Balatoni palacsintát akarok!!!

Éveknek kellett eltelnie, hogy a palacsintasütéssel töltött balatoni nyarak előnye megmutatkozzék, és örülhessek, mennyire jó, hogy én nem a barátaimmal henyéltem a parton, hanem egyszerre négy serpenyőben sütöttem a papírvékony, híres, hírhedt palacsintákat.

Húsz éve eszembe se jutott az akkor alkalmazott recepthez nyúlni, ha palacsintát sütöttem, elkészítettem rendesen, sok tojással, sok tejjel, kevés olajjal. A balatoni palacsinta nem erről szól. A papírvékony, serpenyőben jól teríthető, levegőben könnyen átfordítható és olcsó tészta másra helyezi a hangsúlyt. Tejet sose lát, tojást keveset, cserébe annál olajosabb, széle roppanós és akármennyit meg lehet belőle enni. Akármennyit. Most ilyet kértek, kaptak is.

A poént előre lelőjük, a balatoni palacsinta bizony egy felhígított nokedlitészta.

Hozzávalók:

• 1 tojás
• 30 dkg liszt
• 1 dl olaj
• szódavíz
• só

A tojást elkeverem a liszttel (nagyon nem kell erőltetni, ez sok liszt egy tojásra) Folyamatos keverés mellett, fokozatosan hozzáadom a szódavizet, egészen addig higítom, amíg palacsintatészta-sűrűségű lesz. A palacsintatészta sűrűséget úgy tudják elképzelni, mint a madártej állaga. Ebbe keverem az olajat és ha van időm, pihentetem fél órát, de nincs időm. Fél merőkanálnyi adagokban sütöm ki a nem tűzforró, csak forró serpenyőben.

Olcsó kakaóporral kikevert, vagy fahéjas cukorral szórom meg, feltekerem és nézem, ahogy fejenként húsz darabot is megesznek belőle a kedves kis barátaim.