Guavazselé

Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

Forrás: [origo]

A guava tetejéről azt a szöszös részt levágom, vagy inkább kimetszem, a gyümölcsöt feldarabolva lábasba rakom. Hámozni nem kell, sőt tilos. Annyi vizet öntök rá, amennyi ellepi, nagyjából fél óráig főzöm. Most keresek valami ritkás szövésű textildarabot, azt egy tálra terítem, beleöntöm a főzetet, majd a szövetanyag négy sarkát összecsomózom és felakasztom a tál fölé, hogy a főzet folyékony állagú része belecsöpögjön. Ha esetleg van kéznél túrószacskó (értsd: túrókészítés céljára varratott textilzsákocska, belefűzött zsinórral, amivel a zacskó száját össze lehet húzni, majd fel lehet akasztani valahová), akkor azt használom. Négy órán át hagyom a guavát kicsöpögni, ha elfelejtkezem róla, akkor persze tovább, majd könnyedén kinyomkodom belőle a maradék nedvességet, a szárazanyagot pedig kidobom. Lemérem az anyagot, hozzákeverek egy jó adag nádcukrot, továbbá literenként négy evőkanál frissen kicsavart limalevet. Az eredeti recept ugyanannyi cukrot ír elő, mint guavát, és így brutálisan édes eredményt ad, de hát ezt mindenki úgy módosítja, ahogy neki tetszik. Figyelembe véve természetesen, hogy a cukormennyiség csökkentésével a készítmény eltarthatósága is csökkenni fog. Folyamatosan keverve sűrűre főzöm, befőttesüvegekbe öntöm, és ezzel kész is.