Öt bor, amit nem szabad kihagyni

2017.06.26. 16:50

Noha Dél-Magyarország legkedveltebb zenei fesztiválján a fröccs a slágertermék, érdemes volt önmagukban is kóstolgatni a borokat, mert elég erős a felhozatal. A Pannon borrégió, vagyis a Pécsi, a Szekszárdi és a Villányi borvidék pincészetei kínálták portékáikat a Fishing on Orfű Borfalujában.

Bár csak 13 borászatról van szó, könnyű belezavarodni a választékba. Ehhez nyújtunk egy kis segítséget borajánlónkkal.

Pécsi Cirfandli, 2016 – Szabó Zoltán Pincészete, Hosszúhetény

Aki helyi specialitást keres, annak mindenképpen meg kell kóstolnia, hiszen a cirfandli Magyarországon csak a Pécsi borvidéken honos. Késői érésű fajta, képes szárazon és édesen is jó minőséget adni. Szabó Zoltánnak is kétféle bora készül ebből; egy édesebb, amely már töppedt bogyókat is tartalmaz, és a korábbi szüretelésből származó száraz tétel. A fesztiválra ez utóbbit hozta el, nem véletlenül: virágos, friss, lendületes savú bor, ideális a fajtával való barátkozáshoz. Remekül passzol például a süllőhöz.

CifrandliForrás: Csepe Erika

Gyöngyi, 2016 – Fehérváry Szőlőbirtok, Helesfa

A Pécsi borvidék legfiatalabb pincészete idén először jött ki palackos tételekkel. Gyöngyi névre keresztelt gyöngyözőbora igazi nyári fesztiválbor. Száz százalékban királyleánykából készült, intenzív szőlővirág illata azonnal rabul ejti az embert. Ízében nagyon gyümölcsös, és a hozzáadott szén-dioxid fantasztikusan frissítővé teszi. Egyetlen pohárka után már el is felejtjük a fröccsöt, a túrós rétest azonban kívánjuk mellé.

GyöngyiForrás: Csepe Erika

Szekszárdi siller, 2016 – Németh János Pincészete, Szekszárd

Ez a kékfrankos siller a „muszáj megkóstolni” kategória. Az átlagos fogyasztó amúgy sem sűrűn iszik sillert, hiszen ha a vörösbornál lazábbat keres, inkább a rozét választja. A sillert tovább hagyják héjon, mint a rozét, ennek köszönhető intenzív színe és aromája, de természetesen nem olyan testes, mint egy vörösbor. Németh Janó sillere valóságos gyümölcsbomba, ízében és illatában egyaránt, és ami még igazán vonzóvá teszi, az elképesztő hosszú lecsengése. Egész estés, zenehallgatós, beszélgetős bor, ha pedig közben az ember megéhezik, tökéletes hozzá egy tepertőkrémes kenyér.

Németh Janó Szekszárdi SillereForrás: Csepe Erika

Portugieser, 2014 – Joó Pincészet, Siklós

Igaz, hogy nyáron, 35 fokban kevésbé kívánjuk a vörösbort, ám Joó Tamás portugiesere kivételt jelenthet. Nem a Villányi borvidékre jellemző testes, nagyon fás tételről van szó, hanem egy hihetetlenül könnyed, gyümölcsös, jól iható vörösborról. Illata cseresznyés-meggyes, íze szintén, pici fűszerességgel. A bor az erjedést követő néhány hónapos ászokhordós érlelés után került palackozásra. Ha valaki eddig kerülte a portugiesereket, mert kóstolt már néhányat, és nem tetszett, tegyen egy próbát ezzel. Megváltozik a véleménye.

PortugieserForrás: Csepe Erika

Villányi merlot, 2013 – Tiffán Imre, Villány

A fesztivál hűvös éjszakáinak bora ez, koncertek utáni pihenéshez, amikor még nem akaródzik aludni menni, és már jól esik a testesebb vörös. Villányi nagyágyúról van szó, a szubmediterrán mikroklíma minden melegével, napsütésével, gyümölcsösségével. 24 hónapot töltött tölgyfahordóban, 2015-ben került palackba, így most épp ideális kóstolgatni. A balkáni konyha jellegzetes ételével, a pljeskavicával tökéletes párost alkotnak.

A Tiffán Pince remekeForrás: Csepe Erika

Ízlelte, lejegyezte: Csepe Erika