Tudta, hogy a steakhez a legjobban a jazz passzol?

2017.08.07. 19:41

Egy finn kutatókból álló csoport annak próbált utánajárni, hogy a finn fiatalok milyen színeket, érzelmeket, zenéket társítanak a különböző ételtípusokhoz: a salátát és a steaket választották, ezekről mutattak képeket a kutatásban résztvevőknek. Az eredményekből kiderül, hogy valóban akkora-e a különbség e két étellel társított képzet között, mint ahogy azt elsőre gondolnánk.

Az ideális salátabár vagy steak étterem elképzelésekor talán a mi fejünkben is megszületik egy konkrét kép adott színekkel, zenével, enteriőrrel, hangulattal, és valószínűleg ez teljesen különbözik a két vendéglátóegység esetében. Egy steak étteremben kevésbé tudunk bohém designt elképzelni, míg a salátabár képével egy gyertyafényes vacsora egyeztethető össze nehezen – erről a témáról írt tanulmányt a ScienceDirect.

A steakhez a bordó szín illik leginkábbForrás: pixabay.com

A finn Tampere Egyetem diákjai körében végzett kísérlet a kutatóknak azt a feltételezését támasztotta alá, miszerint az étkezéshez olyan körülményeket képzelünk el ideálisként, amelyeket valamiképp az adott fogáshoz kapcsolunk.

A felszolgált étel ízvilága – még ha utánozhatatlan is – egyszerűen nem elég ahhoz, hogy pozitív érzelmekkel távozzunk egy helyről.

Az étkezés élményének minőségéhez nagyban hozzájárulnak a környezeti tényezők és külső befolyásoló körülmények, így a zene, az enteriőr, a színek, az illatok, a tálalás, a hangulat – mind-mind sokat nyomnak a latban, ha egy éttermet értékelünk.

A tálaláskor fontos a „színlelés”

A színek mindenki számára egyéni, személyes jelentést hordoznak, amit egy sor tényező határoz meg. Többek között, hogy milyen tanult, belénk nevelt képzettársításokat sajátítottunk el, de egyéni ízlés, biológiai fogékonyság is befolyásolja, hogyan hat ránk egy-egy árnyalat. A színek ezenfelül pszichológiai folyamatokat indítanak be, például motiváló, generatív hatással vannak ránk, ezáltal erősen meghatározzák hangulatunkat. Ennek oka többek között, hogy a látás mint elsődleges érzékelés révén

a színeket fogadjuk be először, így például egy étel esetében is a szín az első stimuláns, ami befolyásol bennünket.

A gyümölcsöknél ez különösen hangsúlyos. Gondoljunk csak egy piros almára, ami valószínűleg pozitív érzelmeket fog kiváltani. Ettől azonban még egyátlalán nem biztos, hogy azt az almát fogja választani. A színbeli ízlés is, mint tulajdonság, és a színpreferencia, szintén tapasztalat, kultúra, nevelés és tanult képzettársítás kérdése is egyben.

Európában és Ázsiában a piros és a zöld árnyalat a legkedveltebb, mint ételszín, de az általános kulturális ízlést felül is írhatja az egyéni elképzelés, nem beszélve arról, hogy a gasztronómiában önmagában nem elegendő ételekre vonatkoztatnunk általánosan a színpreferenciákat, nyilván az étel, az élelmiszer típusa is meghatározó. Míg steakekből és húsokból a barnára voksolunk, ugyanez az árnyalat a zöldségeknél már kicsit sem nyerő. Hasonló a helyzet, ha az általánosan egyik legnépszerűbb színre, a kékre gondolunk, hiszen az ételeink között már kevésbé látnánk viszont szívesen.

A kevert saláta a zöld színt hívja elő, még akkor is, ha paradicsom vagy sonka van benneForrás: Thinkstock

Ha az étkek színvilágának stimuláló, kedvünkre, érzelmeinkre, étvágyunkra gyakorolt hatásából indulunk ki, úgy ebből természetesen következik a tálalás fontossága, az evőeszközök, kiegészítők színvilága; de leginkább az, hogy harmonikus egységet alkossanak a tálalálóeszközök a feltálalt fogásokkal. A tágabb környezet, tehát a bútorok, enteriőr, és maga a helyiség színvilága szintúgy nem elhanyagolható, de ebben az esetben is a harmonizálás, összhangban működés a fő alapelv. A környezet elemeit tekintve az élénk, meleg színek stimuláló, ösztönző, míg a sötét színek nyugtató hatásúak. A színek és az elemek összhangja a környezetben a fogyasztói elégedettséget befolyásolják, annak biztos alapjai lehetnek.

