Lerántjuk a leplet az E-számokról

Vágólapra másolva!
Számtalan városi legenda kering az adalékanyagokról, így nem csoda, hogy gyanakodva nézzük a csomagoláson felsorolt, sokszor komplikáltnak tűnő megjelöléseket. Itt az ideje, hogy félretegyük a tévhiteket: az Okos címke most lerántja a leplet az E-számokról.
Vágólapra másolva!

Csak amiatt, mert mesterséges adalékanyagot is tartalmaz a termék, nem lesz kockázatos a fogyasztása: az azonos szerkezetű anyagok hatása megegyezik,

függetlenül attól, hogy szintetikus vagy természetes eredetűek.

Vásárlás során tudatosan tanulmányozzuk a címkén szereplő feliratokat, de sokszor nem is tudjuk, mit látunk. Például, ha a közismert C-vitamin helyett E-300-at látunk a csomagoláson, rögtön megijedünk, pedig a kettő pontosan ugyanaz.

Forrás: Okoscímke.hu

Bár az élelmiszercímkéken felsorolt, sokszor bonyolultan és ijesztően hangzó elnevezések és E-számok a mesterségesség hatását kelthetik, valójában ezeknek egy része természetes módon az emberi szervezetben is jelen van.

A tejsav (E-270) például az izmokban található meg, a sósav (E-507) a gyomorban fordul elő, a glicerin (E-422) a zsírszövetekben, a propionsav (E-280) pedig az izzadságban is fellelhető.

E-101 (riboflavin), E-163 (antocián), E-330 (citromsav), E-375 (nikotinsav), E-920 (L-cisztein) – bár elsőre legtöbben azt feltételeznénk, hogy ezek a gumicukor vagy a tartós kenyér összetevői, valójában az almáé.

Az E-számok nevében az „E" betű az EU-ban engedélyezett biztonságos adalékanyagokat jelöli. Ezek egy része a természetben is megtalálható, például a gyümölcsökben és a zöldségekben.

Bár valóban igaz, hogy az élelmiszer-adalékanyagok kapcsán van tudományosan megállapított megengedhető napi beviteli érték (ADI),

ezt azonban egyáltalán nem könnyű meghaladni, sőt!

Ez jól megfigyelhető a leggyakrabban használt ízesítők, az édesítőszerek esetében: például összesen 6 liter aszpartámmal édesített üdítőitalt kellene naponta meginni ahhoz, hogy túllépjük ezt a beviteli értéket.