Baktériumnevelés a házi sörért

A házi alkoholkészítésről bakancslisták és elhagyott komfortzónák jutnak mindenki eszébe, mert minek elkészíteni otthon, rosszul azt, ami a boltban olcsóbb és jobb? Pont azért, mert egyszer az életben ezt is ki kell próbálni, és kevés dolog lendít ki jobban a megszokásból, mint gyanús baktérium és gombatelepeket figyelni a saját szesz reményében.

Nem joghurt, nem kombucha, igazi pia reményében. A sorozatban elővesszük a kvászt, root beert, megpróbálunk kancatejet szerezni és kumiszt gyártani, de a könnyebbik végén kezdjük, a gyömbérsörrel.

A gyömbérsör eredetileg nem egy édes, szénsavas üdítőital, hanem alkoholtartalmú sör, ahogy a szerencsétlen neve is mutatja, hiába van Canada Dry az üvegekben. A gyömbérsör a 18. századi Angliából származik, a gyömbért a katonák vitték haza a gyarmatokról, majd a magukkal szállított italt szintén ők terjesztették el ugyanazzal a módszerrel. A Canada Dry analógia nem vicc és véletlen, az ír származású, kanadai John J. McLaughlin 1904-ben, Torontóban kezdte el gyártani a Canada Dry Ginger Ale-t, ami azóta változatlan néven fut, mint szénsavas, gyömbéres lónyál. De én sört akarok, gyömbérsört.

Az első lépés az alkoholt és a szénsavat előállító élőlények beszerzése, illetve kitenyésztése. A gyömbérsört a Ginger Beer Plant (GBP, figyeljék a brit termék előállításához szükséges alapanyag nevének összecsengését ugyanazon nemzet valutájának rövidítésével, ah, csodálatos harmóniák az életben) a Saccharomyces florentinus élesztőgomba és a Lactobacillus hilgardii baktérium egysége erjeszti. A gomba-baktérium szimbiózis nem egyedülálló az élelmiszeriparban, a kefír is ilyen keretek között készül. A GBP beszerezhető (mindkettő), de mivel van lehetőség az élőlény házi kitenyészétésre, és mi itt nem csak szopni akarunk, hanem egyenesen pornót forgatni, ezért ezen az ösvényen indultam el.

A tenyészethez szükséges alapanyagok:

• 2 dl víz
• frissen reszelt gyömbér
• nádcukor
• tiszta ruha
• szobahőmérséklet

A vízbe egy evőkanál gyömbért és egy evőkanál cukrot keverek, lefedem egy ruhával, és a konyhapulton hagyom. Minden nap megetetem még egy evőkanál cukorral és frissen reszelt gyömbérrel.

A háztáji már a harmadik napon elindult, a felületén kis buborékok mutatták, pezsgő élet folyik a tálkában. Az illata rendkívül finom, az íze egyelőre gyömbérszörpös, semmi nem utal az erjedésre.

Jövő héten, reményeink szerint pár deciliter sörgyártó munkással együtt folytatjuk a munkát. Vagy csalódottan beszerzünk egy tasak sörélesztőt, és visszatakarodunk vele a kompromisszumok árnyas ligetébe.

Alkoholmentes gyömbérsör receptünk.