Kulka remek könyve és annak borzalmas címe

Kulka János könyv
Vágólapra másolva!
A híres ember szakácskönyve, pláne ha maga írja, fekete pálya, hiába bizonyították már sokan, a szakácskönyv, ha a szerző őszinte, nem akar túl sokat fogni, jó a szerkesztője, és még jobb az ízlése, nem az irodalom legnehezebb műfaja.
Vágólapra másolva!

Kulka János könyve pedig a napnál is világosabb, épp ezért megérdemelt volna egy jó címet.

Forrás: Táfelspicc

Önételrajz. Ez a cím - pláne elütő színnel szedve, kikacsintva, értitek, ugye, haha - az időközben elhalálozott, de kultikus szóviccblog leggyengébb pillanatait juttatja eszembe, borzalmas.

Pedig Kulka János könyve a legrendezettebb, legvilágosabbak között van a hazai szakácskönyvpiacon. Erősen emlékeztet Mautner Zsófia első könyvére, mindkettőben a szerző életének földrajzi állomásaihoz kötődnek a receptek, rövid bevezetővel, amelyeket egy pontokba szedett leírással és fotókkal illusztrált egy vagy több ételleírás követ. Kulka könyve személyesebb, a fotók mindenképpen, hiszen a helyszíneken - Szeged, Fonyód, Őrség, Villány, Budapest, stb. - nemcsak a szöveges, de a képi tartalomban is megjelennek barátok, ismerősök, a piros főzeléket kanalazó Balázs, akinek ez a kedvence.

Forrás:Táfelspicc

A könyv képanyaga lenyűgöző, tökéletesen harmonizál a világos szerkezettel, Kulka János szép ingeivel, a fejezetek bevezetőinek itt-ott negédesbe forduló nyelvezetével. Pintér Árpád a hazai ételfotózás egyik kiemelkedő alakja, a könyvet kinyitva, belelapozva rögtön tudtam, ezek az ő melói. Tiszta, felismerhető, de a tartalom stílusához illeszkedő képanyag, tökéletes munka. Stylist nincs megjelölve a közreműködők között, így a látvány, a tartalom, a szerző megjelenése, a receptek stílusa és a tördelés közötti harmónia mögött remekül együttműködő csapatot vagy világosan és határozottan kommunikáló akaratot sejtek. Ráadásul a látvány nem nyomja el a tartalmat, csupán alárakja a hátteret, amelynek keretein belül észrevehetőt alkotni a legnehezebb a világon.

A történetek és a receptek szoros kapcsolatban állnak, és mivel a híres embernek híres barátai is vannak, megtudhatjuk mi az egyetlen étel, amelyet együttlakásuk alatt főzött Lang Györgyi, de megússzuk a pletykát. A magánéletét mindig is óvó Kulka János végig hű marad önmagához, ez nem botránykönyv, és életrajznak sem életrajz, amire a cím utal. Amit az olvasó ebből a könyvből megtud, sőt biztos lesz benne, hogy mától nagyon szeretné, ha Kulka János egyszer főzne neki. Hogy mit? Mindegy.

Forrás: Táfelspicc

Mert a receptek egy Kárpát-medence kereti között mozgó Váncsa Istvánt juttathatnak eszünkbe, bárhol kinyitom, az ott látható leírás alapanyagai beszerezhetőek, és a recept alkalmas a feldolgozásra. Ebben nincsenek ananászos pulykamakik, csak klasszikusok ételek korrekt technológiával, mint a paprikás csirke, a burgonyás rétes, a Cézár-saláta vagy a tökfőzelék, esetleg pár különlegesebb fogás, mint a thai kókusztejes leves, vagy a mángoldos quiche, de semmi olyasmi, amit nagy valószínűséggel nem enne meg a nagypapánk, vagy a gyerekünk.

Kiknek ajánljuk?

Érdekes módon, bár ennek egészen biztosan nem szánta a szerző, a könyv jó lehet a rántást már ismerő kezdő szakácskönyvének. A receptek jó ízléssel vannak összeválogatva, a mértékegységek és mennyiségek pontosak - éppen az előbb említett Mautner Zsófia tanácsa -, ezek mind könnyen elkészíthető, széles körben népszerű fogások, technológiai bonyodalmak nélkül, és a könyv hangulata akár inspiráló is lehet, mert lazán bemutatja azt a világot, ahol főzni jó, etetni még jobb.

A könyv bemutatójáról a kötvefűzve blogon olvashat.