Hogyan él a dobozba tejelő tehén?

2013.04.12. 12:23

Mitől stresszel a tehén, miért szereti Enyát, és mitől van rákattanva egy automata porszívó jellegű robotra? Tehenészetben jártunk, ahol megnéztük a hatalmas körhintát, amelyen a teheneket fejik, kiderült, miért mérik az állatok szívritmusát, és hogy mi az a tejkapacitás.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A képre kattintva galéria nyílik

A Bonafarm csoport tehenészeti telepén jártunk, ahol az állatorvos végzettségű Hoffmann Dénes telepvezető vezetett minket végig. A csípőtelki termelőistállókban holstein-frízek vannak. Az alapállomány magyar tarkából állt, ezeket keresztezték a 70-es évektől a frízekkel. (A magyar tarkának lényegesen kevesebb teje van - bár beltartalmilag jobb - de a holstein-fríz sokkal nagyobb mennyiséget ad. A tejek eredendő minőségi különbségeiről itt olvashat.)

Reggel hatkor kezdik a fejést az első csoportnyi állaton - a termelési csoportok aszerint vannak összeállítva, hogy a tehenek éppen milyen laktációs stádiumban vannak, tehát mekkora mennyiségű tejet adnak - ez attól függ, hogy mikor borjaztak. Az istállóból fedett átjárón keresztül jutnak a hetvenkét állásos körfogó fejőházba, ami leginkább egy eldöntött, lassú óriáskerékhez hasonlít.

Lassú körhinta

Az állat magától lép fel a fejőplatformra, amelyet egy fix korláttal zárnak le, így az összes tehén fara látszik a körön kívülről és nem is tudnak lelépni. Az első fejő előfertőtleníti a bimbókat, és kifeji az első tejsugarakat, amelyek tele vannak mikroorganizmusokkal, ezért nem fejik bele az árutejbe. (Ha ebben az előtejben lát valami elváltozást a fejő, akkor azonnal megjelölik a tehenet, elkülönítik és megvizsgálják, szükség esetén kezelik. A kezelt, beteg állatok teje fogyasztásra alkalmatlan, ezeket az elkülönített, régi fejőházban fejik.)  A második fejő teljesen letisztítja a tőgybimbót, a harmadik felteszi a fejőkelyheket a bimbókra.

A körhinta működés közben

Egy tehén nyolc perc alatt tesz meg egy kört, ebből az aktív fejés 5-6 perc, a fejőrendszer méri a tej átfolyásának sebességét, ez alapján automatikusan veszi le a fejőkelyheket. A negyedik fejő utófertőtleníti a tőgyet, és a megjelölt, beteg állatokat kifogja. Ezután az állatok maguktól lelépnek a fejőplatformról - kivéve, ha potyáznak még egy kört, mert ilyen is előfordul. Ilyenkor egyszerűbb továbbengedni őket, mint megállítani az egész körforgót.

A fejőkelyhekből zárt rendszerben, csöveken halad át a tej a tárolóhelyiségbe, ahol négy 30 000 literes tartály van. A tejet azonnal lehűtik 4-6 fokra a 37-ről, hogy a tejben lévő csírák ne tudjanak szaporodni. Hűtőgépből, kazánból, kompresszorból és minden gépből kettő van, hogy műszaki hiba esetén fenntartható legyen a folyamat. A tehén is azt szereti, ha mindig minden ugyanúgy történik, mert stresszelni kezd, ha felborul a napi rutin, és sok tejet elveszítünk, ha valamiért leáll a termelés - magyarázza Hoffmann.

Nyakrögzítés, inszeminálás

A reggeli első fejés után az állatok visszamennek az istállóba, ilyenkor zajlik az ivarzó állatok inszeminációja (mesterséges megtermékenyítése). Az állatorvos elsőre abból állapítja meg, hogy egy állat megtermékenyíthető, hogy minden reggel zsírkrétával csíkot rajzol a tehenek hátára, amelyet ha az egyed ivarzik, a társai elkennek (ivarzás esetén előszeretettel ráugrálnak). Tehát az elkenődött hátú állatokat megvizsgálja, hogy valóban alkalmasak-e a megtermékenyítésre. A vizsgálat és az inszemináció nyaklefogós rendszerrel történik, lerögzítik őket körülbelül háromnegyed órára. A tehenek láthatóan teljesen nyugodtak, maguk hajtják a fejüket a nyakfogóba, mert így jutnak az ételhez. Nyugodtan esznek, nézelődnek, a jöttünkre sem volt semmiféle ellenállás.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A képre kattintva galéria nyílik

Az ellés után a lehető leghamarabb újra vemhesítik a teheneket, és a következő ellést megelőző hatvanadik nap körül elapasztják a tejet, hogy a tőgyszövet és az egész szervezet regenerálódjon, fel tudjon készülni a következő laktációra. A cél az, hogy minden tehén évente egy borjút elljen. Először kétéves korban borjaznak, majd általában még kétszer, és 5-6 évig élnek, ekkor vagy természetes úton pusztulnak el, vagy levágják őket. Egy átlagtehén 25 000 liter tejet termel életében, de az iroda falán sok oklevél sorakozik olyan egyedekről, amelyek megtermelték a 100 000 litert is.

Hova kerülnek a bocik?

A borjak egy hónapos korukig a tehénnel maradnak Csípőtelken, addig tejet kapnak, majd leválasztás után elszállítják őket egy másik telepre. Az üszők (növendék nőivarú tehenek) visszakerülnek tejtehénnek a tehenészetbe, a bikákat pedig levágják, vagy tenyészbikaként értékesítik.

Csalogató robot, hőstressz

A reggeli béklyó után - a további két fejésen kívül - az egész napot szabadon kérődzve töltik az istállóban homokalmon, és bármikor ehetnek. A takarmányt takarmányozási szakértő állítja össze a laktációs stádiumtól (tejadás mennyisége) függően. Alapanyaga erjesztett tömegtakarmány: kukoricaszilázs, lucerna és fűszenázs, lucernaszéna, fűszéna, stb.

Az élelmet a 375 méter hosszú istálló közepén, a két sor között egy, önjáró porszívóra hasonló - de annál sokkal nagyobb - robot visszasöpri az állatok elé naponta 5-6 alkalommal. Hoffmann Dénes szerint a robotnak csalogató hatása van a tehenekre, amikor meglátják, azonnal mennek enni. A friss takarmányt naponta adagolják.

Az istálló nagy légterű, beépített automata locsolórendszer és ventilátorok vannak benne, mert a tehenek nem bírják a nagy hőséget, 25 fok felett már hőstressz jelentkezik, ami nemcsak állatjóléti szempontból nem jó, de a tej minőségét és mennyiségét is befolyásolja. Az automata mobil függöny szintén a klímát szabályozza.

Minden tehén fülében sárga krotália (egyedi azonosító) van, ez alapján követik az állatok életútját, és innen tudhatjuk meg az állatok nevét is. A szintén a fülükben lévő chipet pedig elsősorban a fejőházban használják azonosításra, és a chipek alapján vezetik azt is, hogy hány liter tejet adnak az egyes állatok.

Enya és szívritmusmérés

A pihenőbokszok homokalmolásúak, a keletkező trágyát öblítéssel mossák le - nagy mennyiségű víz folyik el bizonyos időközönként az etető és pihenőterületen (rendes folyamnak tűnik, ha megindul) vannak tehenek, amelyek nem szeretik, ezek ilyenkor felállnak a homokpadokra. Hofmann elmondta, hogy amióta kevesebb hatás éri az állatokat - régen például traktorral hordták a takarmányt, és azzal almoztak -, sokkal nyugodtabbak, és ez meglátszik a tejtermelésben is.

Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A képre kattintva galéria nyílik

A zavaró hatásokat mindenképp igyekeznek kerülni, az októberi átadó előtt például Enyát hallgattattak az állatokkal, hogy ne ijedjenek meg a nagy hangzavartól, Hoffmann szerint nagyon megnyugodtak tőle, ezért most egy kollégát megbíztak, hogy számítsa ki, mennyibe kerülne, és milyen technológiát igényelne az istállók zenésítése. Ottjártunkkor a Gödöllői Szent István Egyetem munkatársai a tehenek szívritmusát monitorozták egész nap, azt vizsgálták, hogy a csípőtelki tehénélet valóban stresszmentesebb-e, mint más tartástechnológiában tartott és más fejőházban fejt egyedek esetében. Hoffmann plusz egy vizsgálatot kért, azt szeretné megtudni, hogy növeli-e a stressz-szintet, ha a nyaklefogó tovább tartja fogva az állatot az általános negyven percnél.

A tej nem tölt 24 órát az üzemben, bár a tartályok száma megengedi, hogy akár 2 napig tudják tárolni. Folyamatosan vizsgálják a tej minőségét, és csak akkor engedik tovább a szállítmányt, ha mindenben megfelelt az előírásoknak. Naponta három kamion érkezik, amelyekre szintén zárt rendszerben kerül a tej. Ha minden jól megy, fejéstől számítva a tej 12-18 órán belül Szegedre kerül a feldolgozóüzembe.