Kakaós csiga, birkatüdő, nyers tej, mákos tészta. Hétköznapinak hangzanak, pedig nem fogyaszthatná őket bárhol a világban. Nyolc étel, amelyet külföldön tiltanak, itthon viszont bárhol megvásárolhatják.

Azt, hogy mit ehetünk, és mit nem, pontosabban, mihez jutunk hozzá könnyedén a boltban, a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozza. A Magyar Élelmiszerkönyv pedig az uniós előírásokkal összhangban született, így logikus lenne, hogy az EU minden országában megegyezzen az ehető ételek listája.

Nem így van. A tagországoknak ugyanis joguk van önhatalmúlag szigorítani a forgalomba hozható élelmiszerek körén, és sok esetben meg is teszik. Ha pedig körbenézünk az EU-n kívül is, kiderül, hogy mennyi, a miénktől eltérő élelmiszerügyi szabályozás létezik. Számos olyan ételre bukkanhatunk, amelyet Magyarországon ugyan engedélyeznek, de a világ más pontjain tiltanak. Ezekből szedtünk össze nyolcat. 

Forrás: Táfelspicc

Tüdő 

Ha amerikai ismerőse gyomrát akarja tesztelni, próbálkozzon egy jó báránybelsőségből készített szalontüdővel. Az Egyesült Államokban ugyanis a nyolcvanas-kilencvenes évek kergemarhakór-járványa óta a báránytüdőt emberi fogyasztásra alkalmatlannak tartják, így 1989 óta nem is kerülhet forgalomba. A skótok nagy bánatára. Nemzeti eledelük, a haggis ugyanis a bárány szívén és máján kívül tüdőt is tartalmaz, így kénytelenek marhából készíteni a haggisukat, ami nem az igazi. Amerika nagy piac, a skótok pedig évek óta lelkesen küzdenek azért, hogy megváltoztassák az amerikai hivatalnokok meggyőződését. Egyelőre sikertelenül.   

Forrás: AFP/Alexei Danichev

Nyers tej

Amerika huszonegy államában tiltják a nyers tej forgalmazását, de a többiben is csak korlátozottan, kis mennyiségben és egyenesen a farmokról vásárolható. A múlt század elején számos megbetegedést okozott a nyers tej, így azóta szigorúan csak pasztőrözött formában kerülhet a boltok polcaira. A szabályozás nemcsak a tejre, de a nyers tejből készült tejtermékekre is vonatkozik, a 60 napnál fiatalabb, nyers tejből készített sajtok árusítását is tiltják az országban. 

Forrás: Táfelspicc

Beluga kaviár

Nem mintha egyébként gyakran falnánk a tokhal grammonként néha 2000 forintot kóstáló ikráit, de még ha a bankszámlánk engedné, se tehetnénk meg az Egyesült Államokban. A belugakaviár forgalmazása óriási üzlet, és ha egy állatból sok pénzt lehet csinálni, az lassan kihal. A legnagyobb tokhalféle mára már a legritkább is lett, így 2005-ben az amerikai hal- és vadügyi minisztérium betiltotta a fogyasztását.

Forrás: Táfelspicc

Mák 

Szeretjük azt hinni, hogy a mákimádat hungarikum, pedig a környékbeli országokban mindenhol akad mákmező, és a növényt tőlünk távol, az indiai és a pakisztáni konyhában is felhasználják. Szingapúrban és Szaúd-Arábiában azonban nem csípik ennyire. Sőt. Bár az ópiumot a növény még éretlen gubójából nyerik, és a mákszemeknek semmi közük sincs a drog előállításához, ezekben az országokban mégis kábítószerügyi megfontolásokból tiltják a fogyasztását. Máshol is érdemes egyébként vigyázni az ajándékba vitt mákos bejglivel, például akad, akit az Emirátusokban letartóztattak néhány kenyérről lepotyogott mákszemért. 

Mi imádjuk, és a mákgubó nem élelmiszer-ipari hasznosításáról is írtunk már, itt elolvashatja.

Forrás: Táfelspicc

Tonkabab

Kolléganőnk szerelme, a főként desszertek ízesítésére használt tonkabab az ötvenes évek óta tiltólistás az Egyesült Államokban. A tonkabab ugyanis tartalmaz egy kumarin nevű anyagot, amely nagy mennyiségben májkárosodást okoz. Nem véletlen, hogy az európai termékekben is maximalizálták a mennyiségét. 

Forrás: Táfelspicc

Hízott máj

A hizlalt liba- és kacsamájhoz vezető kényszertömés számos országban, így az EU nagy részén is tilos, de a hízott máj árusítását kevés helyen korlátozzák. A chicagói éttermekben 2006 és 2008 megtették. 2012 óta pedig Kaliforniában tilos a hízott máj árusítása. Az állam 2004 óta készült a lépésre, a tiltó törvényt az akkori kormányzó, Arnold Schwarzenegger írta alá.

Transzzsírok

Mélyhűtött pizza, levespor, salátaöntet, ropi, keksz, pattogatott kukorica. Ez csak néhány étel azok közül, amelyekben akadhatnak transzzsírok. De nemcsak a bolti termékekben, hanem a pékségekben, gyorséttermekben is szeretik használni a transzzsírokban gazdag olajokat. Ez a élelmiszeripar szempontjából praktikus, az egészségünkre viszont káros. A transzzsírok fogyasztása ugyanis jelentősen hozzájárulhat az érelmeszesedés és a szívelégtelenség kialakulásához. Ezért is tiltják Kaliforniában, és korlátozzák számos államban. Dániában, Svájcban és Brazíliában csak olyan termékeket lehet árulni, amelyekben a transzzsírok aránya nem haladja meg a 2 százalékot. Szerencsére 2013 szeptemberétől ez már Magyarországon is így lesz.

Piros és narancssárga, azaz E110, E129 és E122

Az élelmiszer-adalékanyagok egészségkárosító hatásáról sok információ kering a neten, ezek közül némelyik alaptalan, másokat azonban érdemes komolyan venni. Legalábbis erre utal az a tény, ha valamit több országban betiltanak. A különböző ételszínezékkel kapcsolatos leggyakoribb panasz, hogy az arra érzékenyeknél allergiás reakciókat válthatnak ki.

Az E110-es szám alatt futó, narancssárga színű FCF használatát például Norvégia és Finnország is korlátozza, nálunk azonban sok feldolgozott élelmiszer, például mustár, ömlesztett sajt, keksz, fagyi tartalmazhatja, igaz, csak pontosan meghatározott mennyiségben.

Így van ez az E122, az azorubin esetében is, ami kellemes piros színt kölcsönöz többek között a lekvároknak, édességeknek vagy táplálékkiegészítőknek. Bár az EU még csak vizsgálja az E122 fogyasztásában rejlő kockázatot, Kanada, Japán, Norvégia és az USA már betiltotta.

A britek kedvelt színezéke, az alluravörös (E129) ellen Svájc, Dánia, Franciaország és Belgium is harcot hirdetett, nálunk azonban a brit löncshúst, ízesített ömlesztett sajtokat, valamint a burgonya- és gabonaalapú sós snackeket is csinosíthatja.