Mi a különbség a természetes és a hozzáadott cukor között?

2019.11.19. 13:16

Rengeteg tévhit kering az interneten a természetes és a hozzáadott cukrokkal kapcsolatban. Mi a különbség közöttük? Hogyan találjuk meg őket a címkén? Miért veszélyesek? Azok egyáltalán? Van bármi különbség a különböző cukorfajták, mint a barna cukor, a nádcukor stb. között? Ezekre a kérdésekre adta meg a választ Tóth Boglárka biológus, táplálkozási tanácsadó és Bodywakes egészségmentor.

A természetben előforduló cukroknak a nevükben is benne van, hogy „természetes formában" vannak jelen különböző élelmiszerekben

– kezdi Tóth Boglárka, biológus, táplálkozási tanácsadó és Bodywakes egészségmentor.

„Vannak az úgynevezett egyszerű cukrok, amelyek csak egy cukoregységből állnak, például szőlőcukor (glükóz), gyümölcscukor (fruktóz), és vannak összetett cukrok, mint például a répacukor (glükóz+fruktóz), tejcukor (glükóz+galaktóz), malátacukor (glükóz+glükóz), amelyek két vagy több cukoregységből állnak.

A hozzáadott cukor mindig plusz cukor hozzáadását jelenti az ételekhez, elsősorban finomított formában, ami növeli az édes ízt, a kalóriát és terheli a hasnyálmirigyet."

Tóth Boglárka biológus, táplálkozási tanácsadó és Bodywakes egészségmentorForrás: Tóth Boglárka

Természetes vagy hozzáadott?

Sok vita kering az interneten arról, mi a különbség a természetes és a hozzáadott cukor között. Valójában a válasz mindkettő nevében benne van, hiszen az előbbi fajták

természetesen fordulnak elő a különböző alapanyagokban, zöldségekben, gyümölcsökben.

Persze ez valamivel „jobb", mint a hozzáadott fajták, de ezt sem szabad túlzásba vinni, hiszen ugyanúgy megemelik a vércukorszintet.

Mivel a glükóz és a fruktóz olyan a tápanyagok, amelyek hatnak a testre, ezért fontos figyelembe venni, hogy ezekből mennyit viszünk be a szervezetünkbe

– mondja a szakember.

„A fruktóz például természetes (gyümölcs-) cukor, ám mégsem veszélytelen, ugyanis kémiailag reaktív. Ez azt jelenti, hogy nagyon gyorsan reakcióba tud lépni a fehérjékkel, és együtt úgynevezett „előrehaladott glikációs végterméket" (AGE) képeznek, amely rontja a normális fehérjefunkciókat.

A finomított cukrok nem mondhatók egészségesnekForrás: Shutterstock

Ráadásul az AGE-k összekapcsolódnak a kollagénnel (a kollagén fontos építőeleme a testnek) és lebontják azt. Tehát ha valaki túl sok fruktózt visz be, az akár bélfalkárosodást is tud magának okozni, hiszen a bél is kollagén peptidből épül fel.

Az AGE tehát kivonja a kollagént a szervezetből, emiatt merev ízületeket eredményez, segíti a bőr öregedését, károsítja a DNS-t,

felgyorsítják az öregedést, merevvé teszi az érfalakat, magas vérnyomást és vesebetegséget okozhat. Ha valaki túl sok fruktózt fogyaszt, akkor a vérképében a húgysavszint is megemelkedhet.

Biztonsággal fogyasztható napi mennyisége: Max 25g / nap -> 100 kcal -> 3-5 egység/nap."

Mit okoz a testben a cukor?

„A finomított szénhidrátok fogyasztása nem véletlenül nem javasolt senkinek sem, hiszen magas a glikémiás indexük (vércukoremelő képességük), ami a cukor gyors felszívódásával jár. A nagy mennyiségű cukor túlstimulálja a hasnyálmirigy működését, így ugrásszerűen megnő az inzulin, amely kivonja a vérből a cukrot, hogy elszállíthassa a sejtekhez.

Azon túlmenően, hogy a hirtelen megemelkedett vércukorszint leterheli a hasnyálmirigyet és inzulintöbbletet okoz, a szervezet nem képes hirtelen felhasználni ezt a nagy mennyiségű energiát (csak fizikai aktivitás esetén), így kénytelen lesz elraktározni. Vagyis gyarapodnak a zsírpárnák.

