Megszülethet a minőségi magyar élelmiszer

2013.04.08. 7:55

A silány minőségű, ipari élelmiszerekre aggatott, üres minőségi tanúsítványokkal szemben kínál alternatívát a Magyar Gasztronómiai Egyesület Aranyszalag Minőség díja. Az egyesület szigorúan szakmai szempontok alapján díjazza majd a termékeket, és szándékaik szerint a tanúsítvány idővel a nagy nemzetközi példaképek presztízsét is eléri.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Kényszerűségből külföldi alapanyagokkal dolgozó csúcséttermek, üres, semmitmondó és értéktelen minőségi tanúsítványok, a hosszú távú stratégia hiánya jellemzi a hazai alapanyag-termelést - hangzott el a Magyar Gasztronómiai Egyesület (MGE) április 7-én megtartott sajtótájékoztatóján. Hivatalosan is bejelentették, hogy új, és szigorú szakmai szempontokat szem előtt tartó minőségbiztosítási rendszert vezetnek be Aranyszalag minőség néven. A tanúsítvány célja, hogy a fogyasztók és a termelők számára is egyértelműen jelezze, melyek a kimagasló minőségű gasztronómiai termékek, melyekre érdemes odafigyelni, miért érdemes több pénzt áldozni, ha igazán jó minőséghez szeretnénk hozzájutni.

Bolti választékokat bemutató sorozatunkból olvasóink is megtudhatták már,  hogy lassan könnyebb egy jó éttermet találni, mint megbízható minőségű, rendesen füstölt szalonnát, finom hazai felvágottat, jó ízű, tartalmas tejet, vagy éppen kolbászt. De még ha lehet is ilyen termékeket kapni, jóval nehézkesebb, és több utánajárást igényel, mint ami indokolt lenne. Az Aranyszalag ezeken az áldatlan állapotokon enyhítene.

A díj megalapításakor olyan nemzetközi példák lebegtek az egyesület tagjainak szeme előtt, mint az óriási nemzetközi presztízst jelentő francia Label Rouge, vagy a kisebb léptékű, de hasonlóan szigorú minőségi követelményeket támasztó Feinheimisch. Utóbbit a németországi Schleswig-holstein tartományban alapították, mivel "az a meggyőződésük, hogy a minőségi élelmiszernek nagyon sok mindenre van hatása, ami összességében az élet minőségét javítja. Ők adják ki a Feinheimisch, "Finom hazai" védjegyet, ami különlegesen magas minőséget garantál. Az egyesülethez csatlakozók mindegyike elkötelezi magát egy meghatározott minőség mellett, és az éttermek pedig vállalják, hogy legalább hatvan százalékban regionális alapanyagot használnak.

Nekünk nem elég az - és ez sajnos élő, virulens hagyomány -, ha gyenge ipari termékekre, pulykavirslire, ömlesztett sajtra, gyorsfagyasztott tárgyakra, előre felvágott zöldségekre ráragasztják, hogy kiváló magyar termék. Mint ahogy az sem elég, hogy ha egy termék magyar. Nekünk valóban kiváló magyar termékekre van alapvető és égető szükségünk" - mondta a sajtótájékoztatón Molnár B. Tamás, az MGE alapítója, a Gault & Millau étteremkalauz hazai kiadásának főszerkesztője.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]


A hazai gasztronómia sikereiről szólva Molnár B. megemlítette többek között Széll Tamás kiemelkedő Bocuse d'Or szereplését, ami nemcsak azért volt fontos, mert először vett részt magyar versenyző a legrangosabb szakácsversenyen, de azért is, mert nem fordult még elő, hogy egy először versenyző az első tízben végezzen. "Olyan országok versenyzőit előztük meg, mint Spanyolország, Olaszország, a Benelux államok, Svájc, vagy Németország."

A verseny eredménynek köszönhetően fokozott nemzetközi figyelem irányul majd hazánkra, többek között a Michelin kalauz is jelezte, hogy jobban oda fog figyelni a magyarországi gasztronómia fejlődésére. A versenyre való felkészülés és más, szintén az egyesület által szervezett versenyek, mint a Hagyomány és Evolúció és a Czifray szakácsverseny csak még élesebben mutatták a hazai alapanyagínséget: "Sajnos nagyon kevés hazai hozzávalót tudtunk a felkészüléshez használni."

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A hazai gasztronómia és étkezési kultúra számára jelenleg központi fontosságú kérdés lenne, hogy egyre több kiemelkedő minőségű alapanyaghoz férjünk hozzá. A helyzet ugyanis jelenleg több mint elkeserítő. "Nagyon sokan félnek a minőségi termékek előállításától, mert ezek jellegükből adódóan nem tömegtermékek, hanem egyediek, nagyobb odafigyelést, gondosságot igényel, és nyilván drágább, mint a nagyipari élelmiszer. Sokan félnek attól, hogy nem lesz rá igény, vagy hogy nem tudja bemutatni, megismertetetni a fogyasztóval - miközben a legjobb hazai éttermek 70-80%-ban külföldről kénytelenek behozni a jó alapanyagokat, mert itthon nem jutnak hozzá" - mondta a Táfelspiccnek Molnár B. Az Aranyszalag minőség tanúsítvány célja nemcsak a különösen magas minőségű magyar termékek ismertté és láthatóvá tétele, de azoknak a termelőknek a támogatása is, "akik ma bele mernek fogni minőségi termékek előállításába".

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Ahhoz viszont, hogy ezen a téren komolyabb változások legyenek, szigorú szakmai szempontok szerinti minőségbiztosításra van szükség.

A minőségi termékek felkutatása és ajánlása első körben a magyar Gault & Millau kalauz szakácssipkát kapott szakácsainak feladata lesz, akiket Molnár B. arra biztatott, hogy keressék és ajánlják az általuk ismert és használt kiváló minőségű termékeket. Ezek a szakácsok - mivel az MGE szándékai szerint az értékelésben is részt vesznek majd - lesznek a garancia arra, hogy a termékek rendkívüliek. "A Gault & Millau kalauz főszerkesztőjeként felkértem a kalauzban szakácssapkát kapó éttermek séfjeit, hogy vegyenek részt a minősítésben - mondta a Táfelspiccnek Molnár B. - Egyrészről javasoljanak, ajánljanak erre alkalmas termékeket - ami már megtörtént, vannak jelöltjeink is - másfelől pedig, hogy vegyenek részt a tesztekben. A lényeg az, hogy egy független zsűri döntsön, ahol a tagoknak nincs közük a termékekhez, viszont szükségük van ezekre a termékekre, mert jó alapanyag nélkül nem tudnak megélni. Persze lehet külföldről behozott alapanyagokkal is jó konyhát csinálni, de ez valahogy nem az igazi. A gasztronómia ugyanolyan terroir-függő, mint a bor."

Az Aranyszalagra jelölt termékeket aztán az MGE a séfek és a tagok közreműködésével teszteli. "Ebben van már némi gyakorlatunk, csináltunk több ilyen tesztet, például fűszerpaprika-, kolbász-, burgonya- és tejföltesztet." Molnár B. ígéri, hogy a tanúsítvány nem hitbizomány lesz: folyamatosan ellenőrizni fogják a termékek minőségét, és ha a termék rosszabb lesz, azonnal elveszti az Aranyszalagot - hiszen csak így garantálható a díj hitelessége.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A cél meghonosítani Magyarországon egy hiteles minőségbiztosítási rendszert, ami a francia Label Rouge-hoz hasonló presztízst jelent majd. Csak egy ilyen független és hiteles tanúsítvánnyal támogatható a kiemelkedő teljesítmény, és így lehet esélyt adni a versenyben azoknak, "akik mögött nem áll hatalmas reklámerő, csak a minőség". Az MGE a cél érdekében magyar állami szervekkel is felvette a kapcsolatot, a Nébih elnöke levélben hosszú távú együttműködési szándékáról biztosította az egyesületet.

Az Aranyszalag minőség jelenlegi jelöltjei:

A Zselicvad prémium jelzésű vadhúsai
A bajai Tetrabbit szabadtartású nyulai
A kisvárdai MasterGood szabadtartású csirkéje, amelyet egy tesztben mi is próbáltunk már
Gódor András levegőn szárított mangalicasonkája
Rózsavölgyi Csokoládé (Venezuela Carenero)
A parajdi bányasó
A Kiss család bezdáni paprikája
A Brunner méhészet mézei
Balla Enikő és Molnár János kecskesajtjai