Évente kb. 4 500 000 tonna (2011-es adat szerint 4 594 539 tonna) epret termesztenek, a legtöbbet az Egyesült Államokban (1,3 millió tonna), aztán Törökország (300 000 tonna), Spanyolország (262 000 tonna), Egyiptom (240 000 t) és Mexikó (228 000 t) következik. Ők öten a világ össztermelésének majdnem a felét adják.
Itthon a magyar mellett főként Marokkóból, Macedóniából, Spanyolországból, Görögországból, Bulgáriából és Lengyelországból érkező import kapható a piacokon. Eperből nagyon sok fajta van, legalább annyi, mint paradicsomból. Az epernemesítők a gyümölcsöt különböző termési időkre, hozamra, színre és ízre nemesítették. Az egyes fajtákról tudható, hogy melyik évben került a piacra, melyik kertészettől vagy kutatóintézettől.
Asia
Közepes nagyságú, lédús szemei vannak, itthon egyre elterjedtebb, ami jó, mert finom epernek számít. Egyetlen baja, hogy nagyon gyorsan romlik.
Honeoye
Nagy szemű, korai, és sokáig a nemzetközi piacon is az egyik nagy favoritnak számított magas hozama, íze és hosszú eltarthatósága miatt.
Snow white
Nemcsak finom, de szuperül is néz ki, ugyanis teljesen fehér. Éretten is. Erről elég könnyen meg lehetne ismerni, ha lehetne itthon kapni rendszeresen.
Mieze Schindler
Ha lenne értelme a szamóca-eper megkülönböztetésnek, mint ahogyan nincs, akkor ezt az epret inkább a szamócák közé sorolnánk. Apró, sötétvörös, lédús, rendkívül aromás illatú fajta. És roppant kényes is.
Clery
Ezt a fajtát itthon is sok helyen termesztik, igen jó fajtának számít. Május második felétől június első feléig tart a szezonja.
Az itthon legtöbbször kapható import a Camarosa.
Általában Spanyolországból jön. Nagy hozamú, kemény húsú, jól bírja a szállítást és a polcon tartást. Az íze nem túl jó, sokszor teljesen vizes, cserébe szééép nagy.