Mutasd a tojásod!

2016.11.12. 07:25

A cím nem a mi ötletünk, hanem a Felelős Gasztrohős Alapítványé, amely azért indít kampányt, hogy nézzük már meg, milyen tojást eszünk! Ne csak otthon, hanem az éttermekben is. Utóbbi helyeken alapesetben ez nem sikerülhet, a mozgalomhoz azonban több vendéglátóhely is csatlakozott, így végre megbizonyosodhatunk arról, mi kerül a tányérra. Óriási ugyanis a különbség tojás és tojás között.

Átlagos esetben az ember a saját konyhájában sem tartózkodhat, mert kihajtja onnan a nagymama, azt kiabálva, miközben a konyharuhával hadonászik, hogy ez itt az ő felségterülete, máshol játsszatok, gyerekek! Felnőve kicsit javulhat a helyzet, pláne, ha a hajdani gyerek maga is főzni kezd, ha azonban csak éttermekben étkezik, akkor sajátos bizalmi helyzet részese lesz. Vagy elhiszi, hogy a felszolgált pisztráng nem ügyesen meghekkelt (ó, még egy hal!) pangasius, vagy nem, ebben az esetben viszont jobb, ha hazamegy, mert a vendéglő konyhájába, ha másért nem, hát az egészségügyi előírások miatt, nem mehet be. Van eü-könyve, jó napot kívánok? Nincs? Akkor viszlát!” 

Minél kisebb, annál jobb

Az első szám mindent viszFotó: Szabó Gábor - Origo

A Felelős Gasztrohős Alapítvány november 14-én induló „Mutasd a tojásod!” című kampányában szeretné bemutatni, hogy mi a pontos különbség a ketreces, a mélyalmos, a szabad tartású és a biotyúk tojása között. Felméréseik szerint egyre jobban figyelünk arra, hogy ne a legembertelenebb, 3-as kódú, ketreces tartásból származó tojást vegyük, de továbbra is vannak olyan vásárlók, akik nem tudják, mit jelölnek a számok.

Röviden: minél kisebb a szám, annál jobb körülmények között él a tyúk. 0 – ökológiai (bio) tartású, 1 –  szabad tartású, de nem bio, 2 – alternatív, csarnokban tartott, de valamennyi mozgástérrel rendelkező, 3 – ketreces, mozgási lehetőség nélkül tartott tyúkok tojásai. 

És itt nincs vége a dolognak, mert ha nem nézzük a számokat, megtévesztő lehet a tojástartón szereplő fotó, ami a szabadban vígan kapirgáló tyúkot ábrázol, vagy a cégnév, amit nagy betűkkel nyomtatnak a ketreces tojás csomagolására: „Extra zöld szuper bio kft.” Az útvesztőkről itt olvashatják el részletes cikkünket. 

A hímivarú házityúk (kakas) is sokoldalú jószágForrás: Getty Images/iStockphoto

A vendéglátóhelyeken igazi kuriózumnak számít, ha figyelnek a minőségi tojásokra. Pedig azért vannak olyan felelősen gondolkozó kávézók, éttermek, ahol nemet mondtak a ketreces tartásra. A kampányban részt vevő Fenntartható Vendéglátóhelyeken bárki kérheti, hogy mutassák meg, milyen tojást használnak: HelloAnyu!, Pohárszék, Fruccola, Natura Hill, Bonne Chance, Fekete, Báthory, Murok, Törökméz. A dolog egyszerű: a kedves vendég bemegy, szól a séfnek, hogy mutassa meg a tojásait, és erősen reméli, hogy a séf nem egy huncut ember. 

A falusi nagymama aranyat ér

Nem piskóta! DeForrás: Grimm Balázs - Origó

Az alapítványiak nekünk a Fekete kávézóban mutatták meg. Elsőre két tálon szilvás piskótát kínáltak, mindegyik nagyon ízlett, de nekünk, városiaknak lövésünk sem volt a különbséghez. Szerencsére akadt a csapatban egy ifjú hölgy, aki falusi nagymamától kapott tojásokon nevelkedett, ő egyből kiszúrta: mutatja az illata, érzitek? Nem éreztük.  A rutinosabbak bőszen bólogattak: más az állaga, jobb vele dolgozni, és nem utolsósorban sokkal egészségesebb is. Való igaz, ebben a tárgykörben a tudósok több kutatást is végeztek, és megállapították, hogy a szabad tyúk tojása omega-3-zsírsavakban gazdagabb, és több benne az E-vitamin. 

Egy régi tojásétel: a vízikása
„Végy tyúkmonyat, sáfrányt; habard öszve. Szűrd által, tölts vizet közibe s daralisztbe, melyet elsőben megpergeltél. Sózd meg, s felül hadd piruljon meg. Ez vízikása.” (Bornemisza Anna szakácskönyve 1680-ból, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1983.)

Nem mellesleg a ketreces tyúkok egy körülbelül A4-es lap méretű alapterületen élik le az életüket, napfényt nem látnak, mozogni, kapirgálni nem tudnak, csontritkulásban szenvednek. A zsúfoltság miatt jobban ki vannak téve a betegségeknek, mint szabad társaik, így aztán gyógyszert is többet fogyasztanak. Nem véletlen, hogy ezek a nyomorultak évente 300 tojást adnak, szemben a szabadban tartottaknál, akik energiáikat másra is használják a szomorú kuksoláshoz képest, így évente csak 240-et tojnak. 

Ha minket is ketrecben tartanának, ennyi helyünk volnaForrás: Grimm Balázs - Origó

Az ökológiai tartásban egy madárra minimum 4 négyzetméter terület jut, a ketrecesek 13-an vannak 1 négyzetméteren. Hogy ezt emberi dimenziókba is áthelyezzék, az alapítvány munkatársai kijelöltek egy akkora helyet a kávézó padlóján, ami az arányokat figyelembe véve nekünk jutna ilyen viszonyok között. Egy körülbelül akkora helyet tessenek elképzelni, ahol egy felnőtt nem tud kinyújtózva lefeküdni.

Persze a tojásvásárlás egyelőre nem csak állatvédelmi és egészségügyi szempont, a biotojás kétszer annyiba kerül, mint a 3-as kódú, így sokan nem engedhetik meg maguknak. Vannak itt is anomáliák, egyik kollégám a Gazdaság (!) rovattól például öntudatosan mesélte ebéd közben a minap, hogy ők bizony otthon áldoznak az egészségre, majd nyomban megosztotta kedvenc receptjét, aminek az a lényege, hogy ömlesztett sajtot tesz a biotojáshoz,  így téve selymesebbé a rántottát. Az ömlesztett sajtról annyit érdemes tudni, hogy körülbelül a kőolaj lepárlásából visszamaradt, sűrű, ragacsos anyag, a pakura szintjén van a beltartalmi értékeket illetően. 

Szép emlékű Tigris piac

Jól látszik, melyik a színezettForrás: Grimm Balázs - Origó

Rántottát is kóstoltunk. „Négy különböző nemzetiség képviselője volt az asztalnál: egy amerikai gyalogos, egy francia őrvezető, egy angol géppuskás és egy orosz hússaláta” – írta Rejtő Jenő. „Négy különböző tartási mód képviselője volt az asztalnál” – írjuk mi. A színük megtévesztő, a legszebb, legsárgább a 2-es kódú tojás, ezek a tyúkok sáfrányt, karotint vagy mesterséges színezéket is csipegetnek a táp mellé. A biosárgája citromsárgába hajló, fakó, a szín alapján tehát nehéz lenne választani.

Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a kedves rendezők folyamatosan rendezgették a tányérokat, így egy idő után úgy éreztem magam, mintha itt a piros, hol a pirost néznék a szép emlékű Tigris piacon.  Ha minden igaz, a fotón balról az 1-es, 0-s, 2-es és 3-as kódú versenyző látható. Megint kiderült, hogy menthetetlenül városi a társaság: a ketrecesnek volt csak ismerős íze. Az árnyalatokat nem éreztük igazán, csak azt, hogy a bio és a ketreces között tényleg érezhető a különbség. Viszont az állag az egyértelműen mutatta magát. Mindenki érezte, mennyivel krémesebb, selymesebb, sűrűbb, jobb a szabad tartású. 

Valószínűleg ezen a ponton több kommentelő is klaviatúrát ragad majd, megtippelve felmenőági nőrokonaink foglalkozását, egyszersmind javaslatot téve arra, hogy hová menjünk, ha ennyire fából vannak az ízlelőbimbóink. Mielőtt megtennék, javaslom, kísérjék figyelemmel a kampány programjait, mert lesz közöttük bárki számára elérhető tojásételes vakteszt is az említett éttermekben. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK