Babaetetés: rettegünk a kiflitől

Ha annyira nem is retteg tőle, mint a tejtől, a mai anyuka kettes számú ellensége mégis a glutén. Nem véletlenül, a gluténallergia vagy lisztérzékenység még a tejallergiánál is csúnyább tud lenni, ha kialakul. Mint mindent, ezt is az aktuális szülői generáción verik le, illetve őket rémisztgetik halálra, hogy biztosak legyenek benne, ha bekövetkezik, az az ő hibájuk lesz.

Mindenki abban hisz, amiben a saját kora. A mai nagyszülők fel is vannak háborodva, hiszen ők a hozzátáplálás kezdetén - ami általában három hónapos kor körül, vagy még korábban történt - az első gyümölcspépbe keverték a darált háztartási kekszet. Ami jó volt nekünk, jó lesz a gyerekeinknek is, mondják. Mi azonban azt sem tudjuk, miben higgyünk, pontos útmutatást egyetlen szakember sem ad, csupán az éppen aktuális hivatalos ajánlást, amely évről évre változik.

Ennek az az oka, hogy egyelőre senki nem tudja, mitől alakul ki a valóban egyre gyakoribb lisztérzékenység, a rejtélyt leginkább a gyakran hosszúra nyúló lappangási idő okozza. A találgatások, tanulmányok e tekintetben is az étrendbe történő bevezetés időpontja körül sejtik a lényeget, ezért is változik évről évre a hivatalos álláspont. Néhány évvel ezelőtt még a tehéntejhez hasonlóan, egyéves kor utánra tolták a bevezetést, ezért például az, akinek 10 év körüli gyerekei vannak, ma is szívrohamot kap egy kiflit csócsáló nyolc hónapos láttán. Az utóbbi időkben született legfrissebb ajánlás pedig éppen hogy előbbre, 4 és 7 hónapos kor közé teszi a glutén bevezetését - amíg új kutatási eredmény nem születik a témában, akkor ugyanis azonnal felülvizsgálják. A döntést azzal magyarázzák, hogy ebben a korban a legtöbb baba még szopik, az anyatej pedig véd az allergiák kialakulásától. Ez ellen folytatnak véres harcot a szoptatásbarát egyesületek, hiszen ők minden erővel a 6 hónapos korig történő kizárólagos szoptatást javasolják.

Mint sok más problémával, a glutén bevezetésének kérdésével is magára marad minden anyuka, aki miután elege lesz az ellentétes tanácsokból, különböző utakat választhat. Az egyik típus, ismerve a szempontokat, a szívére hallgat, azaz csukott szemmel az egyik megoldásra bök. A másik a véleménykülönbségek által felszabadulva szakértővé avatja magát, és kérdezés nélkül ordít le minden másképp gondolkodó anyukát a metrón, orvosi rendelő várótermében és a játszótéren. A harmadik pedig a végletekig óvatos, morzsánként vezet be minden új tápanyagot, és éjjel is éles fülekkel hallgatja csecsemője bélműködését, és eltiltja mindentől, ami kicsit is veszélyesnek mondható.

Nem tehet biztonsággal szegény szülő semmit azért, hogy ne okozzon gyerekének szörnyű felnőttkori betegséget egy egyszerű döntéssel, ha viszont már túltette magát ezen a kínzó dilemmán, legalább azt meggondolhatja, milyen formában adja a kisded szájába a glutént tartalmazó gabonát, vagy hogyan kerüli el azt okosan.

Glutént tartalmaz a búza, a tönkölybúza, a rozs, az árpa és a zab, valamint ezeknek minden formájú feldolgozott változata. Szerencsére léteznek azonban gluténmentes gabonák is, mint a hajdina, a rizs, a köles, a kukorica, az amaránt és a quinoa. Ezekkel tökéletesen kikerülhető a glutén, mindegyik könnyen keverhető az első gyümölcspépekhez, lehet vele sűríteni, vagy tejpépeket és kásákat is főzni, például a helyett, hogy megvennénk a méregdrága instant pépeket. Ha pedig már kifőztünk belőle egy adagot, amelynek a baba csak mikroszkopikus részét fogyasztotta el, a családot is megetethetjük vele piláfok, rizottók, zöldséges-húsos egytálak és saláták formájában. Csak a kenyérről kell lemondanunk, mert kelt tészta semmilyen varázslattal nem készíthető el gluténmentes gabonából, hiszen éppen a glutén felelős a hálós szerkezet kialakulásáért. Nélküle a kenyerek morzsálódó, száraz, fűrészporállagúak lesznek. Sütemények, kekszek esetében jönnek jól a csonthéjasok lisztjei, a mandula és a kókusz, amelyeket egy jó darálóval otthon is meg lehet csinálni, vagy a mák, esetleg ezek kombinációja, persze csak tojás nélkül, hiszen az is tilos a baba egyéves koráig, a kókuszkekszet viszont a gluténkerülők is adhatják, már 8 hónapos kortól. Ha pedig a nyakukon maradt fél kiló friss kókuszliszt, készítsenek belőle a család többi tagjának felfújtat vagy csókot.

Az orvosok és védőnők érthetetlen, merev hűséggel ragaszkodnak a harmincéves háztartási kekszes hagyományhoz, ezen azonban könnyen túlléphetünk, és ha már megtesszük, adhatunk tisztább forrású glutént a babának. Például házi babakekszet, amelyet remekül összetart - tojás és vaj híján - az olívaolaj, vagy házi perecet, amellyel ráadásul hosszú tízpercekre halkíthatjuk le a fogzó kisdedet. Még egyszerűbb, ha gabonapelyheket keverünk a napi kötelező gyümölcspépéhez. Kaphatja tojásmentes durumtészta formájában, de ha van néhány foga, vagy ügyesen bont ínnyel és nyállal, ehet jó minőségű, házi kenyérfélét is. Ezek egyike sem tartalmaz tojásport, térfogatnövelőt, savanyúság-szabályozót, csak azt, amit mi teszünk bele, attól pedig kevésbé érdemes félni.

Receptek babáknak glutén nélkül, egyéves korig is:

kókuszliszt

quinoa saláta

babakeksz

Háztartási keksz helyett, glutén bevezetésére:

perec

Gluténmentes, de gabonás receptek nagyoknak:

kókuszcsók

kókuszfelfújt

hajdinapiláf

hajdinás mogyorótorta

hajdinás mandulatorta

lisztmentes almás pite

torta caprese

mandulapuding