A wakame a barna algák fajához tartozik, enyhén édeskés, húsos zöldség. Frissen sötétbarna színű, de főzés során sötétzöld lesz. Színét a fucoxanthintnek, egy antioxidáns karotinoidnak köszönheti.
Az algákat – így a wakamét is – szuperélelmiszernek tartják: nem tartalmaz cukrot, magas a rost-és a fehérjetartalma, gazdag ásványi anyagokban.
Évszázadok óta alapélelmiszer a japán konyhában, ásatások szerint ezeket a növényeket már 10 000 évvel ezelőtt is fogyasztották az ázsiai szigetországban. A wakame gazdálkodás 1943-ban kezdődött, akkor szabadalmaztatta a termesztési technikát Youshiro Ohtsuki. Azóta világszerte egyre népszerűbb: a Markets and Markets kutatása szerint az algatermelés piaca 2020-ban 16,7 milliárd dollárra becsülhető.
Dietetikusok szerint a benne található tápanyagok teszik igazán értékessé a wakamét.
A kiemelkedő hazai portál a következőket emeli ki az algafogasztás előnyeiként:
Tanulmányok az LDL koleszterin- és a trigliceridszint, valamint a testtömeg javulásáról számoltak be azoknál a férfiaknál, akik a japán étrendet követtek a nyugati étrend helyett.
A japán étrend tengeri moszatot tartalmazott, ami arra utal, hogy a tengeri zöldségek fontos szerepet játszhatnak a koleszterinszint normalizálásában.
A wakame frissen és szárított formában is könnyen beszerezhető a nagyobb hipermarketekben vagy ázsiai boltokban.
Nyersen is fogyasztható, de a friss moszatot inkább a hűtőszekrényben tároljuk! Ha szárított wakamét vásárolunk, a legjobb, ha hűvös, száraz, sötét helyen, például a kamrában tartjuk, ahol lezárt csomagolásban akár egy évig is eláll. A szárított wakamét 10 percig áztassuk vízbe, és csak ezt követően adjuk az ételhez.
Használhatjuk salátákhoz, belefőzhetjük levesekbe (Japánban főként a miso leveshez adják), ragukba, szószokba.
Jól illik minden hal- és tenger gyümölcseiből készült ételhez, de rizs- és tésztaételekhez is.