Az élénk, meleg, de mégis rikító színek ösztönző hatásuk miatt fogyasztásra generálják a vásárlókat, ezért egy üzlet terében esetleg kedvezőek. Ugyanakkor hátrányuk, hogy erőteljességük miatt túlstimulatív hatásúak is lehetnek: nem csak fogyasztásra, de gyors távozásra is ösztönözhetik a betérőket. Ez az eredmény például kifejezetten kedvező gyorséttermek esetében, ahol éppen ez a cél: a vásárlók gyors rotációja. Ha megfigyeljük, a legnagyobb gyorsétteremláncok mind ezekkel a színekkel operálnak; nem véletlen, ha például most önnek is egyből a McDonald's jutott az eszébe.

„Zene nélkül mit érek én?” És mit ér nélküle a vacsorám?

A szakemberek szerint a zene a színekhez hasonló hatással van az emberek viselkedésére és döntéseire. Az 1960-as évektől számos pszichológiai kísérlet zajlott a háttérzene mindennapi tevékenységeinkre, érzelmeinkre és döntéseinkre kifejtett hatását vizsgálva, főleg kereskedelmi környezetben, például szupermarketekben, plázákban, éttermekben, de internetes felületeken, webshopokban is. Az erőteljes színekhez hasonlóan az erőteljes, gyors zene is mozgásra és gyorsabb fogyasztásra ösztönzi az embereket, míg nyugodt,

lassú dallamokkal a háttérben több időt töltenek el az adott helyen, mert aktivitásuk is lelassul. Ebből következően többet is vásárolnak, fogyasztanak.

Ez megfigyelhető az éttermek, az üzletek, sőt a webshopok esetében is. A zene ráadásul nemcsak a fogyasztás mértékét befolyásolhatja, hanem egy termék, szolgáltatás által keltett első benyomásunkat és – ebből adódóan – a döntéshozást is, például amikor egy étlap kínálatából választunk.

A zenének három típusát különítjük el aszerint, hogy milyen hatása van a fogyasztók érzelmeire. Az első a zene élvezete, annak érzelmekre kifejtett gerjesztő, generatív hatása. Az egész modell azon a feltételezésen alapul, miszerint a hangulat befolyásolja a magatartást – az általános magatartás ezáltal a fogyasztói magatartást is.

A második típus, amikor a zene olyan tudását aktiválja a vásárlónak, ami vásárlásra ösztönzi. Ezt zenei illeszkedésnek is nevezzük. Erre jó példaként szolgálnak az elhíresült, már sokszor idegesítőnek titulált, fülbemászó reklámdallamok. Nem számít, hogy világnak mennénk az adott reklám zenéjétől, akkor is hatással van ránk, és az adott terméket kapcsolja össze elménk a zenével. Tehát a fülbemászás egyben fejbemászás is, eléri célját és a reklámozott termékre fogunk a zenéből asszociálni. Gondoljunk csak a Family Frost dallamára, amit ha szeretnénk, akkor sem tudnánk mással összetéveszteni. A harmadik fontos típus a zene várakozókra tett hatása, például étteremben vagy sorbanállás közben.

A zene és a szín pszichológiája természetesen össze is kapcsolható egymással: mindkettő hatással van közérzetünkre, lelkiállapotunkra, mindkettő érzelmeket válthat ki.

Ezek alapján kategorizáljuk is őket, szinte anélkül, hogy ennek tudatában lennénk: vidám zene – üdítő színek, szomorú zene – gyászos, lehangoló színek. A zene és a színek kapcsolata tudományosan is bizonyított: a fizikai tulajdonságaikon alapuló egyezések a hullámhossz és az amplitúdó összefüggésében magyarázzák a szín és a zene kapcsolatát.

A kutatás szerint a gyors zenét például sárgás árnyalatokkal, míg a lassabb zenét sötétebb, kékes tónusokkal párosítjuk. Valamint erős a kapcsolat a zenéhez kötött érzelmi asszociációk és a választott színek között is.

A steakhez a legjobban a jazz passzolForrás: pixabay.com

A kísérletben a finn Tampere Egyetem 100 diákja vett részt, ebből végül 88 érvényes válasz alapján összesítették az eredményt. A 19-54 év közötti résztvevők önként választhattak a steak vagy a saláta fotói közül, így külön csoportokban kellett a további kérdésekre választ adniuk. A résztvevők átlagéletkora 23 év volt mindkét csoportban, a saláta-csoportban 30 nő és 13 férfi, a steak-csoportban 33 nő és 12 férfi adott választ.

A színválasztások eredményei alapján egyértelmű minta figyelhető meg: a saláta csoport tagjai közül 18,6% százalék a kivizöldet, 16,3% a sárgát és 11,6% a középkéket választotta, mint leginkább társítható színt. A legkevésbé párosítható szín a kávébarna, a sötétkék és a sárga lett.

A steak csoport tagjainak 26,7%-a gondolta úgy, hogy a bordó a leginkább asszociálható a képpel, míg 13,3% a szilvakék, 11,1% pedig a sárga szín mellett voksolt.

Érdekes módon a csoport 20%-a legkevésbé hozzáillő színként a kávébarnát szavazta meg, míg 17,8%-a a sárgát, 13,3%-a pedig a kivizöldet tartotta a steaktől leginkább idegen árnyalatnak.

A legszembetűnőbb a sárga szín hatása, mivel mindkét csoportban hasonló arányban választották passzoló és ellentmondó színnek is, így megállapíthatjuk, hogy a sárga ellentmondásos érzelmeket kiváltó, de mindenképpen hatáskeltő voltát tükrözik az eredmények.

Következő lépésként, az étel egy étteremben való elfogyasztásához szerintük passzoló zenestílus megnevezésére kérték a résztvevőket. A válaszadók átlagosan 1-4 zenei stílust jelöltek meg, annak ellenére, hogy a feladat 1 konkrét stílus kiemelése volt.

A salátához a harmónia és a békesség érzése társulForrás: pixabay.com

Az egyszerűség kedvéért zenét egy megadott műfajlistából választhattak: blues, dance, ethnic, folk, hip-hop, jazz, iskelma (finn zenei stílus), country, komolyzene, pop, rock, soul, valamint egyéb. A kutatók azért ezeket a zenei stílusokat nevezték meg, mert ezek népszerűek és ismertek a finn lakosság körében. A saláta csoportban a jazz, a pop és a soul, míg a steak csoportban a jazz, a komolyzene és a soul voltak a kiemelkedő műfajok.

Ezt követően egy érzelmet is meg kellett nevezniük, amit véleményük szerint az általuk választott zene váltana ki belőlük az adott étteremben, fogyasztás közben. A steak-csoport tagjai közül a gyengédséget, míg a salátás csoportból a kedvteliséget emelték ki a legtöbben, de még ennél is több szavazat érkezett – azonosan mindkét csoportban –  a harmóniára és a békességre

Eredmények és konklúziók

Összességében a salátások a következő színeket, zenéket és érzelmeket társították elképzelt éttermükhöz: kivizöld; jazz, pop és soul zene; békesség és örömteliség. Amit még megfigyelhetünk az eredményeknél, az a különböző elemek összefüggései. Az elképzelt salátabár válaszai kapcsán, például nehéz nem észrevenni a kivizöld szín, a popzene és az örömteli érzelem összefüggéseit. A kivi színt leggyakrabban az energetikusság jelzővel definiálták az alanyok, a popzenét pedig általában szintén a friss, üde jelzőkkel aposztrofáljuk. Így a friss, könnyű zenét logikusan választották a friss, könnyű fogáshoz.

Az örömteliség pedig azt mutatja, hogy mennyire szoros összefüggésben rögződött ismerteinkben a vitalitás, egészség és az öröm érzése.

A steak csoportban a mérvadó választás a bordó szín, a komolyzene és a gyengédség volt. Az alanyok a komolyzenére a romantika korának zeneszerzőit említették példaként, mint Schubert, Chopin, Mendelssohn és Csajkovszkij; ez magyarázza a gyengédséget is. Az étteremhez leginkább illőnek választott bordó szín korábbi kutatások szerint a luxus és a hatalom szimbóluma a társalmi felfogásban, a steak pedig ételként szintén hasonló státusszimbólum kategóriába esik. A romantikus komolyzene és a luxus kettőse egy steak étterem esetében tehát egyáltalán nem meglepő. A polgárság felemelkedésével és az arisztokrata réteg otthonaikból való kimozdulásával kezdődött az éttermek mint közösségi terek fontos, meghatározó szerepe a közösségi életben.

A 19. század közepén az étteremtulajdonosok zenekarokat kezdtek foglalkoztatni, hogy hangulatot szolgáltassanak a vacsorához, és ez a gyakorlat hamar az elegáns éttermek státuszszimbólumává vált.

Az asszociált érzelmek kategóriában mindkét csoport a békességet emelte ki. Ez megerősíti a korábbi kutatások eredményeit is, amik szerint

az étkezésnél legfontosabbnak tartott érzelemnek, körülménynek a békességet és a nyugalmat tartjuk.

A legkevésbé kívánatos színnek mindkét csoportban a barnát választották; mivel a barnát gyakran hajlamosak vagyunk a földdel, a sárral és a kosszal összefüggésbe hozni (illetve étel esetében a megromlással is), ezért nem csoda, ha étkezés közben nem szívesen látjuk viszont ezt az árnyalatot.

Az egyik megállapítás, ami az adatokból egyértelműen következik, hogy a környezet színárnyalatai és zenéje befolyásoló pszichológiai hatással van az ember érzelmi állapotára és döntéseire.

Az a feltételezés is beigazolódott, hogy egy salátabár vendégei más színekkel és zenével képzelik el étkezésüket, mint egy steakétterem látogatói. Mondhatjuk azt is: nem csak az vagy, amit megeszel, mert abból már az is következik, hogy hol eszel, milyen zenével, milyen színű környezetben.

TOVÁBBI ÉRDEKES CIKKEK, RECEPTEK AZ ORIGO GASZTRO OLDALÁN: