Rizsbor házilag? Lehetséges?

Hát ennyi, elkezdett erjedni

Az internet barkácsolósabbik fele érthetetlen módon valamiért kedveli a rizsbort, vagyis annak a végtelenségig elkorcsosult változatát. Akármerre nézünk a háztáji alkoholos fórumokban, előbb-utóbb felbukkan a rizs erjesztése – nem meglepő módon a receptekben csak annyi az egyezés, hogy kell bele rizs. Valamilyen.

Nagyjából két csoport van. Egyikük csak párolt rizst és enzimes kínai élesztőt használ, a másik fele pedig rizst, vizet, cukrot és élesztőt és mindenféle fűszereket. Mivel nem találtam idehaza kínai fajélesztő-mixet, az egyszerűbb megoldást választottam, vagyis minimális cukor hozzáadásával és csipetnyi hagyományos sütőipari élesztővel megpróbálom beindítani az erjedést. Tudom, nem igazán sportszerű, de valami csak lesz belőle, hisz sehogy még sosem volt.

Jégdarálóval megtörtem Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Udvariasan leszögezném, hogy a metódusom barkács – próbálom a számos „csináld magad” receptek értékeit kicsípni és ötvözni. Mivel a minőségi vagy annak hitt rizsbor ízét ismerem, világmegváltás helyett inkább csak a kíváncsiság visz előre: lehet, vagyis érdemes-e otthon reprodukálni az ázsiaiak (helyenként szintén odahaza készített) alacsony alkoholtartalmú italát?

Mivel a rizsben a cukor mint olyan hagyományos formában nem nagyon van jelen (körülbelül 1 gramm kilónként), ezért meg kell próbálnom hozzáférni a poliszacharidokhoz. A cellulóz láncainak bontásához nem vagyok elég férfi, hisz az sósavas főzést kívánna, hogy eljussak a szőlőcukorhoz (nem írunk már 1996-ot, és alföldi szeszhamisítók se vagyunk). A keményítő spiráljait viszont kicsit meg lehet kezdeni normál főzéssel is – tudom, enzim nélkül nem tökéletes, de az átlag konyhai cefrés sem azzal játszik.

A főzés a keményítő miatt kell Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A szomorú tény, hogy találtam olyan receptet, amelyben valaki két marék nyers rizst ajánl egy kiló cukorhoz és másfél liter vízhez. Végül is igazuk van, ha a végeredményre hajtanak, hisz ez tulajdonképpen a cukorbor, vagyis a nagyipari szeszhamisítás másik otthoni modellezése. Mi ezt is szeretnénk elkerülni, kíváncsiak vagyunk feltárható-e annyira a rizs szerkezete, hogy alkohol legyen belőle.

Hogy könnyebb legyen az élesztő dolga, főzés előtt megtörtem egy kiló rizst jégdarálóval, majd leforráztam. Átszűrés után megfőztem, adtam hozzá húsz deka cukrot, hogy hatásos legyen, majd belekevertem 20 gramm élesztőt. Mivel fontos a savas közeg, két citrom levét belefacsartam, és a héjukat kicsit megreszeltem – azt hiszem, ennyi természetes aroma megengedett. Mivel a rizs főzés közben elég sok vizet felvesz, elvileg nem kell hozzá literszám locsolni. A receptek tudományosabb fele is ezt ajánlja – lássuk, mi lesz belőle.

Hogy lesz ebből alkohol? Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Az erjesztést ötliteres, egykor desztillált vizes flakonban végzem, ez a börtönbornál is bevált. Van helye tágulni az anyagnak, nem fenyeget a veszély, hogy kifut. Mivel aránylag kicsi a nyílás, könnyű gyolccsal fedni az erjedés második, anaerob felében – fontos, hogy a felesleges szén-dioxid távozni tudjon, de az oxigén ne jusson be. Arra nekünk nincs szükségünk.

Két napja pihen 18 Celsius-fokon a flakon, érezni az erjedés illatát, kezd megjelenni a szén-dioxid is. A végeredmény még messze van, hisz körülbelül két hét kell a rizs leerjedéséhez, majd további hetek a tisztuláshoz – hogy mi lett belőle, nem hallgatjuk el, a cikket folytatjuk.

Hát ennyi, elkezdett erjedni Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc