Kiderült az igazság a barna rizsről

A mai napig sok vita folyik arról, hogy a barna rizs valójában az egészséges ételek közé tartozik-e. Most azonban egy tanulmány fény derít minden kérdésünkre ezzel a rizs fajtával kapcsolatban. Mutatjuk!

Sokáig úgy gondoltuk, hogy ha rizst eszünk, a barna verzió a jobb választás, hiszen több rostot, vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, mint a fehér rizs. A legújabb kutatás azonban, amelyet a Michigan State University vezetett, megkérdőjelezi ezt az elképzelést.

A tanulmány szerint a barna rizs jóval magasabb szintű szervetlen arzént tartalmaz, mint a fehér rizs, ami különösen a gyerekekre jelenthet veszélyt.

A kutatás során megvizsgálták, hogy mennyi arzént tartalmaz a rizs korparétege, tehát azt a részt, ami a barna rizst táplálóbbá teszi. 

Kiderült, hogy éppen ebben a rétegben halmozódik fel a legtöbb méreganyag.

A barna rizsben található szervetlen arzén aránya az amerikai rizsek esetében 48% volt, míg a fehér rizsnél ez az arány csak 33%. Ez a különbség azért jelentős, mert a szervetlen arzén rákkeltő anyag, amely hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokat rejt magában. Mivel a rizs vízzel elárasztott földeken nő, könnyen felszívja a talajban lévő arzént. A barna rizs esetében ez a méreg az ehető korparétegben marad meg, míg a fehér rizsnél ez a réteg eltávolításra kerül.

A kutatásból az is kiderült, hogy a gyerekek vannak leginkább kitéve ennek a veszélynek. 

Az 5 év alatti gyerekek testsúlyarányosan több rizst fogyasztanak, mint a felnőttek, különösen 6 és 24 hónapos kor között, amikor gyakran kapnak barna rizses bébiételeket, puffasztott rizseket és pépesített zöldségeket.

Az ő napi arzénbevitelük könnyen túllépheti a korábban biztonságosnak ítélt szinteket.

A felnőttek szervezete kevésbé érzékeny a rizsben található arzénra, főleg az idősebb, 60 év feletti korban.

Fontos hangsúlyozni, hogy a barna rizst ettől függetlenül nem kell kiiktatnunk az étrendünkből. A kutatók és dietetikusok is azt javasolják, hogy étkezzünk változatosan, fogyasszunk más teljes kiőrlésű gabonaféléket is, mint például a quinoa, az árpa vagy a hajdina. Így nemcsak a tápanyagbevitelünk lesz sokoldalúbb, hanem csökkentjük a környezetből származó káros anyagoknak való kitettséget is.

A tanulmány szerzői kiemelték, hogy a rizskorpa, amelyet eddig szuperélelmiszerként dicsértek a magas tápértéke miatt, valójában jelentős mennyiségű szervetlen arzént is tartalmazhat. 

Ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy ez nem azt jelenti, hogy a barna rizs egészségtelen lenne, csak azt, hogy étkezési döntéseinknél nemcsak a tápértéket, hanem az élelmiszerbiztonságot is figyelembe kell vennünk.

A kutatás végén arra a következtetésre jutottak, hogy további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy jobban megértsük a barna és fehér rizs közötti különbségeket a szennyező anyagok szintjén. Addig is azt az álláspontot képviseljük, hogy teljes értékű gabonák fogyasztása fontos, de a fehér rizs sem elvetendő választás, különösen, ha ezzel csökkenthetjük az arzénbevitel kockázatát.

Forrás: FoxNews