Titkos zugok a kőbányai sörgyárban

A hazai söröket sokan újkori hóbortnak tartják, pedig nem csak bort iszik a magyar: az ország legrégebbi, máig működő sörfőzdéjében jártunk, hogy olyan részekre is bejussunk, ahová normál földi halandók soha.

Magyarországon számos főzde, azaz sernevelde működött már az 1600-as évek elején, de a Rákóczi-féle szabadságharc leverése után több vidéki, uradalmi létesítmény megszűnt. A legöregebb, Budapest területén dokumentált főzdét a Bajorországból ideköltözött Proberger Jakab nyitotta.

A történelmi épület, ezt látni az utcáról is Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Az egykori felcser 1687-ben indította az Első Pesti Serfőző Házat. Többen követték, aminek bizonyítéka, hogy hamarosan megalakult a Pesti Magyar Serfőző Céh is, amelynek alapítólevele 1696-os keltezésű.

Tizenöt malátasiló van Kőbányán, jelenleg import, cseh malátával dolgoznak. 250 tonna maláta van bennük, egy főzéshez 6-8 tonna szükséges. Felmentem a tetejére! Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Mivel a fertőzésveszély miatt sokan nem fogyasztottak kútvizet, a sör népszerű ital maradt. Egyre nagyobb volumennel dolgoztak a mesterek: 1813-ból maradt ránk olyan okirat, amelyben a városi tanács két új serfőzde felépítésére bólintott rá.

A léhűtőtorony tetején levő üres, de még így is csodás padlástér Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Az addig komoly engedélyekhez kötött szakmát az 1843-as Pesti Serrendtartás liberalizálta – ezután ugrásszerűen megnőtt a sörfőzdék száma, számos kisebb cég és szerencsevadász belevágott, több, de inkább kevesebb sikerrel.

Kilátás a silótorony tetejéről. 23 fermentációs tank van Kőbányán - a szürke tartályok alját láttuk a pincében Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Az, hogy ma Kőbánya a hazai sörfőzés egyik központja, Schmidt Péternek, a Magyar Serfőző Céh alcéhmesterének köszönhető.

Raktárt keresett saját italának, így került az akkori város szélére: a térségben már a középkorban is építési mészkövet termeltek,

így rengeteg kisebb-nagyobb üreg és pince alakult ki.

Ebben az épületben zajlik a fejtés, az üveg mosása, válogatása és ládázása is Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Hamar rájött, hogy

az állandó hőmérsékletű labirintus tökéletes lesz arra, hogy itt építse fel a gyárát.

1855-ben már innen szállítja söreit a Kőbányai Serház Társaság: a részvénytársasági formában működő főzdét később idősebbik Dreher Antal olvasztja be saját vállalkozásába.

Már 128 napja nem volt baleset. Hála az égnek! Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A kőbányai létesítmény elődjének az osztrák, 1632-ben alapított Klein-Schwechati Városi Serházat tekinthetjük, hiszen Franz Anton Dreher (1735-1820) ezt vásárolta meg 1796-ban. Innentől van jelen a sörkészítés a családtörténetben. Fia, Dreher Antal (1810-1863) már ebbe nőtt bele. Hogy a családi üzletet képes legyen továbbvinni, Ausztriában, Münchenben, majd Angliában tanulta ki a mesterséget.

Az üstök 23 ezer literesek, a csempe Zsolnay Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A legenda szerint az angolok metódusát trükkösen csente el: üreges sétapálcájába rejtett sörminták segítették abban, hogy szakmailag fejlődjön.

Mikor 1840 körül hazatért Schwechatba, az elsők között vezette be az alsó erjesztésű sörtechnológiát,

és vele az ászoksört, azaz a lagert. Kortársai is dinamikus, jól képzett szakembernek és príma üzleti érzékű vezetőnek tartották – nem véletlen, hogy ráragadt a Sörkirály becenév.

A régi réz alatt a legmodernebb technika található Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A siker lényege a terjeszkedés, tudta ezt Dreher Antal is. Látta, hogy a magyar fővárosban még kiaknázatlan lehetőségek vannak, így 1856 és 1860 között többször is Pest-Budára jött, hogy tapogatózzon, merre is lehetne elindulni.

A hordók fejtése jobb oldalon zajlik Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A kis kirándulások nem múltak el nyom nélkül:

1862-ben megvásárolta a konkurencia által szorongatott Kőbányai Serház Társaságot, majd telkeket és jogokat is szerzett.

Mivel egy évvel később elhunyt, fiára maradt a magyar karrier beindítása.

A hazai vevők az édesebb aromákat kedvelik, ilyen az ízpreferencia, ezért kerül kukoricagríz a söreinkbe. Ugyanez jellemző a horvát sörökre is. Figyeljék a padlástér csodás fagerendázatát! Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Pest és Buda sörfőző mesterei sokáig a Duna közelségét keresték, hiszen a folyó kifogyhatatlanul adta a vizet, ami elengedhetetlen a sör- és malátakészítéshez. Ezen a Münchenben tanult Schmidt Péter változtatott.

Az 50 méter magas gyárkémény Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Kiugró minőségű söre elismerést hozott nemcsak neki, de a kőbányai sziklapincéknek is. Nemcsak a földalatti termek, de a mélyfúrt kutak vize is tökéletes volt – nem véletlen, hogy a magyar lager ennyire összefonódott a városrésszel.

A malátát fentről adagolják az üstökbe Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Dreher fia, akit szintén Antalnak hívtak, (1849-1920) még csak 14 éves kamasz volt apja halálakor. Nem vehette át azonnal a cégvezetést, de 1870-ben már ő irányította nemcsak a hazai gyárat, hanem a schwechati, trieszti és michelobi üzemet is.

Régen zsákban hordták a malátát az üstök fölötti padlásra, nem véletlen, hogy megadják a lehetséges talajterhelést Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A fiatalember mindent megtett, hogy az apai örökséget kamatoztassa: fejlesztette gyárai technológiáját és kapacitását is. A konkurencia gáncsait sikeresen elkerülve a kőbányai hamarosan Magyarország legnagyobb sörgyára lett.

Megmutatja magát az épület konstrukciója Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Ugyan a közelben sorra nyíltak a főzdék, de egyik sem tudta megközelíteni Dreheréket: az 1892-es Polgári, az 1894-es Király, az 1910-es Haggenmacher és az 1912-ben alapított Fővárosi Serfőzde hamar megadták magukat. Érdekesség: a Dreher-birodalom négy gyára 1890-ben összesen már évi 1,2 millió hektoliternyi sört termelt.

Zsákos malátát mázsál egy munkás Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Antal legtehetségesebbnek tartott fia, Jenő vette át apja helyét a bársonyszékben, 1905-re részvénytársasággá alakította a céget.

Egymás után bevásárolta magát a versenytársakhoz,

így házon belül került a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Rt.-ben, a Barber és Klusemann Serfőzőházban, és részt szerzett az 1867-ben alakult Első Magyar Részvény Serfőzde Rt. vagyonában is.

Izgalmakat rejt a sörgyár Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Hamar egyesítette ezeket: megszületett a Dreher Kombinát, amely 1928-ban a kanizsai Király Serfőzde Rt.-t is bekebelezte. A hazai viszonyok között példátlan terjeszkedés eredményeként 1933-ban létrejött a Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde Rt. – övék volt a piac hetven százaléka, de megjelentek külföldön is, sikereket arattak szinte az összes kontinensen.

Kevéssé ismert tény, de felső erjesztésű sörök is készülnek Kőbányán Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A második világháború után gyorsan próbáltak talpra állni, de az államosítás közbeszólt: 1948 márciusában az államra szállt a család minden magyarországi tulajdona. A központosítás jegyében a céget összevonták a Polgári és a Fővárosi Serfőzdével, az Export Magyar Malátagyárral – innentől beszélünk a Kőbányai Sörgyárról.

Csőrengeteg a hűtőtérben Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Rendkívül szomorú, de ez a törés a családra is pusztítóan hatott: a leszármazottak közül senki sem vitte tovább elődeik mesterségét, hisz még a márkanevet is elvették tőlük.

A komlóágyú, azaz az extraháló berendezés: ebben történik a hidegkomlózási eljárás. A normál, kétféle komlóból főzött sört cirkuláltatják benne, miközben a berendezésbe adagolt harmadik típusú komlóból kioldódnak az íz- és illatanyagok - ettől kapja többek között a hidegkomlós világos sör a normál változatnál izgalmasabb, citrusosabb aromáját Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A Jászberényi úti vállalat 1993 novembere óta a South African Breweries (SAB) csoport tagja. A dél-afrikai vállalat és az amerikai Miller Brewing Company 2003-ban egyesült, így azóta a Drehert birtokló SABMiller a világ második legnagyobb sörgyártója.

Nemcsak működés közben impozáns, szemre is szép a sok zöld üveg Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Ahhoz, hogy önök is bejussanak a gyárba, nem kell alkalmazottnak lenni, elég az előzetes bejelentkezés: a Dreher Sörutazás programon minden 18 éven felüli személy részt vehet csütörtökönként előzetes bejelentkezés alapján - az idegenvezetés magyar vagy angol nyelven is létezik.

Három emelet mélyen vagyunk a föld alatt: ezek a 200 ezer literes erjesztőtartályok, amelyek teteje még bőven kiáll a föld felett is Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc