Hőségriadó van, inni kéne valamit

hőségriadó, Hőség, időjárás, kánikula, időjárás, hőmérő
Budapest, 2015. szeptember 17. 34 Celsius-fokot mutat egy köztéri hőmérő a fővárosi Gellért téren 2015. szeptember 17-én. A háttérben a Gellért-hegyi Szabadság-szobor látható. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Vágólapra másolva!
Hoppá, hoppá, a hőmérő higanyszála ma túlszaladt a 35 fokon, jobb, ha tudatosan készülünk a holnapi nagy melegre. Vegye csak elő a poharat, jobb, ha már most inni kezd.
Vágólapra másolva!

A felnőtt férfi testsúlyának 60, míg a nők szervezetének 50-55 százaléka víz. A legkevesebb, húszszázaléknyi a zsírszövetekben van, de a csontokban is csak 22 található. Vízben a vese a leggazdagabb, mögötte szorosan következik az agy – 81 és 75 százalék az arány. Hogy az érzékeny rendszer ne boruljon föl, nyáron kulcskérdés a folyadékpótlás.

Meleg van a városban Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Már 2-3 százalékos vízveszteség komoly problémákat okozhat az erre érzékenyek – a hőség miatti izzadás csak súlyosbít a helyzeten. Ez a folyamat testünk hűtését is jelenti - a folyadék-kiválasztással elvesztett mennyiséget muszáj pótolni.

Az izzadással sókat is vesztünk. Ezzel nem okvetlen a konyhasóra gondolunk, hanem az ásványi anyagok sóira, melyeknek pótlása ugyanolyan fontos.

Erre a gyümölcsök, hígított gyümölcslevek, izotóniás italok vagy éppen az alkoholmentes sör is alkalmas.

A víznek megkerülhetetlen szerepe van az emésztésben és az anyagcserében is. Kevés nehezítjük a tápanyagok véráramba juttatását, de a vérnyomás szabályozásához, a szív működéséhez és a vesék munkájához ugyancsak elengedhetetlen. Testünk figyelmeztet: a szomjúság érzése jelzi, ha veszélyben az egyensúly. Ha ekkor sem iszunk, szédülés, fejfájás, fáradékonyság, dekoncentráltság, sőt szélsőséges esetekben izomgörcs is felléphet – ezek a kiszáradási tünetek.

Le kell hűlni, de a szökűkútból ne igyunk Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Folyadékszükségletünk hetven százalékát italokból, harmincat ételekből veszükk fel. Hőségriadó idején fokozattan figyeljünk arra, hogy

vizet és teákat igyunk, ne cukros üdítőket vagy alkoholt.

Nem jó megoldás, ha egész nap alig iszunk, majd este nagyobb egyszerre pótoljuk! Az állandó folyadékbevitel többek között ahhoz kell, hogy elegendő gyomorsav képződjön, ami az étellel bejutó kórokozókat blokkolhatja.

Ne várjuk meg, míg szomjasak leszünk Forrás: AFP

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ajánlásában életkor szerint az 1-2 éves gyerekek naponta 1,1-1,2 litert, a serdülők 2-2,5 litert, a felnőttek szintén napi 2-2,5 litert fogyasszanak.

A szoptató kismamák folyadékszükséglete megnő, számukra napi 2,7 litert javasolt. A Nemzeti Veseprogram tájékoztatója leszögezi, hogy „10 testsúly-kilogrammonként 4 deciliter folyadék bevitelére van szükségünk. Egy 70 kilós ember tehát 28 deciliter folyadékot pótoljon naponta – ez a hivatalos, általánosan elfogadott álláspont.”

Hőségriadóban gyakran osztanak vizet Forrás: MTI/Rosta Tibor

Ha hőségben kezdünk keményen dolgozni vagy sportolni, ne feledjük, nem csak közben, de előtte és utána is inni kell! Ilyenkor mellékes, hogy nem szomjas:

a jól hidratált szervezet többet bír.

A szomjúság a szakemberek definíciója szerint már a kiszáradás első jele – akkor már mindenképpen negatív irányba billen a mérleg. Kevéssé ismert tény, de ahogy öregszünk, csökken a szomjúságérzet jelzőfunkciója, kevésbé érezzük, hogy innunk kéne. Figyeljen a környezetében élő nyugdíjasokra, idősekre, gondoskodjunk a folyadékbevitelükről!