Megmentenék a hazai gesztenyéseket

Van szándék a hazai gesztenyések rehabilitációjára

A gesztenyéért szerveztek konferenciát Nagymaroson, melynek fő témái a Kárpát-medencében fellelhető ültetvények megóvása, helyreállítása, és a termesztésben rejlő lehetőségek feltárása voltak. A cél, hogy a gesztenyetermesztés újra méltó helyet foglaljon el a magyar gazdaságban. Igény lenne rá, a feladat pedig nem lehetetlen.

A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének munkatársai idén az őshonos fajokkal büszkélkedő Nagymaroson rendezték meg az évi gesztenyekonferenciát, ahol bemutatták a hazai és felvidéki állomány jelenlegi helyzetét. Szó volt a szelídgesztenyét tizedelő gombás megbetegedés, a kéregrák elleni küzdelemről, a Kínából behurcolt gubacsdarázs által okozott károkozásokról és olyan társadalmi problémákról is, mint a gesztenyelopás.

Konferenciát szerveztek a gesztenye köré Forrás: Táfelspicc

A gubacsdarázs néhány éve jelent meg Magyarországon, először Zalában, később Nagymaros környékén is.

Európában nincs természetes ellensége, a permet sem fog rajta.

Láng Attila, a szelídgesztenye egyik hazai szaktekintélye a Táfelspiccnek korábban elmondta: „A Nébih segítségével már beindult a védekezési program. A rovar egyetlen ellensége a kínaiak fürkészdarazsa, amely a hazaiakkal ellentétben képes a kártevőt biológiai úton leküzdeni.”

Lárvái parazitaként a gubacsdarazsak lárváiba fúródnak. Egyetlen nőstény 200–1000 tetűbe rakhat tojást. Az olasz tapasztalatok kedvezőek, számíthatunk rá, hogy a jövőben még nagyobb volumennel folytatódik a harc a kártevők ellen. Ez, és a gombáknak ellenálló hibrid fajták folyamatban levő nemesítése talán megmentheti a hazai szelídgesztenye-állományt.

Van szándék a hazai gesztenyések megmentésére Forrás: Táfelspicc

A konferencián bemutatták Dr. Szentiványi Péter dió- és gesztenyenemesítő által szelektált hat magyar fajta visszatelepítésére irányuló tájrehabilitációs tervét.

Felmerült a közmunkaprogram gondolata is,

hiszen a területek helyreállításával beindulhatna a gesztenyegyűjtés, oltás vagy akár a csemetenevelés is.

Kasztovszky Zoltán, a a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója Forrás: Origo

„Nagyon reméljük, hogy intézményünk is hozzájárulhat a magyar gesztenye újbóli élvonalba kerüléséhez” – mondta Kasztovszky Zoltán, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a tanácskozás után. Hozzátette:

”Ezt a szaporítóanyagok és oltványok eljuttatásával tervezzük megvalósítani. Ha ezek alkalmas helyekre kerülnek, megindulhat a tájrehabilitáció.”

A fák visszatelepítése nemzeti érdek lenne Magyarországon, hiszen a héjas gyümölcs világszerte keresett. Portugáliában például a lendületesen haladó telepítések nyomán néhány éven belül elérhetik akár az évi mintegy 80 ezer tonna termést. De az itthoni igény sem kicsi: szeretjük a gesztenyét, még akkor is, ha magas áron juthatunk hozzá. Utóbbi oka, hogy

a keresletnek csupán tíz százalékát tudjuk belföldről ellátni,

így kénytelenek vagyunk a világpiaci árakhoz alkalmazkodni.

Közmunka is szóba jöhet? Forrás: Origo

A gesztenye egyedülállóan értékes, sokrétű gyümölcs, amelyből sör, bor, pálinka vagy akár gluténmentes liszt is készíthető, de a biodiverzitás fenntartásában is értékes szereplő.