Hasonlít a krumplira, hasonlít a sütőtökre is, mégis nagyon különbözik mindkettőtől. Az édesburgonya vagy batáta itthon még mindig kuriózumnak számító, elég drága, de eszméletlenül finom alapanyag. Bár egyik hozzá hasonló zöldségnek sem rokona, mégis ugyanannyira végtelenül változatosan használható fel a konyhában, mint amazok.
Mindjárt itt az amerikai hálaadás ünnepe, amikor a pulyka mellett minden ünnepi menüben megjelenik valamilyen édesburgonyás fogás, ebből az alkalomból mutatjuk meg, mi hogyan szeretjük a legjobban. Milyen ízekkel, alapanyagokkal és fűszerekkel párosítva a legfinomabb, és melyik technológia hozza ki belőle a legtöbbet?
Tényleg semmi köze a burgonyához, a szulákfélék családjába tartozik, még a növény maga is egészen más, hosszú indái és szív alakú levelei vannak. Két fő fajtája létezik: a fehéres-szürkés húsú, lila héjú, valamint a mélysárga húsú, barna héjú gyökér – ezek ízükben is különböznek. Szinte az összes trópusi, szubtrópusi éghajlatú országban termesztik, sokfelé alapvető élelmiszernek számít, sőt, többet esznek belőle, mint burgonyából. Magas a B6-, B2- és E-vitamin-tartalma, sok benne a C-vitamin, a béta-karotin, és
a többi zöldségféléhez képest jelentős mennyiségű fehérjét is tartalmaz.
Még ennél is számottevőbb az ásványianyag-gazdagsága, sok kalcium, vas, kálium, foszfor, nátrium, szelén, cink és mangán van benne. Egészséges, de nem diétás alapanyag, igen magas a szénhidráttartalma, ezért cukorbetegeknek csak mértékkel ajánlott.
Mivel az édesburgonya a nevéhez hűen nagyon édes, mindig kell mellé valami sós, de még jobb, ha a fűszeres, vagy akár csípős ízekből is társul hozzá. Sós sajttal, például fetával vagy kecskesajttal lehet például kompenzálni az édességét, ugyanebből az okból passzol jól sós húsokhoz, füstölt sonkához vagy baconhöz. Mivel jellegében hasonlít a gyökérzöldségekhez, a sütőtökhöz és a krumplihoz, sütve ezekkel – minddel vagy csak egyikükkel keverve – jól működik, de egy klasszikus krémleves vagy főzelék is remek például répa-édesburgonya, sütőtök-édesburgonya vagy cékla-édesburgonya párosból. Gyakran rakják össze hüvelyesekkel, különösen vörös babbal, lencsével vagy csicseriborsóval kedvelt. Zöld levelek és zöldfűszerek is jól ellenpontozzák az ízét, különösen a kesernyés rukola vagy a friss koriander jó hozzá.
Egészben, héjában sütve lesz a legintenzívebb az íze – amikor a pürére van szükség, például krumplipürét, gnocchit vagy krémlevest akarunk csinálni belőle, így lesz a legjobb. A pirítás és a sütőben sütés hasábokra vágva is érvényesül: akkor a legjobb, ha enyhén karamellizálódnak a szeletek.
A klasszikus hálaadási édesburgonya gyakran még nála is édesebb kiegészítőkkel, például
mézzel vagy sziruppal, esetleg barna cukorral pürésítve, pillecukorral a tetején egybesütve készül.
Így fojtogatóan édes lehet, de akit izgatnak az amerikai klasszikusok, próbálja ki mindenképp.
Alapanyagok:
A krumplit meghámozom, és gerezdekre vágom. A sütőt előmelegítem 200 fokosra. A felvágott krumplit sütőpapírral bélelt tepsibe szórom, fontos, hogy ne legyen egyszerre túl sok, egyetlen rétegben férjen el a tepsiben. Lefújom olívaolajjal, vagy spray hiányában lecsepegtetem és alaposan átforgatom, hogy vékonyan mindenütt bevonja az olaj. A forró sütőben körülbelül 20 perc alatt meg is sül. Így önmagában nassolnivalónak, sörkorcsolyának vagy köretnek is megállja a helyét, de a maradék kihűlve is nagyon finom, például salátába.
Alapanyagok:
A maradék sült édesburgonyát friss rukolával, mogyoróval keverem össze, és friss lime-ot facsarok rá. A végén még fetát is morzsolhatok a tetejére, még jobb lesz.
Ez annyira jó, hogy egyáltalán
nem kell vegának lenni, hogy szeresse az ember.
Alapanyagok:
A krumplit egészben, héjastul teljesen puhára sütöm a 180 fokosra előmelegített sütőben. Lehúzom a héját, és összetöröm vagy aprítógépbe teszem. A rizst puhára főzöm. Az összes alapanyagot összedolgozom aprítógépben, vagy alaposan elkeverem. Kis golyókat formálok belőle, majd a golyókat ellapogatom.
Sütőpapírral bélelt tepsibe teszem őket, és 200 fokosra előmelegített sütőben 15–20 perc alatt megsütöm. Hamburgerzsemlében salátával, paradicsommal, esetleg hagymalekvárral és csiliszósszal tálalom.
Mivel
a füstölt szalonna, a paradicsom és a kolbász is remekül megy az édesburgonyához,
a hagymáról már nem is beszélve, teljesen logikus, hogy muszáj belőle kipróbálni a paprikás krumplit is. Az édesburgonya különleges íze pont annyira módosítja a megszokott ételt, hogy közben nem sérti meg annak alapszerkezetét. Még akkor is jó lehet, ha a krumplit teljesen lecseréljük édesburgonyára, de most fele-fele arányban tettem bele.
Alapanyagok:
A szalonnát felcsíkozom, a kolbászt karikákra vágom, és lassú tűzön, egy nagy lábosban kiolvasztom a zsírjukat. A hagymát finomra aprítom, és a zsíros alapba keverem. Alacsony lángon, lefedve párolom, míg a krumplikat meghámozom és hasábokra vagy kockákra vágom.
A hagymához keverem a paradicsomkonzervet és a fűszereket, néhány percig kevergetem. Beleforgatom a krumplit, felöntöm annyi vízzel, amennyi éppen ellepi, és közepesen magas lángon, fedő nélkül rotyogtatva főzöm, míg a krumplik meg nem puhulnak. Közben gyakran átkeverem.