Az életével játszott, de megszerezte a kávét

2015.06.10. 19:55

Negyven nőt tett magáévá, pedig csak kávét ivott: Mohamed is erre esküdött, mi is azt tesszük. Ahhoz, hogy előttünk gőzölöghessen a fekete, évszázadok kísérletezése, tapasztalata és véletlenek sorozata kellett.

Rengeteg monda kering a kávé felfedezéséről – vannak kutatók, akik a nagy történelmi rendrakásban egészen az Ószövetségig, Dávidig visszanyúlnak. A legendás olasz utazó, Petrus de Valle írásaiban a trójai háborúhoz köti megjelenését, de egyes teóriák alapján a Homérosz Odüsszeiájában megjelenő varázsos szer, amely minden bajra feledést hoz, szintén a kávé lehet.

Nincs megegyezés

A kávé és kultúrájának története című dolgoztában Kátai Csilla három további mítoszt is felsorol, jellemzően mind az iszlámhoz köthető. A legöregebb talán az, amelyben Gábriel arkangyal által maga Allah kínálta a fekete gyógyító italt Mohamednek. Miután a Próféta megitta, erőre tett szert: „negyven férfit legyőzött, és negyven nőt megismertetett a szerelemmel”.

A monda szerint a gyógyító Omar dervis egy barlangban bujdosott, miután elüldözték a szülővárosából, a jemeni Mokkából (Mokha, vagy al-Mukhā). Egy nap szépséges énekes madarat látott a fán – mikor megérintette volna, csak bogyók maradtak a markában. Mivel éhezett, összegyűjtötte mindet, megfőzte, és a nedűtől minden baja és fáradtsága tovatűnt. A hozzá zarándokló mokkaiaknak is adott a csodaszerből: mindenki meggyógyult, így Omar híre a királyig jutott, és dicsőségesen visszatérhetett a városába.

Marokkói kávézó férfiForrás: AFP

A legismertebb eredetlegendát Augustus Naironi páduai tudósító jegyezte le 1671-ben: az ő verziója szerint Krisztus előtt 300 körül egy fiatal pásztor, Kaldi megfigyelte, hogy kecskéi viselkedése megváltozott, sokkal élénkebbek lettek. Nem talált magyarázatot, ezért a szerzetesektől kért tanácsot – ők figyelték meg éjjel, hogy az állatok a zöld bokor piros bogyóit eszegetik: vittek belőle a kolostorba, és hogy puhuljon, főzni kezdték és maguk is fogyasztottak belőle, és minden álom eltűnt a szemükből.

Érdekes, hogy szinte minden nyelvben hasonló a neve, és mind az etiópiai Kaffa királyságához köthető hangalakot használja – talán nem véletlen, hisz a térség sokáig a legjelentősebb termelőhelynek bizonyult, igaz, azóta ez megváltozott.

Hogy lett az étel a legnépszerűbb itallá?

A korai leírások szerint mivel a bogyók húsa édeskés, előbb elrágták azt, vagy faggyús, zsíros olajos anyaggal keverték, amelyeket a katonák könnyen magukkal vihettek és serkentőként rágicsálhatták. A főzés kezdetén csupán vízbe hajították. A pörkölésről csak a 13. századtól születtek leírások.

Kameruni betakarítókForrás: AFP

Allah ajándéka

Az iszlám és a kávé terjedése összefügg. A Korán tiltja az alkoholt, így a kávé gyorsan nagy karriert tudott befutni az iszlám területein, ahol a növényt és a belőle készült italt Allah ajándékának tartják. Nem véletlen, hogy a mecsetekben fogyasztották először: nemcsak az imám, a hívek is kortyoltak belőle. Hiába próbálták szabályozni a fogyasztást, kellemes íze és áldásos hatásai miatt hamar a hétköznapi élet nélkülözhetetlen részéve vált.

A leírások szerint főleg a böjt idején volt népszerű: az első orvos, aki tényleges gyógyszerként írta le, az arab Avicenna (i. sz. 980-1037) volt. Ebben a leírásban mindenki hitt, így előbb Arábiában, majd Észak-Afrikában is elterjedt a kávé.

Az első ismert kereskedelmi kávéház 1554-ben nyílt Törökországban, de sokak szerint Perzsiában jóval korábban lehettek ilyenek. Annyi bizonyos, hogy az utazók feljegyezték, miszerint a török férfiak már akkor is képesek voltak egész napokat a kávézóban tölteni – vannak dolgok, amik nem változnak. A tehetősebbeknek odahaza saját személyzete volt, hogy pörkölje, darálja és főzze a fekete levest, igaz, a szegényebbek is rotyogtatták otthon, és akár napi tíz-húsz adagot megittak.

A nemesek hamar rákaptakForrás: AFP

Kávé, halál, szeretők

Az arabok megpróbálták a kávét maguknak megtartani, tiltották a kivitelét, de ez még halálbüntetéssel sem sikerült. A legelső európai forrás 1582-ből származik, amiben Rauwolf ír a kávéról, de 1591-ben Prosper Alpinus botanikai szakmunkája, a Historia Plantarum Aegypti Venet már részletesebben is leírja termesztését és fogyasztását. Az orvosi felhasználásról ugyanazt tette közzé, amit Avicennea, vagyis májbetegségek, epefájdalom és menstruációs zavarok ellen javasolta.

Az első rakomány kávébabot velencei kalmárok hozták Európába 1624-ben. Mivel a kor szakirodalma túlzó módon is hasznosak állította be, hamar elkapkodták, így újabb és újabb szállítmányok érkeztek. A legnagyobb forgalmat a holland kereskedők bonyolították le, igaz, a cserjéket is ők hordták szét a világban. Ceylonban kipusztult az ültetvényük, de a közeli Jáva szigetén már siker koronázta próbálkozásukat.

Mivel a franciák is gyorsan rászoktak a kávé élvezetére, Réunion szigetén földbe ültették első, otthonról hozott cserjéiket. Amerikába is holland és francia közvetítéssel került a cserje: Guyana és Martinique szigete volt az első két újvilági termőhely. Innen már egyenes volt a siker, hiszen a növekvő igény miatt újabb és újabb ültetvényeket létesítettek a kontinens arra alkalmas termőhelyein.

A ma domináns Brazília trükkel jutott a kávéhoz: 1727-ben a Francia- és a Holland Guyana határvonal miatti vitához őket hívták békebírónak, és a halálbüntetést kockáztatva Francisco de Mallo Palheta elcsábította a kormányzó feleségét. A legenda szerint férfias szolgálataiért cserébe csokrot kapott, ebben rejtve el a kávécsemetét  – így vált mára Brazília a legnagyobb kávétermelővé.

A párizsi Török kávézóForrás: AFP

Tiltva, tűrve, támogatva

Mivel a kávéházak jelentős közösségi térré léptek elő, a lázadásoktól való félelemben elkezdték akadályozni működésüket: Mekkában Khair bég 1511-ben betiltotta a kávéfogyasztást, igaz, arra hivatkoztak, hogy egészségtelen. A főzéshez használt eszközöket megsemmisítették, a babot elégették. Nem mentek vele sokra: amikor a szultán, aki maga is nagy kávés volt, ezt megneszelte, a saját orvosára hallgatott és leállította a béget.

Európában az egyház gyanakvással figyelte az új hóbortot: a görög papok állították, ez az ördög itala, az is kifeketedik tőle, aki kortyolja. A rómaiak sem támogatták a kávézást, egészen addig, míg VIII. Kelemen maga is rászokott, és megáldotta. Az üzlet világáról árulkodik a marseille-i lázadás, amikor a patikusok keltek ki a kávé ellen. Az egyetlen bajuk az volt, hogy tömegcikké vált, és nem tudták drága csodaszerként terjeszteni, így ha ők nem voltak képesek meggazdagodni belőle, úgy gondolták, másnak sem kéne. Angliában a sörgyárak szövetkeztek a kávé ellen, attól féltek, hogy fogyasztása csökkenti az ő forgalmukat. Az első, aki meglátta a kávé élvezetében a komoly üzletet, az II. Frigyes, Poroszország királya volt 1718-ban. Ő adót vetett ki rá, majd államosította a kereskedelmet és a pörkölést.

A franciák nagyon rákaptak a kávé élvezetéreForrás: AFP

Utcáról a fotelbe

A kezdetleges utcai árusítástól gyors út vezetett a kávéházakig, amelyek között hamar kialakult a konkurenciaharc, így a remek kávé mellett zenével, előadásokkal, sakkal és billiárddal csalogatták a vevőket. A nők a 18. században váltak vendéggé – egyes szakértők szerint az ő ízlésük miatt kerültek be a kávéházak kínálatába a cukrászsütemények. Az első koedukált kávézó a velencei Florian volt.

Mivel a francia XIV. Lajos a török nagykövet jóvoltából 1699-től az ital elkötelezett híve lett, az udvaron keresztül a nemesség között terjedni kezdett a kávé. Az első nyilvános intézmény 1672-ben nyílt, de hamar több követte. Feljegyezték, hogy Napóleon, Voltaire és Rousseau sem bírta koffein nélkül a mindennapokat.

Párizs, az olaszok utcája, 1869Forrás: AFP

Mikortól kávézik a magyar?

Ha a legenda igaz, az első magyar, aki megízlelte a kávét, I. Apafi Mihály, Erdély fejedelme volt. Őt Ali basa kínálta meg a saját sátrában, a mai Szlovákia területén található Érsekújváron. Itthon török hatásra terjedt el, több kávéházat is nyitottak az országban, igaz, ezekbe magyarok nem járhattak, legfeljebb személyzetként.

A kávé és kultúrájának története szerint egy Bechram nevű török kereskedő hozta be az országba az első szállítmányt 1579-ben, de ahhoz, hogy a magyarok számára is nyitott kávézó létesüljön, még sok időnek kellett eltelnie - egy Balázs nevű férfi (Cavesieder Blasius) csak 1714-ben tárta ki házának kapuit.

Kávézók nyíltak minden városbanForrás: AFP

Utána hamar jött a többi. A legelső közül érdemes kiemelni az olaszos Bellianót és a bécsi stílusú Reschfellnert is. Az egyetem mellett működött a Philosophushoz és a Két Törökhöz címzett kávézó, de gyorsan igen látogatott hellyé vált a Magyar Jurátus, a Három Oszlop, a Magyar Korona és a Nagy Kávéház is. Ez utóbbi igazi nevezetesség volt, ahová Csokonai Vitéz Mihály mellett Virág Benedek pálos szerzetes, a magyar ódaköltészet mestere is gyakran betért.

Az 1800-as évek végére már közel félezer helyen lehetett Pesten és Budán kávét venni. 1894-ben épült a világ egyik legszebb kávézójának tartott New York kávéház is, amelyet Hauszmann Alajos tervezett, festményeit pedig Magyar Mannenheimer Gusztáv készítette. A létesítmény hamar összefonódott a hazai kulturális és irodalmi elittel, hiszen a koffein, akárcsak évszázadokkal előtte, elűzte az álmot, serkentette a gondolkodást és az alkotást.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK