A klasszikus torták vajtól, tejszíntől, csokoládétól lesznek ütősek, így is szeretjük őket. Nyáron viszont nem vágyunk atomerős édességbombákra, inkább a lágyabb, könnyebb, túrós-gyümölcsös édességek jönnek be a melegben.
Egy hároméves kisfiú azonban mindenképpen csokoládés tortát kér a szülinapjára, milyet is kérne.
Ez a torta a tökéletes kompromisszum: még a sajttortáknál is könnyebb, éppen a szeletelhetőség határán állóan lágy, de ez benne a jó. A tejföltől - ami az eredeti receptben creme fraiche - kissé fanyar, de a két tábla csokoládétól azért kellőképpen édes is. Nagy előnye, hogy ha kekszalappal készítjük, a sütőt sem kell bekapcsolni, és körülbelül negyedórányi munkát igényel – az isteni alapötlet Joanne Harris A francia konyha című könyvéből származik.
Alapanyagok:
Vagy:
A krémhez:
Ha van otthon éppen keksz, akkor nagyon egyszerű a dolog: a kekszet összetöröm vagy aprítógépben felaprítom, hozzákeverem az olvasztott vajat, majd egy 22 centiméteres forma aljába nyomkodom, és a hűtőbe teszem.
Ha épp nincs a kezem ügyében keksz, akkor egy sima omlóstészta-alappal indítok, ez negyedórával több időt vesz igénybe, mint a kekszes verzió. A hideg vajat összemorzsolom vagy aprítógépben összedolgozom a többi alapanyaggal, és egy 22 centiméteres tortaforma aljába nyomkodom, majd 180 fokon negyedóra alatt megsütöm.
Az étcsokoládét felolvasztom, a fehér csokoládét apróra vágom.
A tejfölt elkeverem a tejszínnel. A felét az étcsokihoz, a másik felét pedig a fehér csokihoz keverem. mindkét keveréket a tortaformába öntöm, és egy villával kissé elkeverem. A tetejét kirakom gyümölcsökkel, és egy éjszakára a hűtőbe teszem. Másnapra szépen összeáll, nem varázslat, mégsem kell bele zselatin: a csokoládé tartja egybe a krémes réteget. Éles késsel elválasztom a csatos formától, mielőtt szeletelném.