Indul a spárgaszezon! Így válasszuk ki a legfrissebbet

spárga
Vágólapra másolva!
A spárga, más néven aszparágusz, népi nevén pedig csirág, Nyugat-Európában egy közkedvelt alapanyag. Nem véletlen, hiszen elkészítése sokoldalú, egészségügyi hatásai pedig népszerűek. Ám hiába számít Magyarország spárgatermelő hatalomnak, fogyasztása itthon háttérbe szorul. Pedig a következő kedvező élettani hatások miatt érdemes lenne beépíteni az étrendbe.
Vágólapra másolva!

A spárga Európában és Ázsiában őshonos, vad változatát már az ókori egyiptomiak, a görögök és a rómaiak is fogyasztották.

Krisztus előtt 5000 körül a Kínai Birodalomban pedig gyógynövényként használták:

a hurutos megbetegedéseket és fekélyeket gyógyították vele. Érdekessége, hogy bár Homérosz nevezte el, ételként először a rómaiak fogyasztották.

Noha a spárga manapság sem a legolcsóbb zöldség, elterjedését követően csak a vagyonosok, a főurak engedhették meg maguknak a fogyasztását, mert annyira drága volt. Ezért nevezték el a királyok ételének.

Évelő növény, amelynek szezonja körülbelül április végétől júniusig tart. A friss hajtását, az úgynevezett spárgasípot fogyasztjuk. Mivel nagy a víztartalma, gyorsan megfonnyad, ezért érdemes minél hamarabb elfogyasztani. Amennyiben nem akarjuk azonnal felhasználni, csavarjuk vizes ruhába, és tegyük a hűtőbe egy-két napra – ne tovább!

A spárga nem hizlal, és tele van energiával Forrás: Shutterstock

Miért együnk spárgát?

Nem hizlal, és tele van energiával. Ez már önmagában is elég ok a fogyasztására. Emellett vízhajtó, tisztító és vérnyomáscsökkentő, tápanyagokban rendkívül gazdag: sok kálium, kalcium, vas, magnézium, folsav, A-, B1-, B2-, C- és E-vitamin található meg benne.

A benne lévő aszparaginsav hozzájárul az idegrendszer egészséges működéséhez.

K-vitamin-tartalma javítja a csontok egészségét, és véralvadásgátló hatású. Továbbá jelentős mennyiségű inzulint tartalmaz, amely a vastagbélben a jó baktériumok tápláléka, segíti a tápanyagok felszívódását, és csökkenti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.

Nemcsak azért jó választás, mert alacsony a zsír- és kalóriatartalma, hanem azért is, mert sok oldható és oldhatatlan rost van benne. Ezek segítik az emésztést, fokozzák a teltségérzetet, és két étkezés között kevésbé érezzük magunkat farkaséhesnek.

Sőt, azt mondják, hogy a spárga a másnaposság ellen is kiváló. Folsav- és B-vitamin-tartalma pedig segít leküzdeni az ingerlékenységet és a stresszt. A benne lévő triptofán hozzájárul a jobb hangulathoz.

Az egészséges spárga nem repedezett, nincsenek rajta elszíneződések Forrás: Drtimothymoore

Hogyan válasszuk ki a legjobb sípot?

A minőségi spárgasíp kemény, egységes színe van, a felülete fényes, a szára nem fás. Vásárlás előtt nyomkodjuk meg a végét; ha sárgás lé jön ki belőle, akkor nyugodt szívvel megvehetjük. Figyeljük meg a hajtást is: legyen szorosan zárt.

Az egészséges spárga továbbá nem repedezett, nincsenek rajta elszíneződések.

Mivel hamar megfonnyad, tartósíthatatlan, ráadásul szezonon kívül termeszthetetlen, így biztosak lehetünk benne, hogy csakis friss zöldség kerül az asztalunkra. Főleg, ha a boltban a fent leírt módon még az egészségéről is meggyőződünk.

A színe a kapott fénymennyiségtől és a betakarítás idejétől függ Forrás: Shutterstock

Mi a különbség a színek között?

Létezik fehér, zöld és lila spárga. A színe a kapott fénymennyiségtől és a betakarítás idejétől függ. A fehér lágyabb, zsengébb, mivel a föld alatt nő, és nem éri nap, nincs benne klorofil, ami a zöld színt adja.

Íze aromás, ám ez tartalmazza a legkevesebb vitamint.

Érdemes megpucolni az egész szárat, különben keserű íze miatt meglehetősen rossz tapasztalatokra számíthatunk. A szakemberek egy része a zöld spárgáról is ezt mondja, míg mások szerint azt felesleges meghámozni. Nos, ízlés dolga, kire hallgatunk.

Amit azonban mindenképp meg kell tennünk: jól meg kell tisztítani a zöldséget, és a szárak végét se felejtsük el levágni – körülbelül 2-3 centimétert.

A zöld egyébként teljesen a föld felett nő, bőséges vitaminokban és ásványi anyagokban – különösen C-vitaminban gazdag. Ennek van a legerőteljesebb, legaromásabb íze. A lila spárga azonban egészen ritka, csak a csúcsai bújnak ki a földből. Sokkal aromásabb, mint a fehér, ám nem annyira, mint a zöld, viszont több cukrot és kevesebb rostot tartalmaz.

A spárgacsúcs a zöldség legzsengébb része Forrás: Ács Bori

Így főzzünk spárgát!

A zöldet körülbelül 5 perc alatt lehet készre főzni forrásban lévő, cukros-sós vízben, a fehéret pedig 8-10 perc alatt. Arra figyeljünk, hogy a csúcs a legzsengébb része, ezért nem kell annyi ideig főnie, mint a szárának.

A legjobb, ha összecsomózzuk, és úgy állítjuk bele a vízbe, hogy a csúcsok kilógnak a vízből.

Emellett megpárolhatjuk vajon, vagy akár meg is grillezhetjük. Sőt, készíthetünk belőle levest, előételt mártással, köretet vagy akár salátát is. Nyersen pedig lehet belőle smoothie az ebéd vagy a vacsora mellé.