Szerencséje lesz 2016-ban? Ez a konyhában dől el!

2015.12.31. 14:39

Végre eljött az évnek az a szakasza, amikor a finom ételek nem csak teltségérzetet nyújtanak, de csomó ígéretet is azzal kapcsolatban, hogy mit hoz a jövő. Emlékszik még saját szokásainkra és tudja, mit esznek a világ többi részén?

Nem meglepő módon az újév napja nem a moralizálásról, hanem elsősorban a gyarapodásról szól. Legalábbis erről árulkodnak az ételekkel kapcsolatos hiedelmeink. Tiltott például a marhahús, mert a marha hátrafelé túr, ami a babona szerint azt eredményezi, hogy a szerencse benne marad a földben. A malacok balszerencséjükre előre túrnak, az emberek szerint így kitúrják a szerencsét a földből, tehát ha már húst, leginkább ezeket illik enni az új esztendő első napján. A szárnyasok jól jártak: aki fél, hogy elröpülnek a szép reményekkel együtt, az biztos mellőzi őket a menüből. 

Nagy szerencsét hoz a kis malacForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Akinek a másnapos gyomra nem húsra vágyik, de szeretne hagyományőrző maradni, az készítsen ételt lencséből, ez ugyanis szintén bőségvarázsló étel. De a hüvelyes termés nem csak a tányérban, hanem állítólag újév napján, a zsebben hordva is csupa jót ígér. Halat enni is szabad, a pikkelyek ugyanis szintén a gazdagság szimbólumai.

Tengernyi szerencseForrás: Táfelspicc

Házasságra, de halálra is fény derül

Régen szokás volt gombócot főzni, elsősorban jóslás céljából. Tizenhárom gombócból tizenkettőbe kis papírcetliket tettek a lehetséges jövendőbelik nevével. Amelyik gombóc először feljött a víz tetejére, az rejtette a leendő férj nevét. Ha a gombóc üres volt, abban az évben nem kellett komoly kérőre számítani.

A házasságok sorsa a gombócokban rejlikForrás: Thinkstock

Hasonló célt a lencsefőzelék is szolgált: ha mandulaszemet főztek bele és a házban lakó hajadon tányérjába került, úgy tartották, hogy még abban az évben megházasodik.

A következő hagyomány már kevésbé kedves, tulajdonképpen egészen kegyetlen: a Dunántúl egyes részein úgynevezett tollaspogácsát sütöttek. A pogácsák közül előre kijelölték, melyik családtaghoz tartoznak, és egy-egy tollat szúrtak beléjük, majd a tollak sütés alatti sorsából következtettek az emberek sorsára. Akinek a tolla megégett, az már nem érte meg a következő évet.

Kinek a lencse, kinek a szőlőForrás: Táfelspicc

A szőlő az új lencse

Érdekes, hogy más országok szokásaiban bár nem pont a lencsének, de szintén a sok apró dologból összeálló ételeknek van hasonló szerepe. Ezek egyébként a pénzérméket jelképezik. Spanyolországban éjfél után tizenkét szem szőlőt szokás fogyasztani, ami a következő év tizenkét bőséges hónapját hivatott meghatározni. A hagyomány eredete egyébként szépen visszakövethető: 1909-ben az ország Alicante régiójában sokkal több szőlő termett, mint amennyit fel tudtak volna használni. Az okos gazdák kitalálták a fenti népszokást, aminek következtében nekik valóban jó kis bevétellel indulhatott az új esztendő. A babona később átterjedt Portugáliára és Dél-Amerikára is.

Egy szép kerek vasilopita az élet ciklikusságát jelképezte 2015-benForrás: Steve/Flickr

Kerek esztendőt!

Szerte a világon sütnek kerek formájú süteményeket, amelyek egyszerűen, de találóan jelképezik az élet ciklikusságát. Görögországban vasilopita-nak, Franciaországban galette des rois-nak, Bulgáriában banitsa-nak nevezik. Előfordul, hogy aranyérmét sütnek bele, bujkáló szerencse gyanánt.

A skandináv országok stílszerűen, nem furcsaságokkal szeretnék bevonzani a szerencséjüket: heringet esznek a jólét érdekében. Németország egyes részein ugyanígy gondolnak a savanyú káposztára.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK