Ha büdös, már ne egye

2016.01.25. 15:06

Ha a vaj tejből van, a tej pedig fehér, akkor mégis mitől sárga a vaj? A hatóság szívén viseli a fogyasztók kíváncsiságát, és leleplezi az egyik legkedveltebb alapélelmiszert. Kiderül, mit kezdtek vele az ókorban, és hogy Írországban miért a vaj a leggyakoribb régészeti leletek egyike.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal most a vajat tárgyalta ki szakmai blogján, a Szupermentán. Az fogyasztó mindent megtudhat a kis sárga tömbről, amit érdemes. 

Honnan ez a szép szín?Forrás: Táfelspicc

Miért sárga a vaj?

Az egyik leggyakoribb kérdés a legkézenfekvőbb is: ha a tej fehér, márpedig a vaj tejből készül, akkor miért sárga a vaj? Színezéktől? Normális esetben nem.

A vaj sárga színét alapvetően a tej béta-karotin tartalma befolyásolja, azt pedig az állati takarmány összetétele határozza meg. Ha az állat magasabb béta-karotin tartalmú takarmányt fogyasztott, akkor a vaj színe is sötétebb lesz.

Választék az vanForrás: Táfelspicc

Az elkészült termék színét még az előállítás során hozzáadott színezékek, a karotinok (E160a) is befolyásolhatják. Ezek antioxidáns funkcióval is rendelkeznek, így védik a terméket az avasodástól. A színezék hozzáadása így jogszabályban engedélyezett, viszont a termék csomagolásán ezt fel kell tüntetni.

Ha szagos, már ne együk megForrás: Wholly Rooted/Flickr

A sötétebb színárnyalat azonban annak is köszönhető, ha a vajat nem megfelelő hőmérsékleten és túl sokáig tároljuk. Ilyenkor nemkívánatos anyagok – peroxidok, aldehidek, ketonok – keletkeznek a termékben. Ha karcos ízt és szagelváltozást is tapasztalunk, már ne kísérletezzünk az elfogyasztással.

A színén kívül azonban számos más dolog is érdekes lehet a vajjal kapcsolatban, hiszen egy nagyon régóta fogyasztott élelmiszerről van szó.

  • Egy kiló vaj előállításához hozzávetőlegesen 21 liter tejre van szükség.
  • A három legnagyobb előállító ország India, az Egyesült Államok és Pakisztán. India egyedül nagyjából 5 millió tonna vajat készít évente, ami a világ vajtermelésének több mint egyharmada. Európában Franciaország és Németország a legnagyobb termelő.
  • Az ókori Európában kozmetikumként is jelentős volt, a görögök és rómaiak testápoló szerként és a haj fényesítésére is használták.
  • A hatodik és a tizenkilencedik század között az írek és skótok mocsaras területekre ásták el a vajat, mert a talaj savas tulajdonsága miatt tovább volt eltartható az étel. Éppen ezért ezekben az országokban a mocsaras területeken talált leggyakoribb régészeti lelet a vaj.
  • A középkorban számos országban sokkal erősebben sózták a vajat, mint manapság, ez is a hosszabb tárolhatóságot szolgálta. Fogyasztás előtt a vajat vízbe kellett áztatni, hogy ne legyen kellemetlenül sós ízű.
  • Mostanában egy újrafelfedezett alapanyag a ghí, vagyis az indiai tisztított vaj. A ghí nem más, mint a vajból kinyert tiszta zsiradék, ami sokkal nehezebben romlik meg, így meleg éghajlaton is könnyebben tárolható.
  • Manapság reneszánszát éli a vajas kávé is. Áldásos egészségügyi tulajdonságokat tulajdonítanak a reggeli kávéba kevert 1-2 kávéskanálnyi vajnak. Ez az ital azonban nem kortárs találmány, először Etiópiában készítették, körülbelül a tizedik században.
  • A leggyorsabban megvajazott 10 szelet kenyér világrekordját az amerikai Kathy Carrier tartja 29.11 másodperccel.
  • Bár a legtöbb termék tehéntejből készül, készítenek ezen kívül kecsketejből, juhtejből és bivalytejből is vajakat.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK