Fehérruhás temetés: így búcsúztatták Paul Bocuse-t a séfek

Vágólapra másolva!
Paul Bocuse egy hete, január 20-án szombat délelőtt Collonges-au-Mont-d'Or-i otthonában halt meg, ugyanabban a szobában, ahol egy hónap híján 92 éve megszületett. A gasztronómia pápájától pénteken délelőtt vettek örök búcsút a lyoni Szent János katedrálisban. A gyászmisén családja mellett sok híres séf is részt vett, hogy kifejezzék utolsó tiszteletüket annak a gasztronómiai zseninek, aki megújította és világhírűvé tette a francia konyhát. A zömében Michelin-csillagos főszakácsok fehér séfruhában vettek részt a gyászmisén.
Vágólapra másolva!

A világ minden tájáról Lyonba utaztak a leghíresebb séfek, hogy tisztelegjen Paul Bocuse előtt január 26-án. A neves gyászolók között ott volt a világ legtöbb Michelin-csillagával, szám szerint 28-cal rendelkező Joël Robuchon, valamint Alain Ducasse, Bocuse spirituális fia is.

Paul Bocuse egész életét Lyonban töltötte, és karrierjét is itt építette fel, a város a szerelme volt:

– mondta 2013-ban a Le Point francia lapnak.

Paul Bocuse temetése
Paul Bocuse temetése
Paul Bocuse temetése
Paul Bocuse temetése
Paul Bocuse temetése
Paul Bocuse temetése

Paul Bocuse 1926. február 11-én született Lyon mellett. 10 éves korában a szüleivel egy fogadóba költözött, ahol 15 évesen beállt a konyhába, és pár évre rá már ki is tanulta a szakácsszakmát. Párizs és Lyon legjobb éttermeiben tanult, dolgozott, majd 1958-ban úgy döntött, hogy átveszi a szülei éttermét Collonges-ban, amely később káprázatos sikert aratott. 1965-ben megkapta harmadik Michelin-csillagát.

Bocuse 1975-ben főzte meg leghíresebb ételét, amikor Valéry Giscard d'Estaing francia köztársasági elnöknek fekete szarvasgombalevest készített, amely Soupe aux truffes noires VGE néven vonult be a gasztrotörténetbe.

Hitvallása nagyon egyszerűen hangzik, ám mögötte évtizedes tapasztalat, kemény munka és mérhetetlen szenvedély állt:

A Le Point-nak régebben adott interjújában Paul Bocuse az utolsó vacsorájáról ezt mondta:

Paul Bocuse testét a szülei, Georges és Irma mellé temették el a Collonges-au-Mont-d'Or-i temető családi sírhelyébe.