Valóban laktóz- vagy gluténmentesek az annak jelölt termékek?

Az élelmiszerek laktóz- illetve gluténmentességére, vagy csökkentett tartalmára vonatkozó címkézési és összetételi szabályok uniós szinten nem harmonizáltak, ezek a megjelölések ugyanakkor nagyon fontosak az intoleranciában szenvedők számára, ezért a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerek mellett a normál fogyasztásra szánt élelmiszereken is fel lehet tüntetni, hogy mentesek-e. De vajon mit jelentenek pontosan a jelzések, hogyan értelmezzük a mentes és csökkentett jelzőket? És mielőtt a gyártó, forgalmazó ráírja a csomagolásra, hogy egy termék mentes, ellenőrzi-e a hatóság, hogy valóban az?

A diétás trendek és a növekvő ételintoleranciák miatt egyre több terméken tüntetik fel a különböző összetevők és tápanyagok mentességére vonatkozó feliratokat. A tájékoztatásnak meg kell felelnie a feltüntetési szabályoknak, ellenkező esetben a fogyasztó nem fog többlet információt kapni a termék tulajdonságairól, hanem éppen ellenkezőleg, megtévesztő információkkal találkozik az élelmiszerek címkéin – hívják fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakértői.

A mentességre vonatkozóan a tagállamok saját nemzeti intézkedéseket tarthatnak fenn, és ezek nem feltétlenül azonosak; a miénktől eltérő, sőt szigorúbb határértéket is alkalmaz(hat)nak.

0,1 g lehet benne Forrás: Shutterstock

Jelenleg Magyarországon laktózra vonatkozó speciális szabályozás nincs érvényben, azonban itthon általánosan elfogadott, hogy

egy termék laktózmentes, ha legfeljebb 0,1 g/100 g vagy 0,1 g/100 ml laktózt tartalmaz.

Ez a határérték nem új, egy régebbi jogszabályban már szerepelt, és a szakemberek által jóváhagyott értékről van szó.

A mentességre történő figyelemfelhívás önkéntes, tehát az élelmiszert előállító vállalkozás feltüntetheti, de nincs rá kötelezve.

Attól függően, hogy milyen összetevő- illetve tápanyagmentességére vonatkozik a felirat, különböző szabályokat kell betartani. Az Európai Unió rendelete tartalmazza az általános jelölési szabályokat és a tisztességes tájékoztatásra vonatkozó általános szabályt, amely szerint:

az élelmiszer jelölése és az alkalmazott jelölési módszer nem vezetheti félre a fogyasztót az élelmiszer tulajdonságait – jellemzőit, összetételét – illetően, valamint nem állíthatja vagy sugallhatja, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik

– különösen bizonyos összetevők és/vagy tápanyagok jelenlétének, illetve hiányának kifejezett kiemelésével, ha ugyanezekkel a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik. Ez a tisztességtelen piaci előnyhöz való jutást gátolja, hiszen a fogyasztót a feltüntetett felirat vásárlásra ösztönözheti. Például a tej vagy a tejből készített termék csomagolásán fel lehet tüntetni a laktózmentességre utaló jelzőt, de

egy étolajon nem jelölhető az, hogy laktózmentes, hiszen az összes zsiradékra igaz, hogy laktózt nem tartalmaz.

A „tejmentes” állítás akkor tüntethető fel egy élelmiszeren, ha az egyébként szokásos módon tejjel készül, viszont az adott élelmiszer előállításához tejet nem használtak fel.

A tejmentes felirat nem minden esetben azonos a laktózmentes, illetve a tejfehérjementes állítással.

Lehet úgy laktózmentes a termék, hogy egyébként tejfehérjét tartalmaz – például laktózmentes sajtot, tejszínt vagy vajat.

Nem mind mentes, ami annak látszik Forrás: Shutterstock

Gluténmentes termékek esetén szintén a gyártó önkéntes választása, hogy jelöli-e a terméken vagy sem, hogy azt intoleranciában szenvedők fogyaszthatják-e.

A „gluténmentes” felirat csak abban az esetben használható, ha az élelmiszer legfeljebb 20 mg/kg glutént tartalmaz.

A „nagyon alacsony gluténtartalmú” kijelentést pedig csak akkor lehet ráírni a csomagolásra, ha a termék legfeljebb 100 mg/kg glutént tartalmaz, és legalább egy búzából, rozsból, árpából, zabból, vagy ezek keresztezett változataiból származó összetevőből áll, illetve olyan összetevőt tartalmaz, amelyet különleges eljárással úgy állítottak elő, hogy a gluténtartalmat csökkentsék.

A természetes módon gluténmentes termékek esetében is fel lehet tüntetni a gluténmentességet, de a jelölés itt sem tévesztheti meg a fogyasztókat,

azt sugallva, hogy az adott élelmiszer különleges tulajdonságokkal rendelkezik, ha a szóban forgó tulajdonságokkal valójában minden hasonló élelmiszer rendelkezik.

Azt fontos tudni, hogy

a természetéből adódóan glutént nem tartalmazó lisztek – például rizsliszt vagy kukoricaliszt – nem feltétlen gluténmentesek,

hiszen vannak olyan malmok, amelyek a glutén teljes kizárásával végzik tevékenységüket, és olyanok is bőven akadnak, amelyek nem. Így itt is érvényes az a szabály, hogy csak

akkor tüntethető fel a „gluténmentes” jelző, ha a rizsliszt vagy a kukoricaliszt gluténtartalma 20 mg/kg alatti,

és amennyiben az alapanyag tárolás, szállítás és a malmi technológia megfelelőnek bizonyul a keresztszennyeződések elkerülése tekintetében.

Az élelmiszerek jelölését a forgalomba hozatal előtt nem kell engedélyeztetni az élelmiszert ellenőrző hatósággal, azonban a forgalomba hozott élelmiszerek jelölését az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság rendszeresen ellenőrzi szúrópróbaszerűen, vagy gyanú – például közérdekű bejelentés – alapján.