Szemetet eszünk, vagy rettegünk a hűtő előtt

2016.03.29. 12:50

Van, akinek a penész sem probléma, mások már a lejárat napjához közeledve is idegesek. Hogy meddig lehet megenni egy joghurtot, az elvileg objektív, hiszen rá van írva egy konkrét dátum. Ez azonban nem mindenkit érdekel. 

Amikor nemrégiben a francia törvényhozók 23 millió forintnak megfelelő bírság ígéretével motiválták a szupermarketeket a megmaradt áru hasznosítására, a világ két részre szakadt. Az egyik fele tapsolt és örvendezett, mivel végre kevesebb élelmiszer kerül a szemétbe, és nagyobb esély van rá, hogy a rászorulók és a felesleg egymásra találjanak.

A másik fele viszont morgott és aggódott, amiért szeméttel akarnak etetni emberi lényeket. Pedig Dániában már olyan üzlet is nyílt Wefood néven, ami csak lejárt dátumú, de persze nem veszélyes termékeket árul, és Angliában is létezik közeli lejáratú árukat kínáló bolt. A magyar áruházak megmaradt készleteit az Élelmiszerbank gyűjti be, és osztja szét, elmondásuk szerint az eddiginél sokkal nagyobb mennyiségnek is lenne helye.

Az orrunk nem csal?Forrás: AFP/RIA Novosti

A véleménykülönbség oka az ennivaló ehetetlenségével kapcsolatos, egyénenként alapvetően eltérő szemlélet. Akiknél a biztonság mindennél többet számít, a dátumok alapján osztályozzák a konyhájukban tárolt ételeket, rendszeresen átnézik a hűtőszekrényt és a kamrát, minden lejárt ételt kidobnak mérlegelés nélkül.

Nem mintha könnyű dolguk lenne. Egyrészt a zöldségek, gyümölcsök nagy részén nincs felirat, de a tojással is gondok lehetnek. Másrészt pedig, ha van is a csomagoláson dátum, nem biztos, hogy egyértelmű. Az Európai Unióban kétféle kategória létezik: a minőségét megőrzi felirat, amely inkább egyfajta ajánlás, a másik a fogyaszthatóság jelzése, ami a valóban veszélyessé romló élelmiszereken szerepel. A gyártó cégek maguk döntik el, melyiket használják, figyelembe véve az alapanyagokat, a technológiát és a tárolást – az egyes termékek lejárati dátumai elég változatosak lehetnek.

Minőségellenőrzés a tejüzembenFotó: Origo
Mit kell tudni az élelmiszerek élettartamáról?

Az élelmiszerek kétfajta felhasználhatósági határidővel kerülnek forgalomba. A gyorsan romló élelmiszereknek fogyaszthatósági határidejük, a hosszabb ideig eltartható élelmiszereknek pedig minőségmegőrzési időtartamuk van – tájékoztatott az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület.
Az élelmiszerek minőségmegőrzési időtartama az az időtartam, ameddig az élelmiszer a tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megőrzi. A dátumnak a nap/hónap/év sorrendet kell követnie. A hónap feltüntethető arab számmal vagy betűvel a teljes szó kiírásával vagy rövidítéssel.
Olyan élelmiszereknél, amelyek
a) három hónapon túl nem tarthatók el, elegendő a nap és a hónap jelölése,
b) három hónapnál tovább, de 18 hónapnál tovább nem tarthatók el, elegendő a hónap és az év jelölése,
c) 18 hónapnál tovább tarthatók el, elegendő az év jelölése.
Azon mikrobiológiai szempontból gyorsan romlandó élelmiszerek esetében, amelyeknél a minőségmegőrzési időt követő fogyasztás veszélyt jelenthet az egészségre, a minőségmegőrzési idő helyett a fogyaszthatósági idő lejárati dátumát kell jelölni.
A dátumot megelőzően a „fogyasztható” szót kell feltüntetni, amelyet követnie kell a dátumnak vagy a dátum feltüntetési helyére való utalásnak. Ezeket a tárolási feltételek feltüntetésének kell követnie. A dátumnak a nap/hónap sorrendet kell követnie.

A fogyasztók többsége hozzáállásától függetlenül valószínűleg nem tesz különbséget a két kategória között. Az aggódósokat nem érdekli, a lényeg, hogy lejárt, míg a lazák úgyis csak a saját szemüknek, ízlelésüknek hisznek.

Változatos színek és formákForrás: Origo

A szaglás és a kóstolás egyébként különösen fontos szerepet játszik a saját magunk által készített ételek fogyaszthatóságának meghatározásánál; persze itt is léteznek keményvonalas és megengedő típusok. A rugalmas megközelítés hívei többek között arra hivatkoznak, hogy a történelem nagyobb része során nem állt rendelkezésünkre semmilyen dátumbélyegző az ennivaló romlottságával kapcsolatban, csak a józan eszünk és az érzékeink, mégis életben maradtunk - és ebben többé-kevésbé igazuk is van.

Az egészen szélsőséges nézeteket valló antiglobalista környezetvédők körében az sem ritka, hogy kizárólag a szemétből táplálkoznak. A saját honlappal és kampányfilmmel rendelkező mozgalmat freeganizmusnak nevezik, és számos egyáltalán nem rászoruló képviselője is van.

Az angol Guardian napilap körkérdésben érdeklődött, szakmai berkekben kinek hol húzódik a határ, és természetesen igen változatos válaszok érkeztek. Iain Haysom mikrobiológus például mindenkit óva int a lejárt szavatosságú hús és hal, de még az előre összevágott saláta fogyasztásától is, bár azért azt is bevallja, hogy még élelmiszer-biztonsági szakértőként is simán megeszi a lejárt joghurtot és sajtot. Sőt, egyszer egy kolléga behozott vizsgálatra egy hatvanas évekből származó bontatlan zabpelyhet, amit tökéletesen ehetőnek találtak.

A borsók felülete egész ellenállóForrás: Origo

 

Ehhez képest Angela Hartnett séf és étteremtulajdonos az otthoni konyhájában csak levágja a füstölt sonkáról a penészes részt, majd nyugodt lélekkel elfogyasztja. Ruby Tandoh szakács és szakíró családjában hagyomány a mikrobáktól való rettegés, a húga egyszer nem volt képes megenni egy karácsonyi csokidíszt, mert már csak egy hónap volt a minőségét megőrzi dátumig, és kicsit összenyomódott. A neveltetése miatt ha a hűtőjében lévő tojások csak egyetlen nappal is túllépik az ajánlott időpontot, már agonizál és vizsgálgatja őket vízbe merítve, majd kőkeményre főzve, félelmek közepette eszi meg. Bevallása szerint imádná, ha meg tudná tanulni a „lekaparjuk a penészt, és jó lesz az még” hozzáállást, és dolgozik is a fejlődésen, de lassan halad.

Barna Ádám, a St. Andrea étterem executive séfje, aki a Gault&Millau 2016-os év felfedezettje, sem profiként, sem magánemberként nem túl megengedő. A professzionális konyhák működését az uniós HACCP előírások szabályozzák, de a St. Andrea saját elvárásai ennél jóval komolyabbak. Úgy tapasztalta, már a másnapos húsleves is veszít ízértékéből, ezért inkább mindennap frissen készítik.

A dátumot figyeljék, lejártFotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

A mártásokat, húsokat, zöldségeket sous vide technológiával és sokkolással teszik kíméletesen hosszan tárolhatóvá. Barna a magánéletben is legalább ilyen szigorú. Elmondása szerint a töltött káposztán és a gulyáson kívül nem szeret mást melegíteni,  és a felbontott joghurtot, tejfölt már másnap kevésbé finomnak érzi a hűtőben összeszedett ízek miatt. Zöldség, gyümölcs esetében külön figyelmet fordít a földes szennyeződésekre - tekintettel arra, hogy igyekszik piacon, a termelőtől vásárolni.

Megkérdeztük a Nébihet is, mire figyeljünk elsősorban. A hatóság szerint élelmiszer-biztonsági szempontból a nem csomagolt, magas nedvességtartalmú élelmiszerek képviselnek magasabb kockázatot. Ilyenek például a hús, a húskészítmények, a tej, egyes tejtermékek, a cukrászsütemények, a hidegkonyhai termékek és a készételek. Ezek gyorsan romlandók, illetve ezekben van nagyobb lehetőségük a romlást és megbetegedést okozó mikrobáknak szaporodni.

Minek higgyünk, a papírnak vagy az érzékszerveinknek?Fotó: Zirig Árpád - Táfelspicc

Értelemszerűen a konzervek esetében kevésbé kell aggódnunk a lejárat miatt, mivel csomagolásuknak köszönhetően ezek védettek leginkább a külső hatásoktól, így típustól függően akár több évig is megőrizhetik minőségüket. Természetesen felbontás után ugyanolyan érzékennyé válnak, mint a csomagolatlan készítmények. 

Ön szerint hol van a határ ennivaló és szemét között?

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK