Több magyar termék közül választották ki a magyar szilvalekvárt Japánban, így nem sokára a szigetország lakói is megismerhetik a hazai ízeket. A forgalmazó bízik benne, hogy a japán térnyerést követően más, távol-keleti országok érdeklődését is felkeltheti a szatmári szilva - áll a cég közleményében.

A szilvalekvár először egy kávéházlánc polcain, országszerte több ezer üzletben fog felbukkanni - hogy milyen formában, arról biztosat még nem tudunk, de valószínűleg péksütemények töltelékeként. Mivel a pandémia miatt jelenleg a japán vendéglátóhelyek is zárva tartanak, a bevezetés elhúzódhat,

de az érdeklődés komolyságát már a megrendelt lekvármennyiség is mutatja.

Jámbor László, az Agricolae Kft. külkereskedelmi munkatársa a cég közleményében arról beszélt, hogy a szigetország már közel egy tonna, összesen 1356 üveg lekvárt rendelt. Ha az üzlet beindul, akár havi 20 tonnával is exportálhatnak a szilvából, amit Magyarországon is csak "csodabogyóként" emlegetnek.

Forrás: Shutterstock

A gombócban és buktában is fogyasztott gyümölcs a magyar konyha szerves része. Még szerencse, hiszen számtalan jótékony hatással bír: javítja a szívegészséget, serkenti a veseműködést és normalizálja a gyomor működését, amiért már őseink is előszeretettel fogyasztották.

Emellett gazdag a szervezetünk számára létfontosságú A-, B- és E-vitaminban is.

Persze, szilva és szilva közt is van különbség: a lengyel például savasabb, míg a szerb édesebb ízvilágú. Ideális átmenetet képez köztük a szatmári szilva, az egyik legízletesebb fajta, ami zamatát több tényezőnek is köszönheti: egyrészt a térség kedvező mikroklímájának, másrészt a négy folyó hordalékából keletkezett talajnak, ami optimális feltételeket teremt a növény számára.

Hogyan szerettek bele a japánok éppen a szatmári szilvalekvárba?

A Foodex Japán élelmiszeripari kiállításon még 2019-ben mutatták be. Ezután közel egyéves tárgyalássorozat következett: egy magyar séf utazott Japánba, aki különböző ételeket készített hazai alapanyagokból – így esett a választás végül a szatmári szilvalekvárra.

A sikerhez az is hozzájárulhatott, hogy Japánban nincsen hasonló termék, sőt a lekvárt egyáltalán nem ismerik.

Sokat segített a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség munkája is, akik kóstoltatók szervezésével népszerűsítették a terméket – így nem sokára a japán kávézók közönsége is megismerkedhet vele - zárul a közlemény.