage Life of Hunter S. Thompson) származik. Az eredetisége megkérdőjelezhető, mert a diéta elemei rengeteg alkohol, kokain, fű, cigaretta, mellette hamburger, sült krumpli és narancslé. Rejtélyesen emberfeletti módon dolgozhatott a mája, hiszen végül 67 évesen önkezűleg vetett véget az életének.

Hogy valóban lehetséges-e így élni, vagy ez egy városi legenda, arról Zacher Gábor toxikológust kérdeztük.

Mit gondol, mennyire hiteles ez a kép? Lehet ennyi kokainon és alkoholon élni?

Lehetséges, persze. Mivel nem tudjuk a pontos adagokat, elképzelhető, hogy akkoriban csak kokalevelet rágcsált, kokatablettát szopogatott, ami nem annyira koncentrált. Persze lehet, hogy a maihoz hasonló kokaint fogyasztott, de az kevésbé volt tiszta, mint ma, így a hatása is gyengébb volt. Ha belegondol, a világ egyes részein a kokateát bárhol megvásárolhatja.

Mintha én itthon zsályateát vennék?

Igen, csak annak nyilván más a hatása.

Mit okozhatott, hogy ennyi alkohollal vegyítette?

Ha azt nézzük, ma Magyarországon is vannak olyan függők, akik napi 1 liter alkoholt is megisznak, persze számít, hogy milyen tisztaságú alkoholt fogyaszt. Tartós szedés, fogyasztás után sokkal többet bír, hozzászokik a szervezete, toleráns lesz. Ez (amit a képen látunk) a mai világban nem számít olyan kirívó függőségnek, mint akkoriban.

Az ábra szerint gyorsételeket és narancslevet fogyasztott a szerek mellett. Van ezeknek valami befolyása?

A gyorsételeknek? Ma is rengetegen élnek így, ez nem kirívó. A narancslé nyilván vitaminpótlás volt.

Mit gondol, mentálisan hogyan befolyásolhatta egy ilyen étrend?

Függőséget, nagyon komoly függőséget okoz.

Ha a fizikai szempontokat most figyelmen kívül hagyjuk, valamit biztosan elszabadítottak a szerek Thompsonban, hiszen ilyen mértékű tudatmódosításnak még laikusok szerint is van valamilyen mellékhatása. A két macskajaj-szakértő, Cserna-Szabó András és Darida Benedek Nagy Macskajajkönyvében így írják le ezt az állapotot: "A HST-i létállapot egyfajta keveréke a mámornak és a másnapnak. Bár a Thompson-fickók folyamatosan be vannak tépve, nyomva, lőve, baszva stb., a mámor alatt ott lappang a sohasem végigszenvedett macskajaj, mely kitágul és állandósul. Így azután a HST-agy lassan, de biztosan szétrohad a piától és az egyéb mérgektől, s amikor azt gazdája használni szeretné, "úgy működik, mint egy öreg motor, ami bekrepált, mert disznózsírral kenegették.""

Egy pszichológust is megkérdeztünk arról, mentálisan milyen hatása lehetett Hunter S. Thompsonra a töménytelen mennyiségű drog- és alkoholfogyasztása.

Forrás: mirror.co.uk

"Sokan úgy gondolják, hogy ezek a serkentő szerek megnövelik az agyi aktivitást és innentől fogva aktívabban dolgozik az agy. Sokszor példálóznak azzal, hogy régen a sámánok is elszívtak ezt-azt és ettől lettek tulajdonképpen sámánok. Feldmár András is sokat beszél erről, ő legalizálna is egy-két drogot. Ugyanakkor a kár, amit a drogok okoznak, sokkal nagyobb, mint a pozitívum, amit előidéznek. Egy másik megközelítésben, a legújabb kutatások alapján az az álláspont, hogy minden gondolat kívülről jön, nem pedig maga az ember hozza létre. Eszerint az agy úgy működik, mint egyfajta radar (Einstein is így gondolta, szerinte ő csak más csatornákra csatlakozott az agyával, mint a többiek, ezért tudott más következtetéseket levonni).

A hipnózisnál lehet jól látni, hogy mindannyiunknak egy burok van az agyunk körül, ami pszichológiai nyelven szűrő. Egy gyereknek például azt adok be, amit akarok, de egy felnőtt már, a tapasztalatok alapján, szűri az információkat. (Sokszor éppen a kiépített szűrők hibás működése okozza a problémákat. Például, ha egy számunkra fontos személy azt mondja, hogy csúnyák vagyunk, akkor később hiába mondja bárki ennek az ellenkezőjét, akkor sem hisszük el.) A hipnózis lényege, hogy eltüntesse ezeket a szűrőket és ez történik a drogok hatására is. A drogozás közben tulajdonképpen kinyitunk bizonyos ajtókat és ablakokat a szűrők megszüntetésével és fogékonyabbak leszünk olyan információkra, amikre egyébként nem.

Ugyanakkor nagy a veszélye annak, hogy hogyan sül el a szűrők megszüntetése, milyen hatással van ránk. Nem véletlen például az sem, hogy sok igazság van abban a szinte közhelynek számító mondatban: csak egy hajszál választja el a zsenit és az őrültet. Hunterből azt váltotta ki, hogy úgy írt, ahogy írt, miközben lövöldözött például tárgyakra és élőkre. Eszerint tehát majdnem biztos, hogy nem lett volna gonzó, ha ő nem drogozik."

Forrás: guardian.co.uk

A gonzó-újságírás a hetvenes években született, hála Thompsonnak. Alapja és lényege a szubjektivitás, ahol a fikció keveredik a tényekkel, a gonzóriporter pedig általában tudatmódosító szerek hatása alatt gyűjt információt, a végső mű pedig a szerző szubjektivitásán átfolyva kerül az olvasó elé - elhagyja a tárgyilagosságot, de ezzel együtt igazat ír, kimond olyanokat, ami a mezei tárgyilagos újságírásban ismeretlen. Hogy Thompson és a szerei nélkül született-e volna gonzó, hát sosem tudjuk meg, viszont zseni volt, az biztos.

Hunter S. Thompson 1937-ben született, az ötvenes években kezdte el újságírói pályafutását, majd dolgozott a Time-nak, a The New York Herald Tribune-nek, 1972-ben cikksorozatot írt a Rolling Stone-nak Richard Nixon elnök választási kampányáról, 1974-ben pedig tudósított a vietnami háborúról. Az áttörés 1966-ban jött el, amikor kiadták a Pokol Angyalai motorosbandáról szóló könyvét (Hell's Angels - Vad rege az angyalokról). 1965-ben csatlakozott a bandához, egy évig tartott velük, ez idő alatt kapott rá a keményebb drogokra és ettől fogva kéz a kézben jártak: sosem titkolta drogfogyasztását, hozzá tartozott a HST létformához. 1972-ben írta meg főművét, a Félelem és Reszketés Las Vegasbant, amelynek fő(anti)hőse Raoul Duke, Thompson alteregója, első szám első személyben meséli el a Mint 400-as motorverseny történéseit és az Amerikai Álom halálát Las Vegasban, sosem kijózanodva, fenntartva az örökös mámort. Így, betépve élt és alkotott, néha vadászpuskával lövöldözött bármire. Halála után hamvait egy ágyúból lőtték ki tüzijáték kíséretében, amelyet Johnny Depp, Thompson jóbarátja finanszírozott.