Brillat-Savarin Az ízlés fiziológiája című könyve mindent magába foglal, ami a gasztronómiával kapcsolatos, mégsem unalmas, hanem egy jó hangulatú, 19. századi beszámoló, ami ma is megállja a helyét. Könyvkritika.

Forrás: Táfelspicc

Jean Anthelme Brillat-Savarin (1755-1826) francia politikus és jogász volt, az első gasztonómusok egyike. 1825-ben írta Az ízlés fiziológiája című könyvét, amelyből nem csak korabeli lakomákat és diétákat ismerhetünk meg, hanem az elsők között határozza meg a gasztronómia lényegét. Nagy igazságokat fogalmaz meg, de nem lehet nem szeretni, hiszen olyan önkritikával, már-már szarkazmussal ír Savarin, hogy könyve nem csak a gasztro-függőknek lehet esti mese.

"A nemzetek sorsa attól függ, hogy miként táplálkoznak."

Az egész könyv az ízlés, ízlelés és az ízlés kifinomultságán alapszik, Brillat-Savarin lételeme volt az étkezés és a gasztronómia világa. Szerelmese volt a gasztronómiának, ezt bármelyik fejezetből van kis történetből kiderül. Mert nem csak a halat, a húst, az alkohol veszedelmeit mutatja be, hanem ezek mellé kis anekdotákat helyez, illusztrálva megállapításait. Rettentő szórakoztató, vidám, kicsit okoskodó, de szeretnivaló történetekkel köti le az olvasót.

"A csemege sajt nélkül olyan leányhoz hasonlít, aki szép volna, de akinek csak félszeme van."

Forrás: Táfelspicc

Ami először megfogja az olvasót, azok Brillat-Savarin aforizmái, tőle származik a "Mondd meg, hogy mit eszel s megmondom, hogy ki vagy", vagy az "Egy új ételnek a felfedezése többel járul az emberi nem sorsának javulásához, mint ha a tudomány egy új csillagot fedez fel." típusú okosságok.

Az egész könyvet átjárja a kedves kis okoskodás, ami tényleg az evésen és az iváson, és az ezekhez tartozó aktusokon alapszik, valamint Savarin gasztronómiai tapasztalatain. Bevallja, hogy ő ugyan nem orvos, mégis annyi tudással rendelkezik az evésről, hogy bárkinek bátran adhat tanácsokat.

"Ha diplomás orvos volnék, mindenekelőtt egy kitűnő monográfiát írtam volna az elhízásról, ezzel megalapítottam volna hírnevemet, elsőségemet és egyeduralmamat a tudománynak ebben az ágában; és ebből meg volna az a kettős haszNom, hogy a legegészségesebb emberek volnának a betegeim és másodszor, hogy a szebbik nem állandóan ostromola; mert az, hogy meg legyen idomaiknak a kellő gömbölyűsége és teltséfe, de azért se túlságosan kövérek, se soványak ne legyenek: az asszonyok egész életének örökös tanulmánytárgya."

Saját megfigyeléseivel jutott arra a következtetésre, hogy az elhízás (potrohosság!) elsősorban a kevés mozgás, sok alvás, és a sok keményítő és liszt fogyasztása miatt alakul ki. Rájött, ha a csinos hölgyek vagy urak nem fogyasztanak ilyek ételeket, akkor valóban csinosak maradhatnak, és ezt a saját bőrén is tapasztalta.

Ír az életről, a halálról, az éhségről és a szomjúságról úgy, hogy a mai napig érvényesek a megállapításai, mégsem száraz olvasmány, mert nem csak egy kort, hanem a szerzőt is megismerjük a leírásaiból és történeteiből.

Forrás: Táfelspicc

Leírása szerint a gasztronómia nem csak az ételek és a kultúra, hanem a különböző tudományág (kémia, biológia, fizika - ezekre több fejezetben kitér) kapcsolatát jelenti. Meghatározza, hogy mi fogyasztható, hol, mikor, mit érdemes enni, melyik ételt mivel párosítsuk, sőt, általa megfigyelhetőek a kultúrák közötti eltérések, nem csak az ételek, hanem az étkezési szokások által. Az alapját a táplálkozás, ez a hétköznapi létszükséglet adja, a gasztronómia ennél viszont több, a megvendégelés és az élvezetnyújtás a célja. A különböző tudományágak mellett az összes érzékünkre szükség van az étkezés során, mivel az élmény-nyújtáshoz egyaránt fontos a vizualitás, az ízlelés, a tapintás, a szaglás és a hallás is.

Savarin nevét több krém, piskóta és sütemény őrzi.

Akiknek ajánljuk: Mindenkinek, akit érdekel a gasztronómia.