Miért nem tudunk minden botulizmusgyanús élelmiszerről egyenlő mértékben?

A hatóság az egyik gyanús termék gyártóját tönkreteszi egy közleménnyel, a másik gyanúba keveredett termékről pedig sose tudjuk meg, hogy gyanúba keveredett. A közelmúlt két botulizmusgyanúba keveredett termékének különböző kommunikációjáról kérdeztük a hatóságot.

A közelmúltban botulizmusos megbetegedésekkel összefüggésbe került és gyanúba keveredett két termék is Magyarországon. Az egyik esetében a mai napig nem tudjuk pontosan ki gyártotta azt a májkrémet, amelyik a majdnem halállal végződő megbetegedést okozta, a másik esetében a hatóság a gyanú felmerülésekor képpel és pontos termékmeghatározással ellátott közleményt adott ki június 21-én, amely villámgyorsan elterjedt a sajtóban.

Az előbbi esetben a gyanú nem igazolódott be, a termék a hatóság vizsgálatai szerint utólagos szennyeződés miatt fertőzött. Utóbbi esetében a vizsgálat több mint két hete tart, eredmény egyelőre nincs.

A hatóságot (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal – Nébih) a két, kívülről egyformán gyanúsnak tűnő termék eltérő kommunikációjának okáról kérdeztük, a választ szerkesztetlen formában olvashatják:

"Élelmiszer eredetű megbetegedések azonnal megkezdett kivizsgálásának legfőbb célja, hogy mielőbbi beavatkozással a további megbetegedéseket megelőzzük. Különösen érvényes ez a legsúlyosabb ételmérgezés, a botulizmus esetében.

Azonnali vizsgálat indult mindkét említett ételmérgezésnél (a győri eseménynél például ünnepnapon), azonban a két esemény élelmiszerbiztonsági szakmai megítélése, és a megelőzést szolgáló hatósági lépések eltérőek voltak.

A győri esetben egy megbetegedés történt. A beteg a májast lejárati időn belül a háztartásában megbontotta, úgy tárolta, és a lejárata után két héttel fogyasztotta el. Mindezek ellenére megtörtént a termékpálya részletes vizsgálata egészen a felhasznált alapanyagokig. A gyártás és forgalmazás engedélyezetten zajlott, visszamenőleg is jól dokumentált és ellenőrizhető volt. A vizsgálat élelmiszerbiztonsági hibát nem tárt fel, megállapítást nyert, hogy a termék gyártása biztonságos.

A lakosság figyelmének felhívása nem vált szükségessé, többek között azért sem, mert a lejárt, gyorsan romlandó termékből már nem lehetett a háztartásokban, a termék fogyasztásával nem kellett számolni.

A másik eseményben földrajzilag eltérő helyen négyen betegedtek meg, azonos termelő készítményeitől. A vizsgálat ebben az esetben is azonnal megindult, de nem talált olyan garanciákat, amelyek alapján a felhívás elkerülhető lett volna. Ismeretlen mennyiségben, jogsértően előállított és értékesített hosszú lejáratú termékek jutottak el a háztartásokba. Fogyasztásukat a felhívás közzétételével lehetett megelőzni."