Mikor az inzulin kivonja a cukrot a vérből, a vércukorszint leesik, elveszítjük a kapott energialöketet, amelynek következménye fáradtság, esetleg szédülés lesz. Az alacsony vércukorszint éhségérzetet okoz, amely hatására még több szénhidrátot kíván a szervezet.

A finomított cukrok tehát nem mondhatók egészségesnek,

ezen felül nagy mennyiségben visszafogják jó néhány létfontosságú baktérium szaporodását, gátolják a fehérjék, a kalcium és sok más ásványi anyag felszívódását."

Manapság már számos cukorfajta van a piacon a jól ismert barna vagy nádcukortól kezdve a kókuszcukorigForrás: Shutterstock

Mi a különbség a finomított és a finomítatlan cukor között?

Finomított cukrok, olyan szénhidrátforrások, amelyek nem természetes formában, hanem feldolgozáson keresztül esve kerülnek az asztalunkra. Mivel minden cukrot valamilyen eljárással vonnak ki, az automatikusan finomított lesz

– magyarázza Tóth Boglárka.

Mi a különbség a különböző cukrok között?

Manapság már számos cukorfajta van a piacon a jól ismert barna vagy nádcukortól kezdve a kókuszcukorig. Nem csoda, hogy felmerül a kérdés: mi a különbség közöttük? A szakember szerint a barna és a fehér cukor szinte semmiben nem különbözik, mert a barna változat nem több,

mint a finomított fehér, melasszal dúsítva a szín és az íz érdekében.

A nádcukor pedig nem cukorrépából, hanem nádból van kivonva, ezáltal kicsit alacsonyabb a glikémiás terhelése. A kókuszvirágcukornak nem mindegy, hogy a virágjából vagy a kérgéből nyerik ki a cukrot. Általában a fa kérgéből szokták, mert olcsóbb, de rosszabb is.

Emellett ugyanúgy cukor és ugyanúgy terheli a hasnyálmirigyet.

A méz, a juharszirup és társaik „természetesebb cukorforrások" ugyan, ám szintén magas a cukortartalmuk, így nem javasolt a gyakori fogyasztásuk.

Cukor vagy édesítőszer?Forrás: Shutterstock

Az örök kérdés: cukor vagy édesítőszer?

„A mesterséges édesítők szintetikusan előállított édes anyagok, a természetben ilyen formában nem fordulnak elő. Rosszabbak, mint a cukrok, mivel az édes íz miatt ugyanúgy megindul az inzulintermelés, csak éppen nincs cukor, hogy kifejtse a hatását. Ezért még jobban leviszi a vércukorszintet, ami éhséget idéz elő.

Ez az oka annak, hogy a light üdítők fogyasztása után folyamatosan enni akarunk.

Hizlaló hatásukat egy 80.000 nőn végzett, nagyszabású amerikai felmérés bizonyította. Arra az eredményre jutottak, hogy az édesítőszer-használóknál átlagban nagyobb mértékű volt a súlygyarapodás, mint a cukrot fogyasztóknál. Ezt a szerek étvágynövelő hatásával magyarázzák.

Az édesítőszereket disznók takarmányaiban is alkalmazzák, például az étvágynövelési céllal.

Összességében elmondható, hogy sokuk rákkeltő és bizonyos országokban ki is vonták egy-két fajtáját a forgalomból. A Magyarországon leggyakrabban használt mesterséges édesítők: Aceszulfám E950, Aszpartam E951, Ciklamát E952, Szacharin E954, Szukralóz E955.

A mesterséges édesítők helyett a természetes édesítőket használjuk. Ezek biztonságos alternatívák, amelyek nem váltanak ki inzulinválaszt, nem viszik le a vércukorszintet, nem okoznak függőséget és kalóriamentesek. Természetes édesítők: stevia, eritrit és xilit."

A címkén hogyan találjuk meg a hozzáadott cukrokat?

„A hagyományos „cukor" kifejezést egyre kevésbé használják, inkább a GLÜKÓZ-szőlőcukor, FRUKTÓZ -gyümölcscukor, SZAHARÓZ-répacukor, LAKTÓZ-tejcukor, MALTÓZ- malátacukor kifejezések a leggyakoribbak."

TOVÁBBI ÉRDEKES CIKKEK, RECEPTEK AZ ORIGO GASZTROROVATÁBAN: