A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) lelkén viseli a fesztiválközönség egészségét. Alább olvashatják a legfontosabb élelmiszer-biztonsági tanácsokat, melyek betartásával
megelőzhetik az élelmiszer-eredetű megbetegedéseket.
A vásárló nem lát be az üzlettér mögé, de sok apró jelből tájékozódhat, és eldöntheti, megveszi-e, megeszi-e az ételt. Legyenek igényesek, nem mindegy, kitől vásárolnak élelmiszert!
Ételmérgezési kisokos
Az ételmérgezés minden olyan megbetegedés köznyelvi elnevezése, amelyet az elfogyasztott élelmiszerben levő baktériumok, vírusok, méreganyagok okoznak. A legveszélyesebb élelmiszerek azok a tojást vagy húst tartalmazó ételek, amelyek egyáltalán nem vagy nem eléggé vannak átsütve, átfőzve (például vagdalt hús, hamburger, rakott, töltött ételek, nagy darabban, egyben sütött húsok).
Bármilyen étel veszélyes lehet azonban, amely szennyeződhetett, és ezt követően nem lett rendesen átsütve, megfőzve. Veszélyesek még az ételmaradékok is, ha nem forrósítjuk át őket fogyasztás előtt.
Az ételmérgezés leggyakoribb tünetei a hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcsök, általános rosszullét, esetenként láz. Az enyhe hasmenéses tünetek egy-két nap alatt általában maguktól rendeződnek, azonban a folyadékpótlásról gondoskodni kell.
Súlyosabb tünetek (hányás, láz, gyakori vagy véres hasmenés) esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Enyhe tünetek esetén is javasolt a háziorvos felkeresése, hiszen az egyedi megbetegedés része lehet egy kiterjedt járványnak vagy tömeges ételfertőzésnek.