Egyre inkább közismert, hogy az állattenyésztéses mezőgazdaság - az olaj- és szénipar után - a második legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenység, ráadásul az erdőirtás,
valamint a víz- és légszennyezettség egyik legfőbb okozója is.
Ha tehát szeretnénk csökkenteni ökológiai lábnyomunkat, jó úton járunk, ha étrendünkbe minél gyakrabban illesztünk be növényi alapú élelmiszereket.
Az élelmiszertermelés óriási ökológiai lábnyomának egyik oka az, hogy az összes előállított élelmiszer egyharmadát kidobják.
Fogyasztóként magunk is tehetünk az élelmiszerpazarlás ellen: találjuk ki előre a menüt, írjunk bevásárlólistát,
tároljuk helyesen az ételeket, a boltokban pedig nyugodtan vásároljuk meg a lejárathoz közeli termékeket.
A környezeti terhek minimalizálása mellett a jövő élelmiszereinél elengedhetetlen lesz, hogy elősegítsék az egészségesebb, változatosabb táplálkozást. Ez azt jelenti, hogy olyan élelmiszerekre van szükség,
amelyek érdemi mennyiségű zöldség-, gyümölcs-, fehérje,
illetve mikrotápanyag-tartalommal bírnak – ilyenek például a 100%-os, hidegen préselt rostos zöldség- és gyümölcslevek, illetve a zöldségalapú tésztafélék.
Napjainkban kétmilliárd ember túlsúlyos vagy elhízott a világon, ráadásul a nem megfelelő táplálkozás a legkiszolgáltatottabb társadalmi rétegeket érinti a leghátrányosabban. Épp ezért fontos a felelős gyártók átfogó kalória-, só- és cukorcsökkentési programja is, ami hozzájárul ahhoz, hogy a fogyasztók egészségesebben táplálkozhassanak.
Persze mi magunk is odafigyelhetünk a cukor- és a sóbevitelre azzal, ha rendszeresen ellenőrizzük az élelmiszerek címkéjét, és a konyhában is kevesebbet sózunk, cukrozunk.