Humbug és tévhit, avagy milliók a diéták béklyójában

2015.11.12. 11:06

Brit tudósok, legfrissebb kutatások, rákkeltő élelmiszerek – a helyes táplálkozásról alkotott képünket leginkább ezek a fogalmak határozzák meg. A dietetikusok megunták, hogy az emberek két tévhit között már azt sem tudják, mi igaz, és kinek lehet hinni, ezért most tiszta vizet öntöttek a pohárba.

Az egészséges, vagy éppen egészségtelen táplálkozásról szóló kutatások eredményeit tudományos szaklapokban közlik, amelyeket azonban leginkább csak a szakma olvas. A könnyebben emészthető verziók a sajtón keresztül jutnak el hozzánk, ez pedig csomó veszélyt hordoz magában. Szűcs Zsuzsanna dietetikus az óvodából jól ismert telefonos-sugdosós játékot hozta fel hasonlatként: minél több emberen megy keresztül az információ, annál több veszik el belőle, és a végeredmény akár komplett hazugság is lehet. 

Sok a tévhit, kevés a tudatosságForrás: Thinkstock

A TÉT Platform (Táplálkozás Életmód Testmozgás Platform) és a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) ezt megunva összehívott egy kisebb tanácskozást, ahol elmondták, mit gondolnak minderről, és mit tanácsolnak az olvasóknak azért, hogy könnyebben eligazodjanak a brit tudósok útvesztőjében.

Falus András nemzetközi hírű biológus-immunológus kutató, a Semmelweis Egyetem tanára a genetikával kapcsolatos félreértésekről beszélt. Szerinte túl sokszor, túl sok mindent próbálnak a génekkel magyarázni – például az édesszájúságot vagy a hízékonyságot – ami gyakran vezet túlkapásokhoz.

Nem a tudományág szerepét kell alulértékelni, de szerinte tudatosítani kell, hogy a gének nem a sorsunkat jelentik, mindössze egy lehetőséget. Rajtuk kívül még rengeteg dolognak van döntő szerepe az egyén egészsége szempontjából: például a fizikai aktivitásnak, a stressznek, a dohányzásnak, különböző toxinoknak, és persze a táplálkozásnak is.

Fontosak a gének, de nem mindenhatóakForrás: AFP

Nem igazak tehát azok a vélemények, amelyek egyértelműen kijelentik, hogy bármit ehetünk, bárhogy élhetünk, úgyis minden a genetikán múlik. Az elhízásra például a géneken kívül több minden hajlamosíthat bennünket a szociális státuszon át a kínálatig és a társadalmi hatásokig.

Fontos tudatosítani, hogy a szülők sem csak a génjeiket, de a viselkedési mintáikat is átörökítik a gyerekeikre. Így nemcsak a genetikára érdemes figyelni, de a minták átadásával foglalkozó tudományágra, a memetikára is. A helytelen táplálkozás és az elhízás tehát egy nagyon komplex témakörbe illeszthető be, amit csak egészében érdemes vizsgálni.

Aki nem csak a lelkiismeretét szeretné nyugtatni egy újabb egyhetes diétával, és valóban tenne saját maga és családja egészségéért, azoknak ajánljuk a Falus Andráshoz köthető Eduvital egészségre nevelő programot. Kubányi Jolán, a MDOSZ elnöke kiemelte, hogy a helyes információk átadása a lakosság részére alapvető fontosságú, ugyanis Magyarország 65 százaléka túlsúlyosnak számít.

A hízékonyságért nemcsak a génjeink, de mi is felelősek vagyunkForrás: Thinkstock

Szűcs Zsuzsanna dietetikus a tudományos publikációk sajtómegjelenésével kapcsolatos aggályairól beszélt. Szerinte azonban van néhány kritérium, amire odafigyelve könnyen kivédhető a félretájékoztatás: a cikkben mindig legyen hivatkozás az eredeti anyagra, ami általában egy hivatalos és elismert tudományos folyóirat.

A módszertan is alapvető: minél több résztvevős és minél tovább tartott az adott vizsgálat, annál megbízhatóbb az eredmény. Sok esetben probléma, hogy a kutatók sem várják meg, hogy az eredmények kiállják-e az idő próbáját. Ez ellen sajnos nem lehet tenni, legfeljebb majd évekkel később megjelenik egy újabb fejlemény, teljesen más eredményekkel.

Hosszú az út a labortól az újságigForrás: AFP/Saul Loeb

Fontos, hogy ha az adott kutatást egyelőre csak állatokon végezték el, az ki legyen emelve a cikkben. A dietetikus felhívta a figyelmet a sok helyen megjelent és egekig magasztalt nyolcórás diétára, amelyet valójában csak patkányokon próbáltak ki, ráadásul kilenc és tíz órában.  

Amiről mindenhol beszélnek

A másik tipikus jelenség a divattémáké. Néhány éve a zsírok és a koleszterin voltak a legforróbb témák, manapság a hangsúly áttevődött a cukrokra és a szénhidrátokra. Ez azt a veszélyt hordozza magában, hogy az emberek hajlamosak egy-két dologra figyelni, és azt hinni, hogy egyetlen összetevő lehet a hunyó minden népbetegség kialakulásában – a táplálkozástudomány egyébként komplex világa így túlzottan leegyszerűsödik, és nem is lehet igazán eredményes.

A cukorral vigyázni kell, de mással isForrás: Thinkstock

Szűcs Zsuzsanna kiemelte, hogy egy cikk akkor is lehet jó, ha az újságíró nem okvetlenül szakértője a témának, azonban vette a fáradságot, hogy egyeztessen egy szakértővel, például egy orvossal vagy dietetikussal, aki felülvizsgálja és kommentálja a témát.

Persze utóbbinak is megvannak a buktatói. A szakértő helyeselheti a cikk tudományos megállapításait, ez azonban azt a látszatot keltheti, hogy az írás többi részét is validálja. Az egyik legjobb példát a közelmúlt szolgáltatja: az Egészségügyi Világszervezet állásfoglalása, miszerint a vörös és feldolgozott húsok rákkeltőek, elég nagy vihart kavart világszerte. Rengeteg cikk jelent meg a témában, jórészt orvosi-dietetikusi kommentárokkal. Az írások ezen részével nem is volt probléma, azonban jellemző volt a „mi minden rákkeltő még”, „ezek is rákkeltő élelmiszerek” adalékinformációk, amelyet nagy része teljesen hibás volt.

A vörös húsok lettek a legújabb divattémaForrás: Thinkstock

A tévhitek béklyójában

Rengeteg tévhit és leginkább trendek határozzák meg, ahogy az egészséges táplálkozásról gondolkodunk - kifogásolta Antal Emese szociológus-dietetikus. Az emberek a „bio” címkékkel ellátott termékekre bízzák az egészségüket, és azt hiszik, ha valamire rá van írva, hogy nem tartalmaz génmódosított összetevőt, akkor abból bármennyit lehet fogyasztani.

Közben szinte nem is esik szó az egyén felelősségéről, pedig szerinte ez lenne a legfontosabb tényező: az önmagáért felelős, kritikus gondolkodású felnőtt ember. Illetve nem utolsósorban a fenntarthatóság, aminek ideje lenne beépülni az élelmiszerről és táplálkozásról való gondolkodásunkba, mielőtt az egész bolygót hazavágjuk, és végleg nem lesz mit enni.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK