Pokolra jut, aki ezeket itatja gyerekével

2015.11.17. 18:15

„Minek tesztelsz ilyet? Egyformán rossz az összes!” – kaptam meg, amikor elkezdtem kipakolni a cekkereket. Tudtam, nincs így, mert vannak rosszak és különösen rosszak is – mégis hajtott az optimista kíváncsiság is, vajon akad-e legalább egy, ami iható?

Mindenki tudja, hogy a szörpök durván egészségtelenek, mégis isszuk őket. A bevállalósak elkészítik a maguk bodza- vagy málnaszörpjét, de a narancsos változatok otthoni főzése nem elterjedt – ezen ne is csodálkozzunk, hiszen a gyümölcs nálunk nem őshonos, nem épült be a konyhai hagyományaink közé. 

Ezekben tényleg van gyümölcsFotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A tavalyi málnaszörp tesztet megkönnyeztük, mint a kutya, aki hetet kölkezett; azt is bántuk, hogy nekiálltunk. A felhozatal minden várakozásunkat alulmúlta: értetlenül néztünk magunkra a tükörben – vajon mit szerettünk ezeken gyerekkorunkban?

Az édesség életfogytos rabjai

A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a cukor rabjai voltunk, más magyarázat nincs, kétlem, hogy akkoriban még gondos, óriás szívükkel hektónyi szeretetet pumpáló nagymamák készítették volna sokkal ízletesebbre a szörpöket.

Ezekben nincs gyümölcsFotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Mi marad ebből felnőttként? Egyesek máig isszák, rabjai a kólának, üdítőknek, mindenféle lónyálnak, mások a tudatosság felé fordulva elkezdtek okosabban élni – nekik volt igazán komoly sokk ez a mostani narancsos kóstolási kör.

Mit enged az Élelmiszerkönyv?

Ezekről a termékről a Magyar Élelmiszerkönyv MÉ 2-33/1/02 szakasza rendelkezik. Világosan fogalmaz: a gyümölcsszörpöt friss vagy tartósított gyümölcsléből, sűrített gyümölcsléből, gyümölcsvelőből vagy ezek keverékéből cukor és adalékanyagok hozzáadásával állítanak elő. Egyéb összetevőként az megengedik a cukrot, a keményítőhidrolizátumokat, adalék-, aroma-, ízesítőanyagokat és természetesen az ivóvizet.

Hiába kínált kedvesen Ágnes, nem voltak finomakFotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A gyümölcsszörpöknek legalább 33 százaléknyi gyümölcslevet vagy gyümölcsvelőt kell tartalmazniuk. Sűrített gyümölcslé felhasználása esetén az adagolt mennyiséget át kell számítani az eredeti gyümölcslére. Az ízesített gyümölcsszörpöknél az ízre való utalást „...ízű gyümölcsszörp” kifejezéssel kell megadni. Ha a színezés miatt hozzáadott lé mennyisége a 10 térfogatszázalékot nem éri el, akkor a terméket nem kell vegyes gyümölcsszörpként megnevezni, de a “…lével színezve” kifejezést muszáj a csomagoláson feltüntetni.

A víz- és kivonat alapú szörpöt cukorszirupból ízesítő- és adalékanyagok hozzáadásával gyártják. A felhasználható összetevők a következők lehetnek: növényi kivonatok, gyümölcslevek, illetve -sűrítmények, cukrok, keményítőhidrolizátumok, adalék-, ízesítő-, aromaanyagok és ivóvíz.

Péter, a vezető szerkesztő is megijedt az első kortytólFotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Ha a szörp aromával készült, a megnevezésnek tartalmaznia kell a jelleget adó aroma nevét az „...ízű szörp” szavakkal összekapcsolva. Kivonat alapú szörp esetében a megnevezést az ízesítő növényi anyag nevéből és a „…szörp” szóból kell képezni. Az egyéb ízesítésű szörpök esetén a jelleget adó ízesítőanyagra utaló név vagy a fantázia név mellett a vízalapú szörp kifejezést is fel kell tüntetni.

Az édesítőszer egyeseknek méreg
Az olcsó üdítőitalok édesítőszere jellemzően az aszpartám. Ez a vegyület az anyagcsere során aszparaginsavra, fenil-alaninra és metanolra bomlik. Ezért fenilketonúria nevű betegségben szenvedők nem fogyaszthatják, hiszen számukra a fenilalanin aminosav felhalmozódás súlyosan káros. Amiben ezt az édesítőszert használják, a „fenil-alanin-forrást tartalmaz" figyelmeztetéssel kell ellátni.

Zs-liga, pinceszint a mínusz harmadikon

A kóstolásnál pontosan betartottuk a gyárilag előírt, a csomagoláson feltüntetett keverési arányokat. Alapból két csoportra osztottuk a mezőnyt, ez már szemre sem volt nehéz. A kétliteres palackokba került a műcukros legalja, az, amit senkinek sem ajánlunk. Ha Magyarország hadban állna valakivel, ezeket kéne átdobni a határon, bár, ha Ásotthalomnál ilyet spricceltek volna szét, biztos, hogy ezrek menekülnek el fejvesztve az európai gasztrokultúra mocska elől. 

A narancs ízű szörpök között az aldis Fruchtsirup a győztes. Csak azért nem a jobbak között szerepel, mert 33 százalék helyett csak 30 a gyümölcstartalma, így az Élelmiszerkönyv ide sorolja. A Sparban vett S-Budget messze a legelrettentőbb, igaz, még ez is lazán hozza a szénsavas bolti narancsos üdítők szintjét.

A Fruchtsirupon volt praktikus kitöltő, a többi csavarzárasFotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Ezekből két liter kerül nagyjából 200 forintba, amazokból meg a higított késztermék is többe – azt hiszem, elég korrekt árrést tudnak produkálni az üdítők gyártói a vevők édesszájúságán és lónyálfüggőségén.

A jobbakat, vagyis a gyümölcsszörpöket végigkóstolva hamar kialakult a sorrend.

  1. Piroska
  2. Szobi
  3. Tesco

Az, hogy képesek voltunk sorrendet kialakítani, korántsem azt jelenti, hogy ezek finomak. Nagyon kicsi az eltérés ezek között, mind nagyon édes, egyik sem jóízű igazán. Az utolsó helyről az Ági még vigaszágon sem juthat tovább.

Forrás: Thinkstock
Veszélyesek vagy ártalmatlanok az ételszínezékek?
Az üdítőkben használt azoszínezékek körüli aggodalmakat erősítette a Southamptoni Egyetem 2004 és 2007 között végzett kontrolcsoportos, gyermekeken végzett vizsgálata is. A tanulmány szerint az azoszínezékek és a nátrium benzoát tartósítószer együttes fogyasztása több esetben koncentrációzavarhoz és hiperaktivitáshoz vezetett.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) is foglalkozott a szakmunkával – szerintük a kísérlet nem bizonyítja teljes körűen a negatív hatásokat, így nem tiltotta be az azoszínezékek használatát. Ennek ellenére a 1333/2008/EK rendelet V. mellékletében előírták, hogy az E 102, E 104, E 110, E 122, E 124, E 129 színezéket vagy színezéket tartalmazó élelmiszerek csomagolásán fel kell tüntetni a következő feliratot: „A gyermekek tevékenységére és figyelmére káros hatást gyakorolhat".

A részleteket itt olvashatják.

Lapozzanak, jönnek a részletek!

Előző
  • 1
  • 2
Következő