Megkóstoltuk az ország legjobb borait

2015.09.18. 12:45

Ezzel nemzetközi szinten is üthetünk, nagy dolgokra képesek a magyar borászok. Nem véletlen a név: csúcstalálkozó volt a javából. 

Talán 2000-ben mondta nekem a szomorúan korán elhunyt Gál Tibor egri, de nemzetközileg is elismert borász, hogy„bort kóstolni mindenki tud – jó vagy nem – de bírálni már kevesebben képesek.”Éppen ezért örültem annak, hogy a Csúcstalálkozó 2015 nem az organoleptikus, vagyis érzékszervi ingerek szigorú, versenyeken használt százas pontrendszerbe préseléséről szólt. Nem egy újabb verseny volt, hanem meglepően baráti hangulatú, de erősen zártkörű kóstolás, ahol a rivalizálás helyett a kvaterka volt a fontosabb.

Nem versengett senki

Számos rendezvénnyel szemben itt nem volt harc és az ital szigorú meghatározása is elmaradt: ezt egymásnak szervezte a szakma, egy-egy kivülállót, például minket vendégül látva, így azt, hogy ki mit gondol a palackok tartalmáról vagy a konkurens pincészet munkájáról, ráhagyták a résztvevőkre - ritka az ilyen, de annál izgalmas lehetőség a presztízsborok nyugodt kóstolására.

A vöröses soraFotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

„A magyar bor rendszerváltása 25 éve történt.” – kezdte Doszpod László a szakmai zsűrizéssel és minőségbiztosíó védjegy-kibocsátásával foglalkozó Prestige Reserve Club vezetője, hogy megindokolja az ültetett kóstoló apropóját. A Ferenciek terén levő Kárpátia Étterem ideális helyszínt adott a meglepően szűk körű eseménynek: a 140 éves intézmény már több korszakát is megélte a hazai borászatnak, így az utolsó negyedszázadra pontot, a következő elé pedig kérdőjelet rakó esemény ez által is rangot kapott.  

Doszpod László, szervezőFotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Kell ilyen is

Doszpod László elárulta: „Azért szerveztem a rendezvényt, hogy legyen. Hisz ilyen még nem volt, pedig bőven tud annyit a magyar bor, hogy megengedje az ilyen bemutatókat. Szükség van arra, hogy a szakma képviselői összejöjjenek, hogy ugyanakkor, ugyanazt kóstolják, ugyanarról beszélgessenek. Tény, hogy elsőre szubjektívnek tűnik, hogy miért pont őket hívtuk meg, de a döntés mögött húszfős szakértői csoport véleménye, ízemlékei állnak. A logisztikai oldal sem elhanyagolható, igyekeztünk úgy összeállítani, hogy a meghívottak személyesen is bemutathassák boraikat.”

A fehérek kupacaFotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Nem bölcs dolog olyan szavakkal dobálózni, hogy csúcsbor, mert a minőség felső határait néha hihetetlen magasságban találjuk. Ennek ellenére most bátran lemerem írni, hogy a meghívott 25 borászatból valójában megjelent 24 több olyan csúcsbort töltött a poharakba, amelyekkel bárhol a világban meg lehet mutatni a szakma fejlődési ívét és jelen helyzetét.

Slezsák Zoltán a Magyar Sommelier Szövetség elnöke, Bock József szőlő-bortermelő és Szik Mátyás kétszeres magyar sommelier bajnokFotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Slezsák Zoltán, a Magyar Sommelier Szövetség elnöke két korty között elárulta: „Kimagasló presztízsborok sora ez, nagyon ritka, hogy ezek így együtt szerepeljenek. Ez nemzetközi viszonylatban is élvonalnak tekinthető, tényleg büszkék lehetünk rájuk. Örülök annak, a mai válogatáson túl még több hasonlót is össze lehetne állítani különböző szempontok alapján – csodálatos, hogy 2015-re itt tart az egyre gazdagabb, sokrétűbb magyar borászszakma.”

140 éves már a Kárpátia étterem - a képen is látszik, erősen szűkkörű volt a rendezvényFotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Kinek ne lenne kedvence?

A Csúcstalálkozó 2015 tételei között természetesen találtunk kedvenceket. Rosszat és rosszabbakat kiemelni badarság volna, ez már nem az 500 és 1000 forintos italok kategóriája, ahol aranyat és sarat is lelhetünk. Személyes kedvencem Heimann Zoltán Barbárja lett, amely az én ízlésem alapján kimagaslott. A fehérek közül Légli Ottó rizlingjét és Bott Frigyes muzslai Super Granumát emelném ki – ha kíváncsi az Origo véleményére, részletesebb ismertetésére és a borászok pár gondolatára , lapozzon!

Előző
  • 1
  • 2
Következő