Maradj otthon, ez most a legfontosabb tanács mindenkinek. Sok más elfoglaltság mellett a folyamatos otthoni létet azzal is hasznossá lehet tenni, hogyha sütögetünk - például süteményeket. A Magyar Konyha áprilisi száma Süteménykönyv melléklettel jelent meg. Innen vettük az indusfánk receptjét.

Érdekes recept a Süteményeskönyvből az indusfánk.

Megjelent a Magyar Konyha áprilisi száma Süteménykönyv melléklettel.Forrás: Magyar Konyha

A titokzatos indiáner

A Legenda szerint az indiánert Pálffy Ferdinánd gróf „találta fel", aki a 19. század elején a bécsi Theater an der Wien intendánsa volt. Érdekelték a színházi újdonságok, így értesült arról, hogy egy indián artista járja Európa metropoliszait és mindenütt meghódítja a közönséget csodás mutatványaival. Sikerült is a művészt néhány napi bécsi vendégszereplésre leszerződtetnie. Ennek örömére a gróf magához rendelte szakácsát és meghagyta neki, hogy az első előadás estéjére találjon ki valami olyan édességet, amelynek a színe hasonlít az indián művész arcbőréhez. Ekkor eszelte ki a szakács az indián fánkot. A tejszínnel töltött, csokoládémázzal bevont öklömnyi piskótagolyó annyira ízlett a publikumnak, hogy másnap egész Bécs a cukrászdákat rohamozta és az „indiáner" nevű újdonságot követelte.
Az eset sokak szerint 1810-ben történt, mások 1834-re teszik a dátumot. Amit biztosan tudni lehet, az a következő. A Theater an der Wien (és két másik udvari színház) irányítását 1807-ben vette át a Gesellschaft der Kavaliere. A főúri konzorcium tagja volt (Pálffy mellett) többek közt Esterházy Miklós és Schwarzenberg herceg, Zichy István és Lodron gróf, valamint a Haydn- és Beethoven-rajongásáról közismert Lobkowitz herceg is. A színházi évkönyvek tanúsága szerint 1811 februárjától váltakozva hol Lobkowitz herceg, hol Pálffy gróf töltötte be az udvari direktor tisztséget egészen 1826-ig. A süteménynek ekkor kellett keletkeznie.
Titokzatos maga a név is. A magyar források azt állítják, hogy a művész indián volt. Apacs törzsfőnök, mint Geronimo. Esetleg mesterlövész. Amerikai artista. De hát miért szerepeltek volna a bécsi zenés színházban indiánok? Valószínűbb, hogy az indiáner névadója nem indián, hanem indiai volt. Az 1810-es évek elején ellepték Bécs utcáit a hindu mutatványosok, kardnyelők és kötéltáncosok, akik indianernek nevezték magukat, hiszen németül az „indianer" hindut jelent. Kolumbusz Kristóf is csak azért nevezte Amerika őslakóit indiánoknak, mert azt hitte, hogy India keleti partjait fedezte fel. Az Indianerkrapfen tehát nem indiánert jelent, hanem indusfánkot.

indusfánkForrás: Magyar Konyha

Indusfánk

Auguszt Olga receptje

Hozzávalók a tésztához:
80 g liszt
40 g cukor
120 g tojásfehérje (4 db)
60 g tojássárgája (3 db)
csipetnyi só
100 g baracklekvár

Hozzávalók a bevonathoz:
200 g olvasztott étcsokoládé
1 ek olaj

Hozzávalók a töltelékhez:
500 g tejszínhab
30 g porcukor
1/2 csomag vaníliás cukor

Elkészítése:
1. 20 g cukrot fél evőkanál vízzel és 3 tojássárgájával habosra keverünk. A 4 tojásfehérjét a maradék cukorral habbá verjük, óvatosan összeforgatjuk a sárgájahabbal, majd a finomlisztet lazán belekeverjük. Sütőpapírral bélelt tepsibe nyomózsákból dió nagyságú halmokat nyomunk. A fánkokat 170 °C-on 10-12 percig sütjük, hagyjuk kihűlni. A félgömbök közepét egy teáskanállal kiemeljük. Két félgömböt összeillesztünk, és meleg baracklekvárral bekenjük. Hagyjuk száradni. A lekvár a titok – ezt már kevesen csinálják így, mert igen munkás, de sokkal finomabb, mint ha kihagynánk ezt a lépést.
2. Az így kapott kis labdákat kimártjuk az olvasztott csokoládé és az olaj keverékében, vagy csokoládés fondant-ban.
3. Ha megszilárdult a máz, a fánk kalapját levágjuk. A töltelékhez összekeverünk fél liter tejszínhabot 30 g porcukorral és fél csomag vaníliás cukorral. A habtöltést a tálalás előtt végezzük!