Minden, amit tudni akart a lépfenés húsokról

Kommentekben, fórumokon és baráti társaságokban rengeteg kérdés merült fel az utóbbi napokban a lépfenével kapcsolatban, amit a legtöbben az Anthrax zenekarral azonosítanak, de mi most inkább összeállítottunk egy kérdéssort, és elküldtük az illetékes szakhatóságnak, a Nébihnek, hogy segítsen megválaszolni őket.

Pontosan milyen hőkezelés kell ahhoz, hogy a lépfenével fertőzött állat húsa fogyasztható legyen?

A jogszabályok értelmében a lépfenében beteg és a lépfene kórokozóval fertőzött állat húsa hőkezelés után sem fogyasztható.

A járványtani jogszabályok szerinti lépfene-fertőzöttségre gyanús állatok tartási helye zárlat alatt áll. Az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóság bizonyos esetekben engedélyezheti a fertőzöttségre gyanús állatok vágóhídra szállítását. Az ilyen állatok húsa hőkezelt húskészítmények gyártásához használható fel.

A lépfene kórokozó-baktériumának (Bacillus anthracis) két formája van. A szaporodásra képes ún. vegetatív forma (ez fordul elő élő, fertőzött szervezetben), és az oxigén jelenlétében kialakuló spóra.

Ebben a formában a baktérium épp csak a legszükségesebb életfolyamatait végzi. Spóraállapotban hosszú éveken át is életképes marad, számára kedvező feltételek mellett pedig újra aktív formát ölt.

Elpusztítása igen nehéz: például forralással 15 perc alatt lehetséges.

A tiszafüredi esetben hosszasan hőkezelt pörköltet, tokányt készítettek a húsból.

Ha a fertőzött hús nem fertőzött hússal érintkezik, akkor azt megfertőzi?

Igen, érintkezés során ez lehetséges, mert a hús felületén és a húslében is lehetnek baktériumok vagy baktériumspórák.

Ha veszélytelen a hőkezelt hús, miért nem lehet azt eladni, fogyasztani?

A feldolgozásban részt vevők a fertőződés veszélyének lennének kitéve. Továbbá levegőn a baktériumok ellenálló spórává alakulnak, így a kórokozó tovább terjedhetne.

A fertőzött élő állat is fertőzhet embert? Milyen formában?

A fertőzés nem ragályos, állatok között és állatról emberre rendszerint nem terjed.

Az ember leggyakrabban fertőzött állatok feldolgozásakor, nyúzásakor fertőződhet nyílt seben keresztül (pl. levágáskor), szájon át (pl. a beteg állat nyers vagy nem kellően átfőtt, ill. megsült húsának elfogyasztása) vagy belélegzéssel (elsősorban a spóra pl. állatgondozók, bőrcserzők esetében). Az emberben kialakuló kórformák is a kórokozónak a szervezetbe való bejutásától függenek (bőranthrax vagy pokolvar, bélanthrax, tüdőanthrax).

Foglalkozási betegségként tartják számon (állatok húsának, szőrének, csontjának feldolgozói, állatgondozók).

A fertőzött állat teje is fertőz? Arra is érvényes a húsoknál alkalmazható hőkezelés?

Beteg, betegségre gyanús állat teje nem fogyasztható. Az együtt tartott, egészséges, de fertőzöttségre gyanús állatok teje hőkezelést követően felhasználható (a baktérium vegetatív alakja 60°C-on pár perc alatt elpusztul, spórák pedig nem képződnek tejben). A tejjel való fertőződés kockázata elenyésző. Zárlat alatt lévő telepről tej csak hőkezelés után kerülhet ki.

A fertőzött állat szarvából készült gomb, dísztárgy, kikészített bőre is fertőz?

A bőrök felhasználását részletesen szabályozza az állat-egészségügyi szabályzat. Ezenfelül a bőrök kikészítésükkor olyan kezeléseken esnek át, melyek a baktérium vegetatív és spórás formáját is többnyire elpusztítják. A dísztárgykészítés elsősorban arra nézve veszélyes, aki fertőzött nyersanyaggal dolgozik, ezért is tilos a lépfenében elpusztult állatok bármilyen módon történő felhasználása.

A fertőzött, de már feldarabolt húson felfedezhető bármi, ami alapján a fogyasztó gyanakodhat?

A már feldarabolt húson nagy valószínűséggel nincs olyan érzékszervileg is észlelhető jel, elváltozás, amely alapján a fogyasztó gyanakodhat.

A fertőzött állatok gyógyíthatók, vagy meg kell őket semmisíteni?

A beteg, betegségre gyanús vagy lépfene-fertőzöttségre gyanús állatok levágása és elvéreztetés útján történő leölése tilos. A beteg és betegségre gyanús állatokat gyógykezelni kell, mert így a baktériumok elpusztulnak, és nem alakulnak ki spórák, ezáltal a betegség felszámolható. A fertőzöttségre gyanús állatokat vakcinázni kell. Az elhullott állatok tetemét felbontás nélkül kell megsemmisíttetni.

Miért nem kapnak az állatok védőoltást ez ellen a betegség ellen?

Védőoltást a hatályos jogszabályoknak megfelelően azok a még egészséges állatok kapnak, amelyeket olyan állományban, településen tartanak, ahol lépfenét állapítottak meg.

Hogyan történhet meg az, hogy egy közétkeztetőnél feketén vásárolt - tehát nem létező - marhahús bevételt termel, és ez nem tűnik fel a hatóságnak? Mekkora mennyiségről van szó pontosan?

A bevételek ellenőrzése nem tartozik közvetlenül az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság hatáskörébe. A hasonló esetek felderítésére több közös ellenőrzést folytattak már le a különböző szakhatóságok. A pontos mennyiségek felderítése még folyamatban van.