Mi történik a testünkkel, ha nem iszunk elég tiszta vizet?

2020.07.03. 17:34

A víz nélkülözhetetlen az élethez. Az emberi test egyik legfontosabb alkotóeleme. Számos funkcióval rendelkezik, idetartozik többek között a testhőmérséklet és a vérnyomás szabályozása, tápanyagok és vegyületek vérben történő szállítása, salakanyagok ürítése, az emésztőrendszer, az agy, az ízületek működésének támogatása, a bőr megfelelő állapotának biztosítása. 

A felnőtt férfiak testtömegének kb. 60%-a folyadék, míg nőknél ez 50–55% (az átlagosan magasabb testzsírszázalék miatt), míg újszülöttek esetében legfeljebb 75%. Szervezetünk működése akkor kiegyensúlyozott,

ha a bejutó (folyadékfelvétel) és termelődő, valamint az onnan eltávozó víz (folyadékleadás) mennyisége egyensúlyban van.

Már 1-2%-os folyadékvesztés esetén is csökken mind a fizikai, mind a szellemi teljesítőképesség, megjelennek az első tünetek: fejfájás, koncentrálóképesség csökkenése, fáradtság, szomjúság.

A 10% feletti folyadékvesztés akár halálos is lehet. A folyadék leadása vizelettel, széklettel, izzadással és légzéssel történik, amelyet folyamatosan pótolnunk kell. A napi folyadékszükséglet 70-80%-át az italok, 20-30%-át nagy folyadéktartalmú ételek biztosítják.

A 10% feletti folyadékvesztés akár halálos is lehetForrás: Pexels

A megfelelő hidratáció szerepe a szervezetünk különböző folyamataiban

Az agy működése

Ideális folyadékbevitel esetén az agysejteknek jobb az ellátása friss, oxigéndús vérrel, és így az agy megfelelően tud működni.

Enyhe kiszáradás (1–2%-os) csökkenti a koncentrációs képességet.

2%-nál nagyobb veszteség befolyásolhatja az agy feldolgozási képességeit, és ronthatja a rövid távú memóriát.

Az emésztés

A megfelelő hidratáció fontos szerepet játszik az élelmiszerek emésztésében és a tápanyagok emésztőrendszerből történő felszívódásában. Víz szükséges az emésztőenzimek megfelelő termelődéséhez is. Az elégtelen hidratáció rontja az emésztőrendszer működését, puffadáshoz, székrekedéshez vezet.

A szív működése

A vízháztartás egyensúlyának megtartása elengedhetetlen ahhoz, hogy a vérnyomást egészséges tartományban tartsuk.

A kiszáradás csökkenti a szív teljesítményét, ami a pulzusszám növekedéséhez és a vérnyomás csökkenéséhez vezethet.

A keringési rendszer folyamatos oxigénellátást biztosít az agy, az izmok és az összes többi szövet számára.

A vesék működése

A kellő folyadékbevitel elengedhetetlen a vesék megfelelő működéséhez, a káros anyagok kiválasztásához és eltávolításához, ezen kívül a vesekőbetegség megelőzésében is fontos szerepe van.

Izmok és ízületek

Az izmok 70-75%-a víz. Az ízületek „kenőanyagaként" is szolgál a víz, az ízületi folyadék révén.

Ajánlott folyadékbevitel

Az általános folyadékbeviteli ajánlásokat korcsoportokra és nemre lebontva adják meg. A pontos folyadékszükségletet azonban egyénenként kell meghatározni, hiszen rengeteg plusz tényező függvénye, mint például a testtömeg, egészségi állapot, környezeti feltételek, fizikai aktivitás.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) ajánlása alapján mérsékelt aktivitás és a külső hőmérséklet mellett a felnőtt nők folyadékszükséglete 2 l/nap, a felnőtt férfiaké pedig 2,5 l/nap.

Ez a mennyiség magában foglalja az összes italból és ételből bevitt vízmennyiséget. Az EFSA külön ajánlást tesz életkoronként a gyermekek, serdülők esetében, illetve terhes és szoptató nők számára. A terhesség ideje alatt naponta extra 300 ml-t, szoptatás esetén plusz 700 ml-t javasolnak.

A felnőtteknek szóló OKOSTÁNYÉR® ajánlásai alapján napi 8 pohár (1 pohár=2-2,5 dl) folyadék elfogyasztása javasolt. A 6-17 éveseknek szóló OKOSTÁNYÉR® szintén 8 pohárban határozza meg az ajánlott mennyiséget, de a pohár mérete 1,5-3 dl. Az OKOSTÁNYÉR® önálló honlapján keresztül a szülők egy energiaigény kalkulátor és élelmiszer adagolási útmutató segítségével meg tudják határozni gyermekük pontosabb szükségletét.

Növelhetjük a folyadékbevitelt a víz ízesítésével például citromlével, mentalevéllel, citromfűvel, készíthetünk cukor, méz nélkül natúr gyümölcsteátForrás: Shutterstock

A 8 pohárnyi folyadékból legalább 5 pohárnyinak ivóvíznek (csapvíz, ásványvíz) kell lennie. Ez alkalmas leginkább a folyadék nagyobb mennyiségű pótlására, hiszen energiamentes, könnyen hozzáférhető és legjobban oltja a szomjat.

Növelhetjük a folyadékbevitelt a víz ízesítésével például citromlével, mentalevéllel, citromfűvel, készíthetünk cukor, méz nélkül natúr gyümölcsteát.

Gyümölcs- és zöldséglevek, cukortartalmú teák, üdítőitalok, turmixok, tejes italok (pl. kakaó, tejeskávé) csak a folyadékbevitel színesítésére, alkalmanként, kis mennyiségben fogyaszthatóak.

Edzés során, lázas állapotban, hányás, hasmenés esetén, illetve nagy melegben növekszik a folyadékszükséglet, ilyen esetekben különösen oda kell figyelni a nagyobb mennyiségű folyadékfogyasztásra, illetve az ásványi anyagok pótlására is. E mellett ügyeljünk a csecsemők,

gyermekek és idősek megfelelő ivására is, akik hajlamosabbak a kiszáradásra.

Napi folyadékbevitelünk nagy részének biztosítására legalkalmasabb tehát a csapvíz és az ásványvíz. Ebben a hírlevélben ismerkedjünk meg részletesebben az ásványvizekkel.

Hazánk ásványvízkészlete

Hazánk Európa egyik leggazdagabb ásványvíz-lelőhellyel rendelkező országa, nagy földalatti vízkészlettel, amely rendkívül gazdag ásvány- és gyógyvizekben. A Kárpát-medence különleges adottsága, hogy a földkéreg üledékes kőzettömegét és az abba zárt vízkészletet a hő nagyobb mértékben járja át,

mint a Föld egyéb területein, ennek következtében sok a hévízlelőhely, és az ásványvizek viszonylag sok ásványi anyagot tartalmaznak.

Az ásványvizek nemcsak a folyadékpótlást szolgálják, de fontos ásványianyag-források is. Többek között találhatók bennük: kalcium, magnézium, kálium, vas, nátrium, fluor, klór, cink, foszfor, jód és szilícium.

Természetes ásványvíz fogalma

Az ásványvíz természetes állapotában emberi fogyasztásra szánt, hivatalosan elismert víz, amely védett, felszín alatti vízadó rétegből - egy vagy több természetes vagy mesterségesen feltárt forrásból vagy kútból - származik. Eredendően szennyeződésmentes, ásványianyag- és nyomelem-tartalma, valamint egyéb összetevőinek következtében

egészségügyi szempontból előnyös tulajdonságokkal rendelkezik, és egyértelműen megkülönböztethető az ivóvíztől.

A természetes ásványvíz összetétele és hőmérséklete közel állandó, vagy a természetes ingadozás határain belül van, bizonyos összetevőinek mennyisége palackozáskor nem haladja meg a meghatározott határértékeket, és a rendeletben szabályozott szigorú mikrobiológiai követelményeknek megfelel.

A természetes ásványvízbe eredeténél fogva nem kerülhet környezeti szennyező anyagForrás: Pexels

A természetes ásványvízbe eredeténél fogva nem kerülhet környezeti szennyező anyag, mert a vizet adó képződmény (a vízadó réteg) védett a felszíni szennyeződésekkel szemben. Az ásványvizet csak a vízkivételi hely környezetében szabad palackozni,

egybefüggő zárt rendszerben, azaz tartályban történő szállítása nem megengedett.

Kizárólag rendeletben szabályozott kezelési eljárásoknak vethető alá, amelyek nem változtathatják meg a víz jellegzetes tulajdonságait, meghatározó összetevőit. Tilos bármilyen fertőtlenítési kezelés alkalmazása.

Összetétele állandó és ismert, a természetesen előforduló összetevők mennyisége szigorú határértékeknek felelnek meg.

Csak szén-dioxid adható hozzá meghatározott módszerekkel, melyet a legtöbb ásványvíz természetes állapotában is tartalmazza. Különbséget tenni az ásványvizek között ásványianyag-tartalmuk, összetételük, ennek következtében ízük, karakterük alapján lehet.

Kalciumtartalmú ásványvizek (> 150 mg/l)

Kalcium szükséges a normál csontozat és fogazat fenntartásához, de szerepe van az izomműködésben, véralvadásban, részt vesz az ingerület-átvitelben, különböző membránok épségének fenntartásában,

egyes enzimek (pl. emésztőenzimek) működésében.

A legújabb kutatások eredményei alapján az ásványvizekben megtalálható kalcium jó biológiai hasznosulású, ezért a nagy (min. 150 mg/liter) kalciumtartalmú ásványvizek rendszeres fogyasztása szintén hozzájárul a napi kalciumszükséglet fedezéséhez.

Az egészséges felnőtt lakosság számára az OKOSTÁNYÉR® ajánlása alapján napi fél liter tej vagy ennek megfelelő tejtermék elfogyasztása javasolt, mely jól hasznosuló formában biztosítja a napi kalciumigény nagy részét.

További források lehetnek még például a száraz hüvelyesek, bizonyos zöldségek (például a brokkoli és kelkáposzta), olajos magvak.

A különböző források energiatartalmát is érdemes figyelembe venni az étrendbe illesztéskor. A sovány tejtermékek, zöldségek alacsonyabb energiatartalommal rendelkeznek, az ásványvizek energiamentesek.

A normális csonttömeg kifejlődéséhez, valamint megőrzéséhez mindenkinek figyelnie kell az elegendő kalciumbevitelre, de a serdülőknek, időseknek, várandósoknak és szoptató édesanyáknak kifejezetten,

hiszen ezen csoportoknak nagyobb a kalciumszükséglete.

Példák magas kalciumtartalmú ásványvizekre: Theodora Kékkúti, Balfi Classic, Visegrádi

A természetes ásványvizek jó választást jelentenek a mindennapi folyadékszükséglet kielégítéséreForrás: Shutterstock

Magnéziumtartalmú ásványvizek (> 50 mg/l)

Az elegendő magnéziumbevitel hozzájárul az idegrendszer és az izmok megfelelő működéséhez. A magnézium részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban, az egészséges csontozat és fogazat fenntartásában.

Új vizsgálatok eredményei alapján a magnézium felszívódása, hasznosulása jó hatásfokú az ásványvizekből.

A magas magnéziumtartalmú ásványvizek fogyasztása hasznos lehet menstruációs problémák (pl. premenstruációs szindróma) enyhítésében, változókor utáni csontritkulás megelőzésében. Egy metaanalízis eredményei azt mutatják, hogy az európai népességben (különösen a skandináv lakosságban)

az ivóvíz magas magnéziumszintje csökkentheti a szívkoszorúérbetegség halálozásának kockázatát.

Egy 34 vizsgálat eredményeit összegző metaanalízisben a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a magnézium pótlásának vérnyomáscsökkentő szerepe van.

Jó magnéziumforrásaink például: teljes értékű/teljes kiőrlésű gabonák, olajos magvak, hüvelyesek, zöldségek (pl. cékla, zöldborsó, paraj). Példák magas magnéziumtartalmú ásványvizekre: Magnesia, Theodora Kékkúti, Visegrádi

Ásványvizek nátriumtartalma

A magyar lakosság az ajánlott nátriumbevitel több mint 2,5-szeresét fogyasztja a 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP) eredményei alapján. Bár a 2009- es adatokhoz képest bizonyos mértékű csökkenés tapasztalható.

Napi nátriumbevitelünk nagy része konyhasóból származik (2 gramm nátrium 5 gramm konyhasónak (NaCl) felel meg).

A túlzott nátriumfogyasztás (> 2 gramm) és a nem megfelelő káliumbevitel (kevesebb mint 3,5 gramm/nap) a magas vérnyomásbetegség kialakulásának rizikófaktora, a magas vérnyomás pedig az agyvérzés és a szív-érrendszeri betegségek kockázati tényezője. Ezért nagyon fontos a sóbevitel mérséklése, különös tekintettel azoknál, akiknél már fennáll valamilyen szívérrendszeri betegség.

A lakosság körében általánosan nagyobb sóbevitel miatt az egészséges fogyasztók számára is javasolható, hogy ásványvízválasztáskor részesítsék előnyben az kisebb nátriumtartalmú termékeket.

Akiknek valamilyen betegség (pl. magas vérnyomás, szív-érrendszeri betegségek) kapcsán nátriumszegény diétát kell tartaniuk, azok számára a kifejezetten alacsony nátrium- tartalmú (20 mg/l alatti) vizek ajánlottak például: Magnesia, Vivien, Óbudai Gyémánt, NaturAqua, Lillafüredi

A természetes ásványvizek jó választást jelentenek a mindennapi folyadékszükséglet kielégítésére, fogyasztásukhoz különböző egészségügyi előnyök is társulnak az ásványi anyag összetételüktől függően. A termékek címkéin feltüntetett ásványianyag-tartalmakat mindig vegyük figyelembe az étrendbe illesztésükkor.

Forrás: MDOSZ

TOVÁBBI ÉRDEKES CIKKEK, RECEPTEK AZ ORIGO GASZTROROVATÁBAN: