Kürtőskalácsbalhé Románia és Magyarország között

2015.11.18. 11:33

A kürtőskalács Közép-Európa egyik legnépszerűbb édessége, sütik a belvárosokban, eszik falusi vásárokon. Mindenki szereti, mégis rendszeres a vita körülötte.

A leendő romániai mezőgazdasági miniszter által felvetett, a kürtőskalács hagyományos román termékként tervezett regisztrációjával kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió által jegyzett oltalom nem földrajzi árujelző, ezáltal nem köthető sem országhoz, sem egy adott néphez. Megjegyezték, hogy a kürtőskalács egyszerre székely, erdélyi és magyar sütemény.

Román földön, román kürtő

Achim Irimescu, a romániai mezőgazdasági miniszteri tárca várományosa a hétfői  parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy hagyományos román termékként regisztráltatná az Európai Unióban a kürtőskalácsot.

Tarolt a kürtőskalács a milánói világkiállításon isForrás: globefooder.wordpress.com

Az FM kifejtette, az oltalom a bejegyzett elnevezésre vonatkozik és az ilyen elnevezéssel forgalmazott terméket a termékleírásban foglalt receptúra szerint kell előállítani. A termékleírás elfogadásához szükséges egyeztetések már megkezdődtek, ebben minden érdekelt fél, így mind a magyarországi, mind a romániai érintettek részt vehetnek.

Kum-kum-hungarikum

A Földművelésügyi Minisztérium arról is tájékoztatott, hogy a kürtőskalács kiemelkedő nemzeti érték lett, miután a Hungarikum Bizottság döntött a Magyar Értéktárba történő felvételéről idén januárban. Ezen kívül a sütemény Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjeggyel is rendelkező termék, amely egyedülálló hagyományos előállítási módjában és kiemelkedő jelentőségű történetét és a mai fogyasztó ízlést tekintve.

Dér Heni II. Kürtőskalács FesztiválonForrás: Just Creatív

Amíg a magyarok és a románok torzsalkodnak egymással, ne feledjük: 2007-ben az első, aki uniós oltalom alatt álló földrajzi bejegyzést szerzett a termékre, az a szlovákiai Szakolca (Skalica) városa volt. Skalický trdelník, azaz Szakolcai kürtőskalács néven regisztráltatták a saját, bár a miénkkel tejesen megegyező változatukat.

Az olasz származású magyartól kapták

Hogy került a mi édességünk Erdőhát régióba, a Kárpátokon túlra? Az olasz származású Gvadányi József őrgróf, irodalmár, az 1700-as évek végén költözött oda, anyja birtokára. 1785-ben reneszánsz kastélyt építtetett és újranősült, feleségül vette Szeleczky Katalint.A hagyományok szerint az ő erdélyi szakácsuk tanította meg a helyieket az egyszerűségében is remek kürtőskalácsra, ami gyorsan népszerűvé vált.

A kürtőskalács otthon is elkészíthető!Forrás: UFF

Juhász Gyula költő, aki 1911 és 1913-ban között a szakolcai királyi katolikus főgimnázium tanára volt, írta le először a helyi gasztro-tradíciót – egyébként a város közepén található kastély archaikus látványkonyháján máig sütik: aki arra jár, kóstolja meg, a diós-cukros változat tökéletes, mesterien harmonizál a helyiek izgalmas kékfrankos borával, a Rubinnal.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK