Most akkor ez zöldség vagy gyümölcs?

2013.05.29. 22:02

Zöldség vagy gyümölcs a paradicsom? És a dinnye? És az uborkaízű dinnye, amiben egy gramm cukor sincs? A kérdés egy fokkal bonyolultabb, mint elsőre gondolnánk, nem véletlen, hogy Amerikában a legfelsőbb bíróság is foglalkozott a kérdéssel.

Forrás: AFP/Photononstop

A hazai, releváns kérdésekre mindig fogékony gasztronómiai-nyelvész közélet egyik leghevesebb indulatokat kiváltó problémaköre (rögtön a szamóca vs. eper vs. faeper kérdéskör után) a paradicsom zöldség, illetve gyümölcs mibenlétét illeti. A kérdésnek több feloldása lehetséges, ami közös bennük, hogy ha szeretnénk csak minimálisan következetesek maradni, akkor tennünk kell néhány kifejezetten aggasztó engedményt. Édes tortát sütni TV paprikából vagy uborkából.

Egy botanikailag értelmetlen kérdés

Akik a tudományosság pajzsa mögé bújva a botanikát ráncigálnák ide, mondván, hogy növénytani kérdésekben az a mérvadó, nem veszik figyelembe, hogy ez nem botanikai kérdés. Olyannyira nem az, hogy botanikai szemszögből ennek a kérdésnek nincs is értelme. A gyümölcs, abban az értelemben, ahogy használni szokás, nem botanikai, hanem gazdasági, felhasználói fogalom.

Botanikailag van valódi termés, ami a virág magházából képződő, a magvakat magába foglaló, védő rész, és van áltermés, amelynek felépítésében nemcsak a magház, hanem a növény más részei is részt vesznek. Előbbit fructusnak nevezik. "A zöldség/gyümölcs felosztás nem állja meg a helyét egy komoly tudományos diskurzusban - mondja Kósa Géza, az MTA Vácrátóti Botanikus Kertjének osztályvezetője. - A botanika ugyanis nem foglalkozik olyan kérdésekkel, ami egy adott növény hasznosságát, fogyaszthatóságát érinti, márpedig a zöldség/gyümölcs kérdés pontosan ilyen. Ez inkább gasztronómiai, nyelvtani, szocializációs kérdés. A botanika szemszögéből vannak növények, azoknak vannak szaporító képleteik, és a nagyon sokféle szaporító képlet közül egy a termés. Hogy ez ehető-e, vagy sem, finom-e, vagy sem, minket nem érdekel. Ezek nem tudományos szempontok. Ahogy a zoológia sem tud értelmezni egy olyan kérdést, hogy egy adott madár szép-e, vagy hasznos-e." 

Édes vagy nem?

A köznyelvben használt gyümölcsfogalom viszont nem a felépítés vagy a kialakulás felől nézi a kérdést, hanem a hasznosság, felhasználás, íz szempontjából - vághatja rá erre akárki. Ha a kérdést innen nézzük, akkor sem lehet olyan egyértelmű tiszta, pontos definíciót adni a zöldségnek-gyümölcsnek. "Az általános magyarországi felosztás a növény édessége/nem édessége mentén húzza meg a gyümölcs-zöldség határvonalat. Ami édes, az gyümölcs, ami nem édes, az zöldség" - mondja Domonyai András, a Monjardin kertészeti projekt alapítója.

Hogy mennyire nem egyértelmű még így sem a dolog, arra Domonyai a görögdinnyét hozza példaként: "A görögdinnyét jelenleg mindenki gyümölcsként termeszti, árulja, fogyasztja. Viszont a görögdinnye egy nagyon régi fajtája, a Saskatchewan teljesen uborkaízű. Aki megkóstolja, azt mondaná rá, hogy az zöldség. Aztán a sárgadinnye eredeti változata szintén kifejezetten uborka. Talán egy picit édesebb, de senki sem enné gyümölcsként. Vagy tudok mutatni olyan ázsiai uborkát, ami édes. Arra mit mondjunk? Vagy ott a rebarbara. Ezt gyümölcsként fogyasztjuk, süteménybe tesszük, édes is. Közben egy növény szára. Ráadásul, ha a paradicsomról beszélünk, kicsit megkeverhetjük a dolgot: vannak olyan paradicsomfajták, amiket nyugodtan nevezhetünk gyümölcsparadicsomnak is, olyan édesek és zamatosak."

Ha eltekintünk az édesség mentén való definiálástól, akkor megpróbálhatjuk máshol meghúzni a demarkációs vonalat. Például a föld fölötti terméseket szokás gyümölcsnek nevezni, a föld alatti terméseket, gyökereket/rizómát, leveleket, gumókat, szárat pedig zöldségnek. Ezzel talán egy fokkal használhatóbb felosztást kapunk, mint az édes/nem édes vonalon, de csak egy fokkal. Ha ugyanis ezt a logikát követjük, akkor például gyümölcs a paradicsom, de gyümölcs a paprika is, a tök, az uborka, és zöldség a rebarbara.

A paradicsom zöldség, van róla papírja is

Hogy ez az egész problémakör mennyire a paradicsom körül kristályosodik ki, azt jól mutatja, hogy az Egyesült Államokban komoly bírósági ügy lett belőle: az 1893-as Nix v. Hedden ügyről van szó, amely egy 1883-as vámjogszabály miatt lett nevezetes. Az 1883. március 3-án életbe léptetett, kritikusai által csak Mongrel Tariff Actként emlegetett törvény vámkötelessé tette az importált zöldségeket, de a gyümölcsöt nem. A törvény életbe lépése után négy évvel John Nix, John W. Nix, George W. Nix, és Frank W. Nix keresetet nyújtott be Edward L. Hedden, a New York-i kikötő adóbehajtója ellen. A keresetben Nyugat-Indiából importált paradicsom után befizetett vámot követeltek vissza, az indoklás pedig úgy szólt, hogy a paradicsom után - lévén gyümölcs - nem kellett volna vámot fizetniük.

A felperes ügyvédje a zöldség-gyümölcs botanikai és szótári definíciójával hozakodott elő, amit az alperes a "padlizsán, bab, borsó, uborka, paprika" felidézésével próbált nevetségessé tenni, tekintve, hogy a botanikai definíció szerint az utóbbiak is gyümölcsnek minősülnek. Az ügy egészen a Legfelsőbb Bíróságig jutott, ahol egyhangú döntéssel az alperesnek adtak igazat, ráadásul a nyelvhasználati érvelés mentén.

A bíróság álláspontja szerint a növények köznyelvi jelentése szerint a paradicsom zöldségnek minősül, és eddig nem nagyon volt példa arra, hogy a kereskedelmi szóhasználat ebben a kérdésben olyan nagyon eltérne a köznyelvitől.