Bizarr étkezési szokások a világ körül

Vérivás, Kenya
Vágólapra másolva!
Azok többsége, aki szeret utazni, szívesen kóstolja meg más nemzetek konyháját, alkalmazkodik a helyi szokásokhoz és illemhez. Hiszen, ha már elutazunk egy másik országba, nemcsak a látnivalókban gyönyörködünk, hanem megízleljük a helyi ételeket, és bepillantunk a helyi gasztrokultúrába. Sokaknak azonban már egy poliptól vagy egy kígyótól is felfordul a gyomruk, pedig ez még nem is számít extrémnek. Sőt, sokszor nem is az ételek, inkább a különböző szokások furcsák és elrettentőek.
Vágólapra másolva!

Nyugaton a teheneket elsősorban húsuk és tejük miatt tenyésztik, Afrikában azonban teljesen más szerepük van. Az említett állatok vére nagyon hasznos volt a történelem során, amikor az utazóknak hatalmas pusztaságokat kellett bejárniuk, és nem tudtak vízhez jutni. Kenyában és Masaiban például még mindig követik ezt a hagyományt: vagy összekeverik a vért tejjel, vagy közvetlenül az állatok vénájából isszák.

Vérivás, Kenya Forrás: Exploring Overland

A Thaiföldön, Phuket városában megrendezett Vegetáriánus Fesztivált szintén a különös és bizarr szavakkal lehetne jellemezni. A fesztivál idején a helyiek nem esznek húst, és különböző szent rituálékat tartanak, hogy az év hátralevő részében szerencséjük legyen. Például forró szénen sétálnak, illetve pengéket és éles dolgokat szúrnak az arcukba a spirituális megtisztulás érdekében.

Szintén érdekes, bár kevésbé kiábrándító szokás Thaiföldön, hogy

a villát nem étkezésre használják, hanem csak arra, hogy az ételt átrakják a kanálra.

Emellett azonban még számos furcsaság van, amellyel külföldön találkozhatunk. Vegyük például a böfögést és a szürcsölést. A szüleink gyerekként arra tanítottak, hogy böfögni csúnya dolog, ezért mindig tegyük a szánk elé a kezünket, és társaságban vagy étteremben fogjuk vissza magunkat. Nos, Egyiptomban ez teljesen máshogy működik, hiszen ott az egyik

legmagasztosabb bóknak számít,

ami elhagyhatja egy vendég száját. Ezzel fejezik ki, hogy milyen finom és minőségi volt az étel, amelyet eléjük tettek.

Vegetáriánus Fesztivál, Phuket Forrás: Thavorn Beach Village Resort & Spa

Így van ez a szürcsöléssel is, amelyről szintén megpróbáltak leszoktatni minket gyerekként. Nos, Japánban, aki nem szürcsöl étkezés közben, annak biztosan nem ízlik az étel. Ám nem ez az egyetlen szokás, amely különösnek mondható a szigetországban.

Tilos például ételt átadni evőpálcával, mert a temetési szertartást idézi: a halott csontjait szokták pálcáról pálcára adni a családtagok.

A kínai kultúrában pedig az számít csúnya dolognak, ha mindent elfogyasztunk a tányérról. Ez náluk azt jelenti, hogy a vendéglátó nem szolgált elegendő étellel. Ezért érdemes mindig meghagyni egy kis rizst az étkezés végén, jelezve ezzel, hogy élveztük az ételt.

Dél-Koreában senki nem ehet az asztalnál addig, amíg a legidősebb személy be nem kapta az első falatot. Sőt, az etikett szerint

senki nem tölthet magának

italt, meg kell várnia, míg más megteszi helyette. De mi van akkor, ha az illető már nem bír tovább várni? Egyszerűen megkér valakit, hogy töltse tele a poharát.

Fugu Forrás: Shutterstock

Ki tudja miért, a japánok szeretnek veszélyesen élni, és szívesen fogyasztanak halálos halakat, mint a fugu vagy a különböző gömbhalak. A szakácsok éveken keresztül tanulják, hogyan távolítsák el mérgező részeket.

Ám arra is figyelniük kell, hogy a halban maradjon egy kis toxin, ami enyhén bizsergő érzést vált ki a szájban, ahhoz azonban nem elegendő, hogy megöljön egy embert.

A közel-keleti kultúrákban még az sem mindegy, melyik kezünkkel eszünk. Ételhez csakis a jobb kezünkkel nyúlhatunk, mert ha a ballal tesszük meg, azt a házigazda sértésnek veszi. Chilében pedig az számít bűnnek, ha

kézzel eszik az ember.

Hiába van csirkeszárny vagy -comb az asztalon, annak is csak késsel és villával szabad nekiesni. Ezzel szemben Mexikóban a sznobizmus jele, ha valaki evőeszközzel fogyasztja el a tacót.

Olaszországban a tenger gyümölcsei és a sajt ötvözése kulináris katasztrófának számít,

Tanzániában meg egyenesen illetlen időben megérkezni egy vacsorára; mindenkitől elvárják a 15-30 perc késést.

Ahány kultúra, annyi étkezési szokás, ezért fontos utánajárni a helyi etikettnek, mielőtt külföldre utazunk.