Karinthy miatt kell a csoki, csoki, csokoládé

Karinthyék a régi Hadik előtt

A Hadik még mindig a több mint százéves kávéházi hagyományt ápolja azzal, hogy minden egyben, és mindenkit bevonz egyszerre – és ez nem ellentmondás.

A Hadik–Szatyor már nem kávéház, hanem kétbugyrú közösségi tér, kulturális központ, étterem, ahol a nyugdíjas klub kártyapartijainak is van helye, de ahol menő

írók találhatnak maguknak csendes sarkot az ihletszerzéshez, és egyetemisták randizhatnak.

Így, összességében aztán mégis „kávéház” szeretne lenni a Hadik, a szó régi értelmében, amikor a kávéházak kocsmák, éttermek is voltak egyben.

A Hadik alapító-ügyvezetője, Bosznai Tibor Forrás: Hadik

Bosznai Tibor, a Hadik–Szatyor alapító-ügyvezetője mesélt a hely történetéről, fénykoráról, hanyatlásáról és már második megújulásáról, valamint az új építészeti, gasztronómiai és kulturális koncepcióról.

Hadik történet

„1906-ban nyílt az első Hadik, ami több forrás szerint a '30-as években kettőssé alakult. Egy olyan igény merült fel a törzsvendégek körében, hogy legyen egy progresszívebb helyszín, így lett egy éjszakai része a Hadiknak – egy vadulós, éjszakai »dancing bar«, ami a pincében kapott helyet, lent.”

A Hadik első korszakában Forrás: Hadik

„Jazz-zene szólt, igazi szórakozóhely volt, és a belső is különbözött a kávéházétól: ez lett a Szatyor. A kávéházat szapulták, hogy rossz a kávé, túl van világítva – többször csődbe is ment. Azt hitték, hogy a katonák a laktanyából átjönnek, és megcsinálják a forgalmat, de ez nem jött be.”

Karinthyék a régi Hadik előtt Forrás: Hadik

„Karinthyék is azért költöztek be eredetileg ide, mert üres volt.

Attól lett aztán a hely menő, hogy ide jöttek a híres emberek, ismert arcok, művészek, ez hozta el a Hadik fénykorát

– az emberek bámultak be az ablakon, hogy na, kik mulatnak itt. A második világháború idején a zsidó üzemeltetők átadták valakinek az üzletet, ami egy ideig még el-elműködött, de aztán '49-ben bezárt. Ennek a polgári kultúrának, így a Hadiknak is a háborúval vége lett. Sokáig áruházak álltak a helyén, majd a kilencvenes években cipőbolt lett.”

Az újraélesztés

„A kétezres években döntött úgy az önkormányzat, hogy Újbudát fel kellene futtatni, kulturális városközpontot terveztek belőle csinálni. 2009-ben jutott el odáig a dolog, hogy a mi cégünk megnyerte a hely újranyitását. Az önkormányzat részéről már eredetileg is egy elvárás volt, hogy a régi Hadik valamilyen formában újraéledjen. Kínálatban és külsőségekben is reflektálnunk kellett a múltra, hogy aki ide belép, azonnal értse, hogy igen, ez egy nagy kávéház volt egykor.”

A Hadik régi alsó bugyra Forrás: Hadik

„Saly Noémi Budapest-történész és Karinthy Márton sokat segített a koncepció kialakításában, rengeteg munka, sok kutatás és forráskeresés volt benne. Jött a dilemma: mit jelent egy hagyományt újraéleszteni?

Totál lemerevedünk, és életszerűtlen lesz, vagy meggyalázzuk a hagyományokat?

Kerestük a középutat, ráadásul azt is figyelembe kellett venni, hogy ez egy vállalkozás. Úgy láttuk akkoriban, hogy rengeteg olyan szellemi ember, művész, filmes, zenész, képzőművész, író van, akinek nincs egy közös tere arra, hogy összejöjjön. Ezen a helyen a legnagyobb magyar írók, bohémek élték szellemi életüket, ebből brandet kellett építeni, ebből a kulturális hagyományból kellett megformálnunk az arculatot, a belső teret és a programokat is.”

A romkocsma, ami életben tartja a kávézót

„Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a kávéeladásból nem lehet megélni. Itt jött szóba az, hogy a régi, alsó Hadik emlékére építve csinálunk egy romkocsmát a szomszédban – ez lett a Szatyor, akkor még teljesen leválasztva, külön.”

Nem kell az aranytapéta ahhoz, hogy a Hadik Hadik legyen Forrás: Hadik

„A fesztelen enteriőr itt egy komoly szervizzel párosult, tehát lehetett enni is. Láttuk, hogy ha nem lenne a Szatyor, nem biztos, hogy elélne magában a Hadik. Így lett kettős életű a Hadik–Szatyor: ott progresszívebb, itt decensebb programok voltak,

mindkettőnek megvolt a törzsközönsége, a Hadikban könyvbemutatók, zongoraestek, a Szatyorban kortárs művészeti kiállítások voltak.

Kiderült, hogy nemcsak a hetedik kerületben, de itt, Újbudán is nagy szükség van romkocsmára.”

Az új Hadik–Szatyor közösségi tér

„Később – a számok figyelembevételével – félő lett, hogy a sikeres Szatyor esetleg magával ránt valamit, ami ugyanakkor nagyon fontos nekünk, és sok energiát fektettünk bele, hogy életben tartsuk. Komoly figyelmeztetés volt például, hogy sok nyugdíjastörzsasztal a Szatyorba kérte át az asztalát kártyapartira.”

A bársonyfüggönyök helyett téglafal Forrás: Hadik

„Semmiképp nem akartuk elhagyni ezt a kulturális vonalat, tartottuk magunkat ahhoz, hogy nem adjuk fel a százéves hagyományt, de hozzá kell nyúlni. Az évek során nyilvánvalóvá vált, hogy nem kellenek a díszletek és a bordó kárpit ahhoz, hogy a Hadik Hadik maradjon, de valódi életet kell bele vinni.

Ilyen az átépített belső tér Forrás: Hadik

Egy – divatos kifejezéssel élve –

közösségi teret szerettünk volna, ahol keverednek a generációk,

nem egyetlen szubkultúrának szól, az esküvő utáni bankettől a randiig minden megtalálja itt a helyét.”

A sült krumplitól a kacsáig

„Ez a koncepció a gasztronómiában is megjelenik, ezért alakítottuk ki úgy az új menüt, hogy akinek arra van igénye, ehessen egy sült krumplit, akinek pedig arra, az kaphasson kacsát – ahogy ez amúgy a régi kávéházakban is megvolt. Meleg konyha az előző Hadikban is volt, de a »kávéház« szóról ma még mindig mindenkinek csak a kávé jut eszébe, holott már a régi nagy kávéházakban is a sör fogyott főleg.”

A kacsatrió Forrás: Hadik

„Az újdonság egy fiatal séf, Apor Bálint, aki a Gundelben dolgozott, ami egy nagyon komoly keltető. Olyan fiatalt kerestünk, aki már nagyon profi, pontos, precíz, rendes, ugyanakkor jó ötletei is vannak. Régen a Hadikban régi jellegű ételek voltak, például gulyásleves, sztrapacska, rántott hús. Most pedig vannak olyan fogások az étlapon, mint a kacsatrió, amikor három különböző részét kapja meg a vendég egy tányéron.”

Hamburger is van Forrás: Hadik

„A legfontosabb szabály az volt az étlap kialakításában, hogy széles palettán mozogjanak az ételek, sokféle igénynek megfeleljünk.

Aki villantani, pezsgőzni szeretne a randin, legyen mit rendelnie,

de aki szakdolgozati konzultációt szeretne itt tartani, az is csipegethessen valamit. A kéthetenkénti séfajánlatban pedig már teljesen szabadra eresztheti a fantáziáját a séf, és molekuláris megoldásokat is kitalálhat.”

A Karinthy-szelet

A hagyomány az étlapon is megjelenik.

Kitaláltuk, hogy kéne egy desszert, ami a Karinthy családhoz köthető.

Konzultáltunk Karinthy Mártonnal, és ő azt mondta, hogy legyen valami csoki, csoki, csokis. Az így született Karinthy-szelet első verziója egy brutálisan töményen csokis desszert lett, ezen újított most Bálint, az új séf, egy fehér csokis krémmel könnyített rajta, szerintem tökéletes lett.”

Energia szabadult föl

„Az idejáró törzsvendégek mind pozitívan fogadták a megújulást és a Szatyor–Hadik egybenyitását, szerencsére mindenkinek tetszik a dolog, és valóban nagyobb lett az élet, továbbmentünk a programokban is.”

Utcabál a Hadik előtt Forrás: Hadik

„Most slam poetry is van, és jazzesteket is tartunk, kevesebb a kötöttség, és mégis megmaradt a Hadik, tovább él a nagyon népszerű Hadik Irodalmi Szalon, és rengeteg könyvkiadó tartja itt a bemutatóit. Tervezünk borvacsorákat, ugyanígy, a kettősség összehangolásával – a legkifinomultabb hazai boroktól a bárki számára elérhető ház boráig mindenféle lesz az itallapon. Az átalakulással nagy lett a nyüzsgés a Hadikban is, nemcsak a Szatyorban – ez volt a cél.”