Zsibbad a szám, lángol a torkom – élvezem

2017.03.13. 15:19

Csak ülök az asztalnál, markolom a szélét: a chili úgy zsibbasztja a számat, mintha savval szúrtak volna be dupla adag lidokaint – lehet, hogy hülye vagyok, de élvezem. 

Komolyan mondom, nem akartam semmi durvát, de magam voltam otthon, és főzés közben megkívántam. Csak egy jó répás gnocchin járt az agyam, amit körítésnek képzeltem el a frissen kifilézett csirkefelsőcomb mellé – gyors és laktató étel, ha marad belőle, később is mindig elfogy. 

Az a jó, ha édes a répaForrás: Zirig Árpád

Kicsit talán tovább is tartottam nyitva a hűtőt, mint illene, de legalább jól végignéztem, mi van otthon: vadásztam azokra a hozzávalókra, amik még frissek, de már kívánják a feldolgozást. Így került a pultra szép szál újhagyma és fél doboz kókusztej is  – itt már éreztem, hogy ennek szájzsibbasztás lesz a vége. 

Ha jó az állag, már nem kell lisztForrás: Zirig Árpád

Hozzávalók

  • 3-4 nagyobb répa
  • kb. 350 gramm búzaliszt
  • 4 csirkefelsőcomb
  • 1-2 újhagyma
  • 1,5 dl kókusztej
  • chili
  • bors
  • kardamom
  • garam masala
  • curry
Elnyújtjuk kígyókkáForrás: Zirig Árpád

Négy méretes répát felkarikáztam. Három is elég igazából, de ismerem magamat, mire a végére érek, egyet úgyis elnassolok. Feltettem főni mindet: a cél nem az volt, hogy szétfőjenek, elég az az állag, hogy villával szétnyomhatóak legyenek. 

Kispárna alakúra vágjukForrás: Zirig Árpád

A főtt répakarikákat edénybe szedtem, sóztam, borsoztam, valamint curryt adtam hozzá, ami nem csak az ízét hozza ki, de a színére is rádob egy lapáttal. Két fokhagymagerezdet is mellényomtam – erre a legideálisabb a füstölt lenne,  de sajnos az nem volt éppen. Ha szeretik az ízét, bátran készítsenek otthon, nem bonyolult. 

Ha felúszik a víz színére, kivesszükForrás: Zirig Árpád

A répát megtörtem, majd két tojást hozzáütve elkezdtem belegyúrni a lisztet. Ugye, ez pont olyan, mint a krumplis tészta, nincs szabály a pontos mennyiségre – nekem saccra 350-380 grammot vehetett fel. Ha összeáll és szemre jó, nyújtsuk el nagyjából centi vastag hurkákra, majd késsel vágjuk fel. A gnocchit (vagy svábosabb nevén nudlit) a répa főzővizében főzzük meg – abba rengeteg aroma benne maradt, nem fogja elrontani a tésztát sem. Ha felúsznak, már kikanalazhatók. 

Kifilézzük a combokatForrás: Zirig Árpád

A húst felkockáztam, majd wokban, disznózsíron kérget sütöttem rá. A felkarikázott újhagymát mellédobtam, és kis merőkanálnyi húslevest aláöntve megpároltam.  Csupán só, egy szem tört kardamom és garam masala került alá. 

Wokban összesütjükForrás: Zirig Árpád

Egy pillanatra még elgondolkodtam, legyen-e családbarát, de a hűtőn belülről dörömbölt a remek nagymarosi chiliszósz, így pár cseppet adtam neki. A konyhát egyből megtöltötte a kapszaicin és a paprika édesen tömény illata  – az a jó ezekben az amerikai fajtákban, hogy nem csak erőt adnak az ételnek, de rendkívül ízesek is, így a dózist emelve igazán kreatívan használhatók. 

Rajta a kókusztej, benne a chiliszószForrás: Zirig Árpád

A végén jön a sűrű kókusztej: nem is a tej a jó szó, hisz ez krém, amelynek állaga sokkal közelebb van a vajéhoz. Hasonlóan dolgozunk vele, mint a tejszínnel, a végeredmény is arra emlékeztet, csupán sűrűbb, kicsit édesebb szószt kapunk – meglepő módon a magyar konyha ízeihez is passzol, szalonnán lepirított savanyú káposztával is remek. 

Csíp, de finomForrás: Zirig Árpád

Itt már nyugodtan elzárhatjuk a wok alatt a lángot, elég meleg ahhoz, hogy óvatosan átkeverve mindenhová jusson kókusztej. 

Természetesen annyi gnocchi készült, hogy bőven maradt – így is terveztem. Vacsorára örömmel melegítettem meg vajon, öntöttem rá 30 százalékos tejszínt, szórtam bele késhegynyi szerecsendiót, és reszeltem bele Grana Padano sajtot, hogy beleolvadjon a lébe. Egyszerű, húsmentes vacsora, sőt, ha alapból ki akarják hagyni a csirkecombot, rögtön ezzel is indíthatnak!