A macskák egy része a végletekig válogatós, képes akár éhen halni az étel mellett, mégsem szabad neki csak a kedvencét adni. A rajzfilmekből megmaradt tejet lefetyelő macskák képe tévedés, kutyatáppal nem lehet megoldani az etetést, az energiaitalok alapanyagát, a taurint viszont muszáj megadni nekik. Mit egyen a macska, hogy hosszú életű és egészséges legyen?

Forrás: AFP

A macskás gazdák etetésügyben közel annyira szektásodnak, mint a kutyások. Van, aki a tápra esküszik, abból is csak egyfélére, mások házi koszttal operálnak, a szabadba kiengedett állatoknak pedig akad, aki csak a maradékot dobja oda, mert a többit úgyis megszerzi magának. Fodor Kinga, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának adjunktusa, a Mit egyen a macska? című könyv szerzője és egy Budapesten praktizáló állatorvos segít tisztázni, hogy kinek van igaza, ha egyáltalán van ilyen.

A leggyakoribb tévhitek

Cukros tejjel vagy sima tehéntejjel etessük a macskát, ha legyengült vagy még nagyon kicsi.

Sokan adnak tehéntejet a macskának az állatorvos szerint, és ugyan vannak olyan egyedek, amelyek fel tudják dolgozni a laktózt, leggyakrabban heveny hasmenést, és ebből kiindulva kiszáradást is okoz a tej az állatoknál. A macskák többsége ugyanis sem a cukrot, sem a tejet nem tudja megemészteni. A kismacskákban még jelen van ugyan a laktáz nevű tejcukorlebontó enzim, de ez sem képes nagyobb mennyiség lebontására. A répacukor lebontására alkalmas szacharáz a kölykökben alig és a felnőtt macskákban is csak kismértékben működik. A szopós kismacskák tejpótlására pedig azért nem ajánlott a tehéntej, mert az anyamacska teje sokkal több, a cica számára szükséges fehérjét, zsírt és ásványi elemet tartalmaz. A kifejezetten nekik gyártott macskatejek ezért tartalmaznak jóval kevesebb tejcukrot és több ásványi anyagot a tehéntejnél, emellett laktózmentes tehéntejet is nyugodtan adhatunk a felnőtt macskáknak.

A sok nyers hústól megvadul a macska.

Fodor Kinga szerint a boltokban legálisan kapható húsoktól nincs félnivaló, sertéshúst viszont tilos nyersen adni a macskának és a kutyának is, mivel az Aujeszky-féle betegség vírusát tartalmazhatja - ugyanez benne lehet a nem ellenőrzött vadhúsokban is -, ami súlyos betegséget okozhat, a vírusok azonban hőkezelés hatására teljesen elpusztulnak. Az sem igaz, hogy a macskának időnként szüksége van nyers húsra, mert teljes életet tud élni hőkezelt húsokkal is. Az állatorvos szerint sokan nem tudják, hogy a sertéshús veszélyes az állatok számára, pedig az Aujeszky-kór mellett férgességet is okozhat. Előfordul még, hogy a macska szalmonellás lesz a baromfihústól, de ezt meg lehet előzni azzal, ha alaposan megmossuk, mielőtt odaadjuk - tette hozzá.

Ha sok az egér, ne adjunk a macskának enni, mert ha jóllakik, nem fog egeret.

A macska a vadászatot tanulja, nem veleszületett tulajdonsága, ha tehát egy kiscica nem tanult meg az anyjától vadászni, valószínűleg soha nem fog tudni egeret fogni. Ezenkívül a vadászni tudó macskák sem tudnak annyi egeret elfogni a házban, amennyi a napi tápanyagszükségletüket biztosítja.

Ha kizárólag száraztáppal etetjük, húgyköves lesz a macska.

Tény, hogy a száraztáp mellett a macska vízigénye megnő, és egyes állatok nem szeretnek inni, de ha odafigyelünk arra, hogy eleget igyon, nem lesz baja. Ha elutasítja a csapvizet, akkor az ásványvíz helyett macskavizet vagy macskaitalt adhatunk neki, az itatótálkáját tartsuk tisztán, és lehetőleg nem túl hideg, friss víz legyen előtte.

A fent felsorolt példákon kívül nem igaz, hogy a macska veszett lesz, ha nem iszik eleget, ahogy az sem, hogy a kenyérféléktől férges lesz. Az alkoholt hiába szeretné meginni, jobb, ha nem adunk neki, mert ugyanolyan betegségeket okoz náluk, mint az embereknél. A fokhagyma nem elégséges féreghajtásra, és az ivartalanított macska sem hízik el, ha megfelelően etetjük (valóban többet enne, mert nem foglalja le a szerelem, de ha nincs előtte folyamatosan táp, és alacsony zsírtartalmú táplálékot adunk neki, nem fog elhízni).

A függésről a macska tehet, nem a táp gyártója

Van az a városi legenda, hogy egyes gyártók macskák számára addiktív anyagokat tesznek a tápokba, ezért nem hajlandó más ételt megenni az állat. Fodor Kinga ezt nemcsak tévedésnek, de kifejezetten vádaskodásnak tartja. Az állateledelek összetételét és minőségét ugyanis folyamatosan ellenőrzik, az pedig, hogy a háziállatunk jobban rá van kattanva az egyikre, azért lehet, mert olyan alapanyagokat és ízanyagot tartalmaz, ami különösen vonzó számára. A macska ráadásul addikcióra hajlamos, ha megszeret egy ételt, és huzamosabb ideig csak azt kapja enni, akkor nem hajlandó mást elfogyasztani. Ilyenkor orvosi csodára se számítsunk, az állatorvos sem fogja tudni rávenni a szokatlan étel megevésére, maximum kényszeretetést alkalmazhat.

Érdemes tehát kiválasztani a macska korának és állapotának legmegfelelőbb ételeket vagy tápokat, és ezeket váltakozva adni, így betegség esetén vagy a macska idősödésével könnyebb lesz átszoktatni másféle táplálékra. Ha már késő, és a macskánk csak egy tápból hajlandó enni, úgy verhetjük át, ha fokozatosan adagoljuk a megszokott eledelbe az új ételt. Próbálkozhatunk az új táp csábítóvá tételével is - például húslével vagy kevés zsírral leönthetjük -, de még így is megmarad az esély, hogy elutasítja. Kényszeríteni nem érdemes, mert a kutyával ellentétben képes éhezni is, ha nem kapja meg a számára kellően ízletes ételt, sőt képes minden ételt elutasítani, ha nem teljesítjük az akaratát. Ha a macskánk egy napig egyáltalán nem eszik, forduljunk az állatorvoshoz.

A válogatásnak köszönhetően viszont jóval kevesebb macska kerül az állatklinikára táplálással kapcsolatos betegség miatt, mint kutya - mondja az állatorvos. A kutya ugyanis mindent megeszik, amit talál, a macskát finnyássága miatt viszont nehéz megmérgezni, és gyomorrontása is ritkábban van, mert a romlott tápot sem hajlandó megenni. Nagyobb gondot - a sertéshús mellett - a játékok lenyelése okozhatja, például, ha lenyeli a gombolyagot, amivel játszik. Az felfűződhet a belekre, ilyenkor pedig csak a műtét segít. Előfordulhat még, hogy a macska allergiás valamilyen tápanyagra. Ennek a tünete lehet a vakarózás, erőteljes szőrhullás, sebek a nyakon vagy a combon, foltos szőr a hasaljon. Ha az orvos is megerősíti az allergiát, hipoallergén tápra vagy olyan házi kosztra kell átállni, amilyet addig nem kapott az állat.

Vegetáriánus macska nem létezik

A kutyával ellentétben a macska kifejezetten húsevő, ragadozó állat. Emésztőrendszerük csak kismértékben alkalmas a növényi eredetű táplálék feldolgozására, és több olyan ásványi anyagra is szüksége van a szervezetüknek, amely csak a húsféléből nyerhető ki. Ilyen például az energiaitalok nagy részének egyik alkotóeleme, a taurin nevű aminosav. Élettani hatása csak részben ismert, de az embernél az inzulinhoz hasonlóan elősegíti a cukor felvételét, ezáltal nő a fizikai teljesítőképesség, csökken a vércukorszint.

Az emberi szervezet képes taurint előállítani, a macskáé viszont nem, ezért sem helyettesíthető a macskatáp kutyaeledellel, utóbbiban ugyanis - egyebek mellett - nincs meg ez az aminosav. A taurin mellett például az A-vitamint is csak a húsból tudják kinyerni, szervezetük ugyanis nem képes a növényekben nagy mennyiségben jelen levő A-provitamin A-vitaminná való átalakítására. A tojássárgája és a belsőségek - elsősorban a máj - a legalkalmasabbak az A-vitamin bevitelére. A máj az egyik legízletesebb étel a macskák számára, azonban nem szabad túl sokat adni belőle, mert a túlzott bevitel hatására deformálódhat a csontszerkezet, és a macska akár mozgásképtelenné is válhat. Az állatorvos szerint heti egyszer nyugodtan adhatunk csirkemájat a cicának, ennél többet azonban nem javasolt. A B12-vitamint és egyes zsírokat, amelyekre ugyanúgy szüksége van a macska szervezetének, szintén csak állati eredetű anyagokból tudja kinyerni.

Taurin és energiaital

A Red Bull körüli szóbeszédekkel a Legendavadászat című könyvben is foglalkoztak már. A legendák közül az egyik legismertebb az, hogy az italban lévő taurint bikaheréből állítják elő (a taurin szót párosították helytelenül a bikaspermával). A szóbeszéd eredete valószínűleg ebből és abból eredhet, hogy az 1824-ben felfedezett savat kezdetben ökörepéből nyerték ki. Ma már azonban semmilyen állati eredetű összetevő nincs benne, teljes mértékben szintetikus úton állítják elő. Ciszteinből, metioninból és E-vitaminból kiindulva szintetizálják.

Magyarországon már az energiaitalok többségében sem található taurin, mivel a chipsadó beharangozására - amely eredetileg a taurintartalmú italokat is megadóztatta volna - a gyártók kivonták a termékekből, és a helyére különféle cukorszármazékokat (glükoronolakton és inozitol) vagy egzotikus növények kivonatát tették. (A chipsadóról szóló origós cikkeket itt olvashatja.)


Annak ellenére, hogy a macska húsevő, nem igaz, hogy kizárólag arra van szüksége. A csak húson tartott állatnál - a színhús alacsony jód- és kalciumtartalma miatt - visszafordíthatatlan csontdeformációt okozó vitaminhiány alakul ki. A szabadon élő macska is mindenestül megeszi a zsákmányt - a bélben megmaradt növényi eredetű anyagokkal együtt -, és a kijáró macska is gyakran legel füvet, a lakásban tartottak pedig gyakran lelegelik a szobanövényeket. Ennek oka - amellett, hogy a füveknek magas a rost- és vitamintartalma - az, hogy elősegíti a hányást, amivel a lenyelt káros anyagoktól vagy szőrcsomóktól megszabadul.

Adhatunk neki macskamentát, tyúkhúrt, kakukkfüvet, zsályát, az állateledeles boltokban árusított macskafüvet, vagy hajtathatunk búza-, árpa-, rozs- vagy fűmagot. A szobanövények közül sok mérgező anyagot tartalmaz, ne hagyjuk, hogy a macska kúszónövényeket, buzogányvirágot, borostyánféléket, tarkalevelet, mikulásvirágot, korallbokrot, leandert, rododendront, babérféléket, begóniát és anyósnyelvet rágcsáljon. Mivel ez a lista sem teljes, kérdezzük meg az állatorvost, hogy a lakásban lévő növények közül melyek mérgezőek.

Az olyan macska, amelyik nem hajlandó húst enni, nagyon ritka, majdhogynem nem is létezik - mondja az állatorvos. Ha azonban mégis egy ilyen állat kerül a családba, szintetikus kiegészítőkkel biztosíthatjuk neki a teljes étrendet. Erről bővebben kérdezzük állatorvosunkat.

Mi legyen a csontokkal?

A macska ugyan nem lelkesedik annyira a csontokért, mint a kutya, viszont neki is jó ásványianyag-forrást jelent, erősíti az állkapocsizmot, fokozza a nyáltermelést, és egyéb pozitív hatásai is vannak. Ugyanakkor a túl sok csont szorulást okozhat, a szilánkosra törő csontok felsérthetik a bélrendszert, sőt át is lyukaszthatják, az egyben lecsúszó nagyobb darabok pedig bélelzáródást okozhatnak. Lehetőség szerint kerüljük tehát az apróbb csöves csontokat, de a baromfi csigolyacsontját is. A csontokat le lehet darálni, vagy nagyobb állatok csontját adni neki, mert azt nem tudja átharapni. A macska széklete csontevés után keményebbé és világosabbá - akár egészen fehérré válik, ez természetes jelenség. Ha azonban napokig nem ürít, vagy láthatóan fájdalmas neki a székletürítés, vigyük szakemberhez. Viszonylag ritka jelenség ez is, a macska sokszor csak nyalogatja az eltett csontot, kutyákkal sokkal többször fordul elő, hogy felsérti a nyelőcsövet vagy a belet egy csont.

Házi koszt vagy macskatáp?

A macska nem eszik sokat, ezért szinte adja magát, hogy a maradékot elé rakva letudjuk a napi etetést. A mi ételmaradékunk azonban sokszor túl sós, cukros és gyakran tartalmaz tartósítószereket, színezőanyagokat és egyéb mesterséges anyagokat. Emellett vannak az emberi szervezet számára megfelelő ételek, ami az állatoknak mérgező, ilyen például a csokoládé vagy a hagyma. A lakásban tartás miatt ráadásul az állat képtelen pótolni az emberi ételből esetleg hiányzó tápanyagokat - nem tud vadászni, ha nincs elég fehérje a táplálékban, nem tud füvet rágcsálni stb. Ha nem maradékot adunk neki, hanem magunk állítjuk össze a takarmányt, mindenképpen figyelembe kell venni az állat korára és állapotára jellemző szükségleteket, ez azonban komoly utánajárást és szakértelmet igényel. 

Fodor Kinga és az állatorvos is egyetértett abban, hogy a minőségi, teljes értékű tápok igazodnak ezekhez a kritériumokhoz, és ugyan drágábbak a házi étkeztetésnél, jóval kevesebb macerával járnak, mint az összes tápanyagigény kielégítése. A száraztápok víztartalma 12 százalék alatt van, ami jobb eltarthatóságot eredményez, és kisebb adag is elég az etetéshez, mint a 72 százalékban vizet tartalmazó nedvesekből. Utóbbiak viszont alkalmasak a vízkerülő macskák folyadékpótlására. Ha mégis a házi takarmányozás mellett döntünk, mindenképpen kérdezzük ki az állatorvost.

Mennyit egyen?

A kijáró macskának Fodor szerint mindenféle kosztból adhatunk annyit, amennyit megeszik, a maradékot azonban ne hagyjuk előtte - a tápoknál érdemes figyelembe venni a csomagoláson feltüntetett napi ajánlott adagot. A kijáró a táplálék nagy részét maga szerzi be, ezért nyugodtan hagyhatunk neki elöl egész napra száraztápot, mert a macska, ellentétben a kutyával, nem falánk, így nem fogja degeszre tömni magát.

A lakásban tartott cicákkal más a helyzet, ezek ugyanis alkalmasak arra, hogy unaloműzésből is egyenek, ezért a táplálékot a kondíciójukhoz és testsúlyukhoz kell igazítani. A felnőtt, egészséges egyedeket naponta két - maximum négy - alkalommal kell etetni Fodor szerint, a napnak lehetőleg ugyanabban a szakaszában. A házi kosztnál az adag általában annyi, amennyit a macska egyszerre szívesen elfogyaszt, a tápoknál ismét hagyatkozhatunk a csomagolás utasításaira. Ha azonban hízni kezdenek, azonnal vissza kell venni az adagokból vagy fogyókúrás tápra átállni. A macskáknak nincs szükségük koplalónapra, az elhízott macskáknál ez kifejezetten veszélyes lehet, májbetegséget idézhet elő. Míg a válogatós kutyát a koplaltatással rá lehet bírni az elé tett étel megevésére, a macska képes akár éhen halni is az étel mellett.

Miért van akkora különbség a tápok ára között?

A tápok hiába tartalmaznak látszólag azonos összetevőket, egyes márkák akár többszörösébe is kerülhetnek, mint a többi. Ennek oka Fodor Kinga szerint az, hogy a drágábbak alapanyagait szigorúbban ellenőrzik, ezáltal egészségesebbek, kevesebbet kell belőlük adni, és biztosan nem tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek károsak az egészségre. Ugyanakkor nem kell kétségbeesni, ha egy, az állatunk számára szükséges táplálóanyagot nem látunk feltüntetve a csomagoláson, mivel a legtöbbször csak az alapanyagokat tüntetik fel a címkén, ezek azonban már tartalmazzák a szükséges táplálóanyagokat is (a hús a taurint, a hal az omegasavakat stb.). Arra érdemes figyelni, hogy a táp állati vagy növényi eredetű fehérjéket tartalmaz-e zömmel. Ilyenkor ugyanis ki kell egészíteni szintetikus táplálóanyagokkal (vagy másik, állati fehérjékben gazdag tápra átállni). A legegyszerűbb úgy tápot választani, hogy kikérjük az állatorvos tanácsát.

A kutya helyes etetéséről itt olvashat.